A szervezet hétfői közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy ez a kulcs Ausztriában 10 százalék, Csehországban szintén 10, Lengyelországban 8, Romániában 9, Szlovéniában 8,5 százalék, a nem EU-tag Horvátországban is 10 százalék, de néhány, a turizmusban meghatározó szerepet játszó országban is a magyarországinál sokkal alacsonyabb. Így például Máltán 7, Olaszországban 10, Spanyolországban 8, Svájcban 3,8 százalék.

A hazai szálloda- és vendéglátóipar számára a jelenlegi szintű áfaterhelés - egyebek mellett a gyenge kereslet miatt - nem biztosítja a vállalkozások fenntarthatóan gazdaságos működését, a szükséges fejlesztések elvégzését, a munkabérek kívánatos emelését, rontja a versenyképességet, nem támogatja a kormány munkahelyteremtési terveinek megvalósítását. Ezért a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legfontosabb lobbi célja változatlanul az ágazatot terhelő áfa csökkentése - szögezik le a közleményben.

Megjegyzik: a pénzügyi válság sújtotta, az egyik legmagasabb államadóssággal küzdő Írországban ez év közepétől a szállodai szobakiadás és az éttermi áfáját 13,5 százalékról 9 százalékra csökkentették. Ezzel az intézkedéssel szeretnék elősegíteni a súlyos problémákkal küzdő szállodaipar és vendéglátás kilábalását a recesszióból, és arra számítanak, hogy növekszik az ágazatban foglalkoztatottak száma is az adócsökkentés eredményeként - írja a szakmai szervezet.

A szövetség megjegyzi: ugyan 2009-2011 között a hazai szállodák szobaárbevételét terhelő áfa 20 százalékról 18-ra csökkent, de az így is lényegesen magasabb az EU tagországok átlagánál, a 25 százalékos éttermi áfakulcs pedig változatlanul a legmagasabb maradt.

2011-ben a szállodai szoba átlagos áfaszintje a 27 tagországban 10,2 százalék. A magyarországi 18 százalékos a 24. legmagasabb, azaz csupán 3 olyan ország van, ahol a szobakiadást terhelő áfa azonos, vagy magasabb a magyarországinál. Az ételforgalmat terhelő 25 százalékos áfakulccsal Magyarország az utolsó helyen van a sorrendben Svédországgal együtt.