Közéjük tartozik Juhászné Bankó Zsóka, a szadai faluház vezetője, aki művészeti központ létrehozásán munkálkodik. A Gödöllőtől néhány kilométernyire fekvő festői településen találjuk a Székely Bertalan Művészeti Központot. Igazi meglepetés az ideérkezőnek: kellemes parkban áll a Schulek Frigyes építette műteremház, amely minden májusban Székely-kiállításnak ad otthont, az év többi részében pedig kortárs képző- és iparművészek alkotásait fogadja be. „Székely Bertalan lakóháza, műteremháza, kertje a korabeli művészeti közélet egyik találkozási pontja, kultúraszervező helye is volt – mondja Juhászné Bankó Zsóka. – A kortárs kiállítások így a hely szellemének folyamatosságát jelentik. Azt szeretnénk, ha a festő egykori otthona igazi kulturális élőhellyé válna, a környékén élő művészeken kívül távolabbi, országosan elismert alkotók meghívásával, szabadtéri előadásokkal, szabadegyetemekkel, szakmai találkozókkal.” A kertben ott áll a színpad, de van fa játszótér és persze a művész közösségi szobákat és múzeumot magában foglaló egykori lakóháza, amelynek helyiségeit nyaranta művészeti táborok résztvevői veszik birtokba. Bár a hely ma is hasznosul, gondozói többet szeretnének. A Műteremház Galéria fogadóterét egyedi kiállítótérként képzeli el Bankó Zsóka. Kávézóval és a vendégeket kiszolgáló mellékhelyiségekkel is komfortosabbá tenné nagy festőnk egykori lakóhelyét.

A kert rehabilitációja várat még magára, bár jelenlegi állapotában is élmény a séta az ősfák árnyékában. „Egy elbírálás alatt álló pályázattól reméljük, hogy a »szépművészetek kertje« megvalósulhasson – mondja Zsóka. – A lakóházban műtermeket és szálláshelyeket alakítanánk ki. Többfunkciós teret képzeltünk el, ahol időszaki kiállítások, rendezvények kapnának helyet, és ide kerülne a kávézó is.” További elképzelés a „Szépművészetek útja”, amely Gödöllőt, Szadát és Veresegyházat kötné össze a művészet jegyében. Ehhez még keresik a megfelelő pályázati forrást.

Kórházból irodalmi kastély

Másik rejtett kincse a kistérségnek a Gödöllői Királyi Kastély szomszédságában méltatlanul háttérbe szorult péceli Ráday-kastély impozáns barokk épülete és parkja, a 18. századi nemesi rezidenciák egyik gyöngyszeme. A Székely Bertalan Művészeti Központtal annyiban mindenképpen rokonítható, hogy itt sem szigorúan értelmezett múzeumot, hanem élettel teli középnemesi otthont, szellemi műhelyt szeretnének bemutatni. A távlati célok között az épületegyüttes felújításán túl annak irodalmi kastéllyá alakítása is szerepel.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 1998 óta működteti és gondozza a kastélyt. Ezt megelőzően a MÁV Kórház egyik kihelyezett egysége működött benne. „Ennek a korábbi időszaknak a nyomai mind jó, mind rossz értelemben megtalálhatóak az épületben” – mondja Szabadhegyi Judit, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának munkatársa. A kórházi időkről a falból kimeredező csőcsonkok, csempézett falfelületek, közművezetékek telepítése során átvésett falképek árulkodnak. Az értékek feltárása és konzerválása nagy részben megtörtént ugyan, de a teljes feltárás és restaurálás még várat magára. „Az örökségi helyszínekért felelős minisztérium évente különít el összeget a kastély állagmegőrzésére – folytatja Szabadhegyi Judit. – Ebben az évben a legégetőbb feladatokat szeretnénk megoldani belőle, ilyen például a díszterem mennyezetének helyreállítása, a kórházi időkből megmaradt csőcsonkok eltávolítása, a fűtéshálózat korszerűsítése.

Egyelőre még a tűzoltás zajlik. Ugyanakkor nagy öröm, amikor tehetséges művészek segítenek megeleveníteni a kastély gyönyörű tereit. A Nemzeti Múzeum Barokk Történeti Játszóháza egy adventi ünnepségen varázsolta el nemcsak a helyi gyerekeket, de a felnőtteket is, a Három basszus koncert kapcsán három kiváló énekes lakta be a kastélyt.”

Fejlesztés – de miből?

Pécel városközponthoz kapcsolódóan, az önkormányzattal szoros együttműködésben, európai uniós pályázati pénzből újul meg a Ráday-kastély Márványistállója, amelyben látogatóközpontot alakítanak ki.

A munkálatok a tervek szerint már az idén elkezdődnek. Bár úgy tűnik, a finanszírozás nem egyszerű, akad más forrás is: élményt nyújtó bemutatására egy norvég alaptól (EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alap) nyert pénzt a kastély. A tervezett enteriőrök a korabeli, irodalom iránt élénken érdeklődő nemesség mindennapjait jelenítik majd meg. Egykori tulajdonosai közül Ráday Pál és Gedeon lelkes könyvgyűjtők és mecénások voltak, őket a könyvtárterem és a dolgozószoba idézi meg a jövőben. Új elem lesz a hölgyszalon, amely a nevéhez híven a régi idők asszonyait állítja a középpontba. A társasági élet ostábla és kártyajáték, csokoládé, feketekávé és likőr mellett zajlott annak idején.

Ám a kultúra itt is jelen volt, női olvasók számára készülő folyóiratok, regények formájában. A fennmaradt barokk konyha falai között korhű konyhai eszközöket, korabeli receptek és menük leírását lehet majd tanulmányozni.

Élő irodalom

A régebbi távolságtartó, kordonos-statikus elrendezés helyett a megvalósuló kiállítás rendezői arra törekszenek, hogy számos elem tapintható, kipróbálható legyen. Egy öltözőasztal előtt ruhadarabokat, parókát lehet majd felpróbálni; legyezőket kézbe venni. Az író-olvasó sarokban korabeli írószerszámok várják, hogy a látogatók kézbe vegyék őket – a mai nemzedékekből kevesen ismerik már a lúdtoll, a tintatartók és pecsétnyomók használatát. A nyári időszakban pedig olvasóligetet szerveznek a kastély parkjában – árnyas padokon kortárs szépirodalmi művek böngészésére lesz mód.

A walesi herceg is érdeklődik

A péceli Ráday-kastély Károly walesi herceg érdeklődését is felkeltette. Olyannyira, hogy a műemlékek megőrzése és hasznosítása iránt szenvedélyesen érdeklődő brit trónörökös legutóbbi magyarországi látogatása során útba is ejtette a kastélyt. A szakmai beszélgetések jó alkalmat kínáltak a tapasztalatok megosztására és egy esetleges hosszú távú együttműködés megalapozására.

A kastély jelenleg péntektől vasárnapig látogatható a nyári félévben, de esküvőket és céges rendezvényeket is szívesen befogad.

Vendéglők hagyományőrzéssel

Terített asztalnál ebédelni, vacsorázni Pécelen a kastélyhoz közeli Művelődési Házban január óta működő színvonalas étteremben lehet. A kistérség más településein is találunk figyelemre méltó vendéglátóhelyeket. Csömör nevezetessége, a környékbeliek kedvence a Zöldfa vendéglő, amely nagyobb turistacsoportok fogadására is kiválóan alkalmas. A cigányzenés vacsorát kürtőskalács készítése és a helyi szlovák hagyományőrzők színvonalas műsora is színesítheti.

A kistarcsai Nosztalgia étterem a 30-as út mentén családias jellegű, kockás abroszos, polgári eleganciával berendezett vendéglő, házias ízekkel és adagokkal. A minőség garanciája Boross Jenő tulajdonos személyes jelenléte, odafigyelése. Csoportok programjába érdemes beilleszteni a helyi szlovák kisebbség hagyományőrző műsorát, amelyben a népi kultúra valódi, mély ismerete és szeretete jókedvű előadásmóddal párosul.

Kistarcsa – történelmi emlékhely?

A város nevének említése sokaknak az egykori internálótábort juttatja eszébe. A volt kistarcsai büntetőtábor 1900 körül épült mint a Vasúti Vagongyár lakótelepe. A gazdasági világválság miatt a gyár csődbe ment, a munkások nagy része elköltözött, a lakótelep pedig a Belügyminisztérium kezelésébe került. A Tanácsköztársaság idején már internálótáborként működött, emlékezetes, hogy az ötvenhatos események után mintegy 3000 embert internáltak Kistarcsára. A terület a közelmúltban került az önkormányzathoz, így annak hasznosításáról, történelmi emlékhellyé alakításáról folynak a megbeszélések.

Nyílik az M31-es A kistérség számos turisztikai szolgáltatóját hozhatja helyzetbe az MO és M3 autópályákat összekötő M31-es gyorsforgalmi út, amely a tervek szerint júniusban megnyílik a forgalom számára. „Az M0 és az M3 közötti átkötő szakasz gondolata már a 90-es évek közepén felvetődött, amikor az M0 Budapest körüli nyomvonalát rögzítették, és egyértelművé vált, hogy a Gödöllő térségében kialakításra kerülő átkötés jelentős, tíz kilométeres nagyságrendű megtakarítást eredményez” – mondta el kérdésünkre Fábián Zsolt, a Gödöllői Önkormányzat szaktanácsadója. A finanszírozási szerződést 2005-ben írták alá, a befejezés idén júniusban várható. Az M31-es megépítése nettó 21,8 milliárd forintba került, ennek 85%-a uniós forrásokból származik, tájékoztatott Fábián Zsolt. Fontos szempont, hogy az új útszakasz tehermentesíti az átmenő forgalom egy részétől Kistarcsát és Kerepest. „Az M31 álláspontunk szerint az M0 része, így díjmentesnek kell lennie – mondja a szaktanácsadó. – A térség településeinek tehermentesítésére vonatkozó várakozás csak ebben az esetben teljesül.” Véleménye szerint az idegenforgalom szempontjából mindenképpen előnyös, ha csak a településekre irányuló forgalom érinti a településeket, amely nyilvánvalóan kisebb lesz, mint a jelenlegi. Az M31 jelentősen, várhatóan 15-20 perccel lerövidíti a térségtől északra, illetve keletre fekvő települések kapcsolatát a Ferihegyi repülőtérrel is. Mindez javíthatja a gödöllői és környékbeli szállások és egyéb turisztikai szolgáltatások kihasználtságát, de lendületet adhat a régóta húzódó gödöllői repülőtér fejlesztésének is, amely így két autópálya kereszteződésénél a kisgépes forgalom egyik centrumává válhat. Az autópályák szomszédsága tehát lehetőség, az átutazókat azonban vonzó turisztikai kínálattal, aktív kommunikációval, minőségi szolgáltatással kell megállásra csábítani, hangsúlyozza Fábián Zsolt. „Az önkormányzat igyekszik a turizmus szereplőit helyzetbe hozni, de a lehetőségekkel élni is kell.”