A 2009–2010. évi pályázati periódusban ez volt az egyetlen turisztikai témájú program a több mint 230 tervezett tanulmányút között. A CEDEFOP (a szakképzés fejlesztésének európai központja) évente 2600 szakértő számára teszi lehetővé az EU-partnerországokban az együttműködést az oktatás és a szakképzés területén. A résztvevők kiválasztása a kiutazást megelőző tanév tavaszán történik.
A szeptemberi találkozón három napot töltöttünk a szekcióüléseken az elméleti kérdések elemzésével, további két napon pedig szakmai látogatásokat tettünk helyi falusi turisztikai desztinációknál.
A falusiturizmus-oktatás általános kérdései
A falusi turisztikai szektor elsősorban kis- és középvállalatokat foglal magába, így az első felmerülő problémakör az volt, hogy milyen szinten és milyen célcsoportnak érdemes oktatni ilyen típusú ismereteket.
Az olasz és a holland résztvevők perspektívájában a falusi turizmus alatt elsősorban agroturizmust érthetünk. A falusi szálláshely-szolgáltatás kísérőjelenségként jelenik meg olyan farmok és vállalkozások kiegészítő profiljaként, amelyek alapvetően mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ezért a modulárisan építkező tréningszerű felnőttképzésben látják a terület fejlesztésének a fő kulcsát: véleményük szerint a már működő vagy az induló vállalkozásokat kell megfelelő know-howval felvértezni, tevékenységük ilyen irányú bővítése céljából.
A partnerországok többségében a falusi turizmus a nappali tagozatos oktatási formában is jelen van: a szakképzések különböző szintjei mellett az egyetemi alapképzéseken, sőt Spanyolországban még a mesterképzés szintjén is találkozunk ilyen szakirányú képzéssel.
A poznani Life of Sciences University képzése a szakterületen egyedülálló a maga nemében: az interdiszciplináris oktatás egy kiemelkedő mintája, amely önálló Falusi Turizmus BA szakon képzi hallgatóit. Az intézményben a hallgatók az agrárium oldaláról nagyon erős gyakorlati és elméleti ismereteket szereznek, amelyeket megfelelő vállalkozási, társadalmiszociológiai, illetve pszichológiai ismeretek egészítenek ki. A turizmusoktatásban náluk nem játszanak aránytalanul meghatározó szerepet a statisztikai-gazdasági ismeretek, ami részben elmélyültebb és mindenképpen gyakorlatibb szaktudáshoz vezet. Janusz Majewski PhD-professzor, a képzés egyik kidolgozója volt vendéglátónk.
A konferencián elhangzott továbbá, hogy a nemzetközi turizmus jelenlegi visszaesésével párhuzamosan az egyes országok belső turizmusának erősödése várható, így a lokális turisztikai szektorok közül a falusi, az ökoturizmus és az agroturizmus fejlődésére is számítani lehet a közeljövőben.
Egyedi kínálat Wielkopolska régióban
Wielkopolska régiója, amely Lengyelország történelmi bölcsője, természeti szépségekben bővelkedik. Itt található Európa egyik legnagyobb összefüggő erdőterülete (a 130 ezer hektár kiterjedésű „Puscza Noteka”), s a számos tó mellett bővizű folyók szelik át a vidéket, melyek közül a Warta a legjelentősebb. A szakmai látogatások alkalmával az öko-, az örökségturisztikai és a rekreációs attrakciók mellett új típusú, interdiszciplináris falusi vendéglátóhelyeket is felkerestünk.
A meglátogatott falusi turisztikai desztinációk részben hasonló turisztikai termékeket kínáltak, mint hazai klasszikus folklórmúzeumaink (Minszki Hagyományőrző Múzeum, Nowy Tomysl Kosármúzeum). Más részük oktatási szerepet ellátva elsősorban iskolás korú gyermekek célcsoportjára fókuszál (Sierakowski Természetvédelmi Park, Puszcza Notecka Erdészeti Látogatóközpont), ahol speciális idegenvezetést is szerveznek a gyermekek részére. A környezeti nevelés szolgálatába állított ökoturisztikai látogatások a magyar „erdei iskola” gyakorlatához hasonlóképpen valósulnak meg. A „Puszcza Notecka” erdészeti komplexumban kialakított, a helyi flórát és faunát bemutató tanösvény a vak és gyengén látó vendégek számára is hozzáférhető. A harmadik csoportba a rekreációs szolgáltatást nyújtó komplexebb vendéglátóhelyeket sorolhatjuk: a Wiejce Kastélyszálló a pihenés és vadászat, a Baborowko Kúria a lovaglás örömét és a helyi gasztronómiai felfedezésének lehetőségét biztosítja.
Utolsóként Stefanowice faluba látogattunk el, ahol a csupán három kiadó szobával rendelkező falusi vendéglátóhely lélekgyógyászati központként is működik. Miroslawa asszony okleveles pszichiáter, aki a helyi falusi turisztikai egyesület alelnöke, saját maga termeli a zöldségeit, és egy tucat macskával és kutyával veszi körbe a portáját, amelyet a falu határában, egy fenyőerdő szélén találunk. A természetes életmódot és a gyógyítási tevékenységet köti össze: magánklinikájának vendégeit a kezelések mellett bevonja a mindennapi falusi munka folyamatába. Az új típusú asszociációkon alapuló interdiszciplinaritás, amelyre az utóbbi szálláshely is példa volt, a falusi turizmus komoly fejlesztési irányát adhatja az elkövetkezendő években, hiszen a túlkínálat miatt egyre nehezebb meghatározni a falusi turisztikai termék egyediségét – vonta le a következtetést Majewski professzor a konferencia zárszavában. S ennek fontosságát az oktatásban is egyre inkább hangsúlyozni kell.
'