Horváth Gábor, a NAV Ellenőrzések Felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője számos változást sorolt fel, amely érinti a szakmát az új adócsomag 2020. július 1-i hatályba lépésével. Eszerint nyártól nemcsak a 100 000 Ft áfaértéket elérő vagy azt meghaladó számlákat kell beküldeni az adóhatóság részére, hanem minden belföldi ügyletre és belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, vagyis megszűnik az értékhatár. Újdonság az is, hogy a szolgáltatás igénybevevőjének (csak belföldi) az adószámát is szerepeltetni kell az érintett számlán. Továbbá változás, hogy 8 napra csökken a számlakibocsátásra rendelkezésre álló idő a jelenlegi 15 napról. A szakember felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy honlapjukon "Tudjon róla, segíthet!" címmel megtalálják a bizonylatkiállítással kapcsolatos legfontosabb szabályokat és azok buktatóit. Az új adócsomag azt is egyértelművé teszi, hogy a felszolgálási díj járulékalapot képez, és júliustól 15 helyett 18,5 százalékot vonnak le a kifizetésekből, így a munkavállaló 3,5 százalékkal kevesebbet kap a felszolgálási díjból.

Mayer Gyula, az Ágazati Készségtanács Vendéglátóipari és Turisztikai Tagozatának elnöke beszámolt arról, hogy formálódik és szeptembertől élesedik az új, megreformált képzési struktúra, amely keretében újra lesz technikus képzés, erősödik a duális képzés szerepe, és megvalósul a minőségi tanulóképzés, és a szakmai vizsgáztatás rendszere is átalakul. Újdonság, hogy a vállalkozók lefedhetik majd a teljes idejű szakképzést és magasabb lesz számukra és a szakképzőiskolák számára a finanszírozás mértéke. A 9-10. évfolyamokon megmarad a szakképző iskolák szerepe, de utána teljesen bevállalhatja a vállalkozó akár 2 évig a szakképzésüket. Jelenleg egyébként 68 helyszínen van vendéglátóipari képzés hazánkban, Mayer szerint ehelyett azonban akár megyeszkéhelyenként elegendő lehet 1-1, de valóban minőségi infrastruktúrával, magas színvonalú képzést nyújtó központ. A színvonalemelés érdekében független vizsgaközpontok jönnek létre, és megvalósulhat a tömbösített képzés is, azt követően egy relatív hosszú gyakorlati időszakkal. Kerettanterv helyett programtanterv lesz, amely a képzési követelmények alapján épül fel, tecnhnikusi szinten legalább egy középfokú nyelvvizsgához ragaszkodnak az előterjesztők és 5 év lesz a képzés időtartama. Emelkedik az oktatók díjazása és a készségtanács fontosnak tartja, hogy a tanulói bérek elérjék a mindenkori minimálbér szintjét. Változik a szakmák elnevezése is és oktatók is csak azok lehetnek, akik képezik magukat.

Dr. Nyári Tibor főosztályvezető-helyettes, Budapest Kormányhivatalának Foglalkoztatási Főosztályáról elmondta, az EGT tagállamokon kívüli állampolgárok kaphatnak 90 napos és 2 éves munkavállalói engedélyt. Előbbi a szezonális munkaerőigényt kielégítheti, a munkáltatónak csak a foglalkoztatás helyszíne szerinti kormányhivatalban kell egy nyomtatványt kitöltenie a munkavállalói engedélyhez. A hosszútávú összevont munkavállalási engedéllyel munkavállalás céljából főszabályként 2 évig tartózkodhat hazánkban nem EGT állampolgár, és ez a tartózkodás hosszabbítható. Tavaly júliustól ezt az idegenrendészet állítja ki kártya formájában. A tartózkodási engedélyi kérelem 60 euró Magyarországon, ami eg y könnyen kitermelhető tétel tartós munkavállalás esetében. A tartós munkavállalás iránti engedélykérelmek számra egyébként sokszorosa a 90 naposnak. Amivel gyakran probláma van, hogy ha valaki szakácsnak jön, kötelező a hivatalnál bemutatni az illető saját országában szerzett szakács végzettségét. Sokszor ennek híján hiúsul meg a külföldiek vendéglátóipari foglalkoztatása.

Varga Judit, a Felelős Gasztrohős képviseletében nemzetközi és hazai trendekről egyaránt beszámolt a fenntartható vendéglátás vonatkozásában. Elmondta, hogy terjed a “zero-waste” konyha és a lokális alapanyagokra és a növényialapú ételekre épülő menü, és 10-ből 1 amerikai étteremnek van valamilyen környezetvédelmi minősítése. Az amerikai lakosság felénél már döntő szempont a környezettudatosság az étterem kiválasztásakor. A multinacionális cégek rendezvényein egyre inkább követelmény a fenntarthatóság. Hazánkban pedig a környezettudatos lakosság 50 százaléka hajlandó többet fizetni az ételért Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező vendéglátóhelyen.