Baranovszky György kiemelte: felszólították a Budapest Airportot, hogy vállalja és ismerje el az őt terhelő felelősséget és erről megfelelően tájékoztassa az utasokat.
A repteret a múlt pénteken dél előtt nem sokkal le kellett zárni, mert egy műszaki hiba miatt megsérült az irányítótorony elektromos rendszere. A reptér bezárásakor 103 induló és 84 érkező járatot töröltek. A leállás mintegy 7500 utast érintett pénteken, szombaton pedig további 2600 utast.
A szövetség úgy véli, a hiba nem minősül vis maiornak, így a repülőtér kártérítési felelősséggel tartozik a több ezer érintett utassal szemben. Az egyesület honlapján olvasható közlemény szerint az üzemeltetőnek automatikusan biztosítani kellett volna a rendszer folyamatos működtetését.
A FEOSZ szerint a Budapest Airportnak szerződésen kívüli károkozásért vállalnia kell az utasokkal szembeni felelősséget. Kifejtik: a repülőtér üzemeltetése ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény értelmében veszélyes üzemnek minősül, és a vállalkozás köteles azt a kárt megtéríteni, amely ebből a tevékenységéből ered.
Ez alól a repülőtér kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik - ez az eset pedig nem tartozik ide a fogyasztóvédők szerint.
A szövetség úgy véli, hogy a hővezeték megóvása egyértelműen a reptéri üzemeltetés körén belül eső, ahhoz hozzátartozó alapfeladat és kötelezettség.
Az utazásszevezők a FEOSZ-szal ellenétes véleményen vannak: a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke, Molnár Gabriella korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a légikikötő műszaki okok miatt történt bezárása vis maiornak számít, vagyis nem kell kártérítést fizetni az utasoknak.
Kifejtette: Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó rendelete kimondja, hogy a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
A Flight-Refund nevű, a légiutasok jogainak érvényesítésében segítséget nyújtó vállalkozás sajtóközleményében úgy véli, kárenyhítési és nem kártérítési kötelezettségük van az európai légitársaságoknak a budapesti reptéren történtekhez hasonló vis maior helyzetekben. Hozzáfűzik: az idegen országban ragadt utasokat hasonló helyzetekben legfeljebb szállással, étellel segítik, de ez sem garantálható.
A szervezet kifejti: vis maior helyzetben a légiutasok legfeljebb azt vitathatják, hogy valóban a helyzetben elvárható segítséget kapták-e meg.
Forrás: MTI