Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontja – Gyógyító Magyarország, Megújuló Magyarország, Tranzitgazdaság, Tudomány-Innováció, Otthonteremtés, Foglalkoztatás és Vállalkozásfejlesztés - mentén indított konzultációsorozat célja az Új Széchenyi Terv vitairatához beérkezett javaslatok megvitatása, egyben további ötletek megfogalmazása volt.

A széleskörű társadalmi konzultációk eredménye lesz a hét kitörési pont véglegesítése a szakmai fórumokon összegyűjtött észrevételek alapján. A szakmai konzultációsorozatot a Vállalkozásfejlesztés című konzultáció zárta, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából Csuhaj V. Imre koordinált.

Az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontjainak részeként a Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés programpont a vállalkozók és az állam szövetségére épít. Célja, hogy a vállalkozások értékteremtő törekvéseit támogassa, és a vállalkozások tevékenységét összhangba hozza a közjóval. Három fő pillére a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozás tisztességének erősítése, valamint az állam és a vállalkozók közötti együttműködés kialakítása. A vállalkozásfejlesztés feltétele azonban, hogy az állam stabil és kiszámítható üzleti, valamint átlátható és vállalkozást támogató szabályozási környezetet teremtsen. A fenti célok megvalósulása érdekében többek között szükséges az élőmunkát terhelő járulékok és az adónemek számának csökkentése, a felesleges bürokratikus terhek leépítése, továbbá az ügyintézés egyszerűsítése.

Az Új Széchenyi Terv keretében át kell csoportosítani az uniós forrásokat a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, a pályázati rendszert pedig egyszerűbbé és kevésbé bürokratikussá kell tenni.

Az Új Széchenyi Terv, a magyar gazdaság talpra állításának és felemelkedésének programja 2011. január 15-én indul.