Gál Pál Zoltán, VIMOSZ elnök elmondta, az ágazat minden területén lefedik a munkáltatói területet, és a szövetség jelenleg is nemzetközi párbeszédekben, nemzetközi projektekben vesz részt, stratégiai partnerei számos az ágazatok érintő határon átnyúló európai szintű fejlesztésnek.

A szociális párbeszéd, ahogy a munkaadók és munkavállalók látják

Kalmár Ákos, MGYOSZ alelnök és Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek társelnöke arról beszéltek, hogy a szociális párbeszéd szerves része az üzleti életnek. A párbeszéd jelenleg leginkább azon szinteken működik jól, ahol azonos oldalon álló felek egyeztetnek, miközben lenne tér az ágazati és munkaadói–munkavállalói oldal közötti együttműködés erősítésére is.

Kiderült az is, hogy a párbeszéd egyre gyakrabban az online térben zajlik, ami sűrűbb és gyorsabb egyeztetéseket tesz lehetővé. Mindez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az ipari forradalom új hulláma, a technológiai változások és a munkaerőpiaci átalakulások gyors döntéseket követelnek meg a vállalatoktól. Az előadók egyetértettek abban, hogy a generációváltás is új kihívásokat hoz: a fiatalabb munkavállalók más témák iránt érdeklődnek, más kommunikációs stílust és tudást igényelnek, miközben egyre aktívabban szeretnék hallatni a hangjukat a szakszervezeti mozgalomban is.

Kollektív szerződések: munkáltatói és szakszervezeti tapasztalatok, tanulságok

Egy panelbeszélgetés a kollektív szerződésekről szólt, ebben Hülvely István, a Szociális Párbeszéd Bizottság munkaadói elnöke, Varga Csaba, a Danubius Hotels Zrt. üzemeltetési és HR vezérigazgató-helyettese és Mikula Marianna, a SZVMSZ elnöke egyetértettek abban, hogy a kollektív szerződések alapja a kölcsönös bizalom, amely hosszú távon stabilitást és kiszámíthatóságot teremt mindkét fél számára. Kiemelték, hogy a munkáltatói márkaépítés szempontjából is kulcsfontosságú, hogyan viszonyul egy vállalat a munkavállalói érdekképviselethez.

A Danubius Hotels példáján keresztül bemutatták, hogy a kollektív szerződések válsághelyzetben – például a Covid-időszak alatt – milyen kézzelfogható segítséget jelentettek: a megállapodások lehetővé tették a rugalmas alkalmazkodást, a korrekt elválásokat és a munkavállalók későbbi visszatérését is. „A tapasztalatok szerint mindez jelentősen hozzájárult a vállalat működőképességének fenntartásához”, fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.

A jó szociális párbeszéd nemcsak problémákat old meg, hanem megelőzi azokat. 

EU-s bértranszparencia szabályozás és felkészülés

A rendezvény egyik kiemelt témája az Európai Unió bértranszparencia irányelve volt, amelynek célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, és amelyről Simonyi Dénes, az SCT transzformációs vezetője tartott előadást.

Az új szabályozás szerint a bérsávok átláthatóvá kell legyenek, ahogyan az előléptetési feltételeknek is, és a munkavállalók számára hozzáférhetővé kell tenni a bérinformációkat. A nagyobb vállalatokra már 2027-től kötelező jelentéstétel vár, míg a kisebb, 100-150 fős cégek számára hosszabb átmeneti időszak áll rendelkezésre, ők 2031-ig kaptak haladékot.

Mint Simonyi elmondta, az ágazat jelentős kihívással néz szembe a munkaerőpiacon, miközben a növekedési kilátások összességében kedvezően alakulnak.

Az ágazatban 47 százalékos tartós munkaerőhiány tapasztalható, ugyanakkor 63 százalékos növekedési várakozás jellemzi a szereplőket.

Az európai szállodaipar közel fele krónikus munkaerőhiánnyal küzd, miközben a szálláshelyek mintegy kétharmada bővüléssel számol, magyarázta a szektorban a képzések aránya továbbra is rendkívül alacsony, mindössze 2 százalékos, majd arról beszélt, hogy a nemzetközi szállodaláncoknál magas a toborzási aktivitás, miközben erős regionális eltérések figyelhetők meg a munkaerő iránti keresletben és annak elérhetőségében. Pozitívumként említette, hogy a szezonális munkakörök betöltése általában könnyebb, ugyanakkor a munka–magánélet egyensúlya egyre inkább kulcsfontosságú tényezővé válik a munkavállalók számára.

Kutatási eredmények: a gyermekes édesanyákra bevezetett adókedvezmények ágazati hatásának elemzése, SZJA kedvezmények gazdasági hatása

Prof. Poór József, Vinogradov Szergej és Szalai Szilvia mutatták be a gyermekes édesanyák adókedvezményeinek munkaerőpiaci és ágazati hatásait.

Az elemzések szerint az SZJA-mentesség nemcsak családpolitikai eszköz lehet, hanem gazdaságélénkítő hatással is bírhat. Kutatásukat bemutatva elmondták, hogy több forgatókönyvet is megviszgáltak és a vizsgált forgatókönyvek mindegyike pozitív GDP-hatást mutatott, különösen a vendéglátás és a turizmus területén. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták: a hatások nem automatikusak, azok bekövetkeztéhez aktív HR-stratégiára, rugalmas foglalkoztatási formákra és tudatos kapacitáskezelésre van szükség.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a gyermekes nők foglalkoztatása csak akkor növelhető fenntartható módon, ha a munkaadók képesek alkalmazkodni az eltérő élethelyzetekhez, és kezelni tudják a munkahelyi feszültségeket.

HR-aktualitások

Nagy Gábor, Eventrend Group alapító társtulajdonos; Hirczi Anett, Accent Hotels HR igazgató, Zsoldisné Csaposs Noémi, OHE elnök és Szabó Áron, VIMOSZ elnöki tanácsadó kerekasztalbeszélgetése során kiderült, a munkaerőpiacon jelenleg éles verseny zajlik, ezért kulcskérdés, mivel tudják a munkáltatók valóban vonzóvá tenni magukat, mert az attraktivitás nem egyetlen eszközön múlik, hanem több tényező együttesén.

Alapvető elvárásként fogalmazták meg annak fontosságát, hogy a munkavállalók érezzék: megbecsülik őket, illetve annak fontosságát, hogy hasznos, értelmes feladatokat végezzenek, és valódi döntési helyzetekbe kerüljenek. Mint mondták, az utóbbi időben új hangsúlyok is megjelentek: a rugalmasság, a munka–magánélet egyensúlya, a transzparencia és a hitelesség, valamint a jó vállalati kultúra mára meghatározó vonzerővé váltak.

A vezetőképzés fontosságára is felhívták a figyelmet. Ma már nem elég erős márkát építeni: jó vezetőkre is szükség van:

gondoskodó vállalatokra van igény, amelyek nemcsak a munkahelyi környezetre figyelnek, hanem a munkavállalók életének több területére is

- hangzott el, majd hozzátették, megfelelő vezetői szemlélet alapvető feltétele az eredmények elérésének.