Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és "műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk".

A kiállításról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori "titokzatos Kelet" hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára. A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk - tette hozzá. Felidézte, hogy a Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. Mint elmondta, a kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők.

A magyar-török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16-17. századi hódoltságkori élettel - tette hozzá Füleky Zsolt.

A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül. Ennek részeként oszmán értékek újulhattak és újulhatnak meg Magyarországon a két állam együttműködésében. Adnan Polat méltatta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzorának munkáját, aki a NÖF, az alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében megvalósult kiállítás létrejöttében kurátorként vett részt.

A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi - az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító - Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett. A tárlatról szóló sajtóanyag szerint az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik. A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját.

A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák - fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán - Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák. A dzsámi körül - a török időkben - temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek - illetve azok kiegészítő kellékei - láthatóak. A kiállítás és a dzsámi április 5-től - hétfő kivételével - naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat.