Az ügyvezető összehasonlításképpen elmondta, Bécs hasonló turisztikai szervezete 22 millió eurót kap a várostól, illetve az idegenforgalmi adóból. (Ez a pénz a jelenlegi árfolyamon számítva mintegy 6,5 milliárd forint.)   

Mint mondta, a BTDM várhatóan nem tud nemzetközi promóciós munkát végezni az idén, erre nincs kerete. Amit a rendelkezésre álló költségvetésből ki lehet hozni, azok részben online marketinghez kapcsolódó akciók, részben pedig az éppen Budapesten tartózkodó turisták kiszolgálása információval.   

A költségvetés 5 százaléka lesz önkormányzati forrás, 95 százaléka pedig saját piaci alapú bevétel - közölte az ügyvezető, hozzátéve, hogy az üzleti tervben 2012-re 800 millió forint körüli bevétellel számolnak.   

Racionalizálás várható a cégen belül - mondta Molnár József, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy tavalyhoz képest az alapvető közszolgálati szerződésekben rájuk rótt feladatoktól nem lépnek vissza.   

Elmondta: az idén egy piaci céggel együttműködve jelentetik meg az ingyenes turisztikai térképüket. Így a két évvel ezelőttihez képest a harmadára, 10 millió forintra tudták csökkenteni a költséget. Hozzátette: előfordulhat, hogy lesznek olyan kiadványok, amelyek számát, oldalszámát csökkentik.   

A BTDM létszámát azonban már nem tudják tovább csökkenteni. Jelenleg 40-en dolgoznak a kft.-nél, a szakember szerint intenzívebb információszolgáltatás esetén még növelni is kellene a létszámot.   

Molnár József szerint a főváros elsősorban arra figyel, hogy a turizmusból mennyi közvetlen bevétele származik, az elsődleges bevétele pedig valóban csekély. A szakember szerint azonban ez a gondolkodás nem előremutató a turizmusban. Az ügyvezető szerint a közvetlen bevételeket is növelni lehetne, például a turisztikailag frekventált területek használati díjával.   

Megjegyezte, hogy tavaly 157,6 millió forint önkormányzati támogatást kaptak, ezzel szemben összesen több mint 240 millió forintot utalt át a BTDM azoknak a fővárosi cégeknek, amelyek szolgáltatásait igénybe lehet venni a BTDM által forgalmazott Budapest Kártyával.   

Példaként elmondta, sem Budapestnek, sem a kerületeknek nincs közvetlen bevétele az évente 250-300 ezer turistát hozó szállodahajók forgalmából, a kikötőket üzemeltető magáncégek haszna ugyanakkor nagyjából milliárdos. Molnár József szerint ha idegenforgalmi adót nem is lehetne kiszabni a szállodahajókra, Bécshez hasonlóan Budapesten is be lehetne vezetni valamiféle idegenforgalmi hozzájárulást.   

A Malév leállása kapcsán elmondta: az orosz, az ukrán, az izraeli és a török piacon okoz majd komoly gondot a Malév-járatok kiesése. Ezzel szemben a forgalom erősödése várható az Egyesült Királyságból, Franciaországból, illetve Olaszországból. Stagnálás, enyhe visszaesés látszódik a német piacon, amely a legerősebb a küldőpiaci rangsorban, de ugyanez várható Lengyelország tekintetében is.    

Hangsúlyozta, hogy a múlt hét végéig a szakmai szervezetek sehol nem jeleztek drasztikus visszamondásokat. "Egyelőre ez még nem ingatta meg a szállodák foglaltsági mutatóit, de ez hétről hétre változhat. Hosszú távon senki nem mer nagyon bizakodó lenni" - fogalmazott Molnár József.   

Az ügyvezető szerint érdemes lenne újragondolni a Légi Marketing Alap ötletét. Mint mondta, meg kellene fontolni, hogy annak a pénznek egy részével, amit eddig évente a központi költségvetés a Malévra fordított, meg lehetne emelni az alap összegét, és új járatokat csábítani Budapestre.   

Tavaly csaknem 4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a fővárosban 2010-hez képest. A januári számok alapján pedig úgy tűnt, további növekedés jöhet, de a februári - a Malév leállása utáni - számok még nem ismertek - mondta, megjegyezve, hogy egyes becslések szerint éves szinten, ha nem esik vissza 5 százaléknál nagyobb mértékben a beutazó turizmus, az már siker.   

"Én ennél bizakodóbb vagyok" - jegyezte meg. De - mint mondta - azt érezni lehet, hogy a Malév által ideszállított 1,18 millió beutazó, tehát nem átszálló turista nem biztos, hogy ugyanekkora számban az idén megjelenik a piacon.   

Úgy vélte, igazi gond az üzleti turizmus várható visszaesése lesz, az üzleti turizmust ugyanis nem a fapados légitársaságok szokták kiszolgálni. Hozzátette, hogy így a legnagyobb költési rátával rendelkező szegmensben várható visszaesés a budapesti szállásszolgáltatóknak valószínűleg nagy érvágás lesz.   

A szakember szerint azonban még sosem volt olyan közel egy nagy kapacitású kongresszusi központ létrehozása, mint most. Molnár József valódi elkötelezettséget lát a kormányzati döntéshozók részéről. Becslései szerint egy ilyen létesítmény több százezer többlet vendégéjszakát generálna.   

Elmondta: az idén, várhatóan március végéig elkészül egy olyan marketingstratégiai alapvetés, amely kiindulópontja lehet a főváros turizmusfejlesztési koncepciójának. A tervek között szerepel az is, hogy a turizmustörvény alapján elkészüljön a főváros turizmusrendelete.