A közlemény szerint a 2020 januárjában hatályba lépett szakképzési törvény jelentősen átalakította Magyarország szakképzési rendszerét. Az új rendszer kialakítását és működtetését a mindenkori szakképzésért felelős minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri, a még hatékonyabb és zavartalan működés érdekében, hiszen elengedhetetlen azoknak a területeknek az azonosítása, ahol finomhangolás szükséges.

Az előkészítés során a kormány figyelembe vette a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) javaslatait. A 2018-ban megalakult testület célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között. A SZIT tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek delegáltjai. A tagok a SZIT februári ülésén áttekintették a monitoring munkacsoport javaslatait, az intézményirányítás rendszerét, az oktatási és képzési struktúrát, valamint a felnőttképzés aktuális helyzetét és fejlesztési lehetőségeit - írták.

A most társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás értelmében hatékonyabbá válhat a vállalat és az iskola kapcsolatrendszere, amelynek eredményeként több tanuló és partnercég kapcsolódhat a duális képzési formákba. A törvényjavaslat felzárkóztatást segítő és a lemorzsolódást csökkentő céllal szélesíti a szakképzésbe jutás lehetőségét, többek között a végzettséggel nem rendelkezők számára. Ezen túl több helyen az adminisztráció racionalizálásával, egyszerűsödik a rendszer mindennapi működése - áll a közleményben. Az új szakképzési rendszer bizonyított, folyamatosan emelkednek az oktatói bérek és nő a szakképzésbe jelentkezők száma. Ma a középiskolába történő jelentkezésnél tízből hat gyermek a szakképzést választja, mert a közismeretek mellett szakmát is ad és a továbbtanulási lehetőségek is adottak. Az utóbbi években a 8. osztályt követően a technikumot választják legtöbben - olvasható a KIM közleményében.