Annak ellenére, hogy a bencés rend a műalkotások gyűjtését soha nem érezte saját hivatásának, a művészet megnyilvánulásai felé mégis mindig megbecsüléssel fordult és kiemelt figyelmet fordított az apátsági templom művészi kialakítására, a liturgikus tárgyak megformálására.

Az apátság tárgyi kulturális öröksége több emberöltőnyi múltra tekint vissza, az 1518-ban felvett leltár például az ereklyetartók között képekkel díszített táblákat is említett, amelyek a templom liturgikus felszereléséhez tartoztak. Az újonnan nyíló pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpontban és az ennek részét képező Pannonhalmi Apátsági Múzeumban a legértékesebb műtárgyak kerülnek kiállításra.

1833-ban a pannonhalmi bencések több értékes festményt vásároltak a gróf Viczay család hédervári gyűjteményéből, amellyel megalapozták a pannonhalmi képtárat. Az innen származó művek között egy David Teniersnek és két Pompeo Battoninak tulajdonítható kép is van. Ezt követően a képtár több tucat alkotással bővült a Pálffy grófok gazdatisztjétől, Gollingtól, a Signorino gróf özvegyétől, a Berghoffer Mihály győri nagyprépost hagyatékából, valamint a gróf Migazzi Kristóf váci püspök gyűjteményéből megvásárolt művekkel, amelyek megtekinthetők lesznek a látogatóközpontban.