Mint Kordos László paleontológus, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízott szakértője az MTI-nek hétfőn elmondta, az újabb megkövült lábnyomok 2014 nyarán kerültek elő a látogatóknak kiépített, korábban feltérképezetlen területről, a geológiai tanösvénynél átvizsgált 68 négyzetméternyi felületen, egymásra taposott rétegekben. A krokodilokra, teknősökre, gyíkokra, kétéltűekre emlékeztető lények ugyanabban az időszakban éltek, mint azok az orrszarvúk, párosujjú patások, ragadozók és madarak, amelyek nyomait már korábban felfedezték.

Ipolytarnócon 1900-ban fedezték fel őslények lábnyomait, legutóbb Tasnádi Kubacska Antal végzett itt ásatást az 1930-as, majd az 1960-as években, eredményeit az Expedíció az időben című könyvben foglalta össze. Kordos László 1985-ben írt monográfiát a "régi" lábnyomokról, mint fogalmazott, "ezeket az újakat senki nem vette észre 115 éven keresztül".

A terület élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait.