Közéjük tartozik Juhászné Bankó Zsóka, a szadai faluház vezetője, aki művészeti központ létrehozásán munkálkodik. A Gödöllőtől néhány kilométernyire fekvő festői településen találjuk a Székely Bertalan Művészeti Központot. Igazi meglepetés az ideérkezőnek: kellemes parkban áll a Schulek Frigyes építette műteremház, amely minden májusban Székely-kiállításnak ad otthont, az év többi részében pedig kortárs képző- és iparművészek alkotásait fogadja be. „Székely Bertalan lakóháza, műteremháza, kertje a korabeli művészeti közélet egyik találkozási pontja, kultúraszervező helye is volt – mondja Juhászné Bankó Zsóka. – A kortárs kiállítások így a hely szellemének folyamatosságát jelentik. Azt szeretnénk, ha a festő egykori otthona igazi kulturális élőhellyé válna, a környékén élő művészeken kívül távolabbi, országosan elismert alkotók meghívásával, szabadtéri előadásokkal, szabadegyetemekkel, szakmai találkozókkal.” A kertben ott áll a színpad, de van fa játszótér és persze a művész közösségi szobákat és múzeumot magában foglaló egykori lakóháza, amelynek helyiségeit nyaranta művészeti táborok résztvevői veszik birtokba. Bár a hely ma is hasznosul, gondozói többet szeretnének. A Műteremház Galéria fogadóterét egyedi kiállítótérként képzeli el Bankó Zsóka. Kávézóval és a vendégeket kiszolgáló mellékhelyiségekkel is komfortosabbá tenné nagy festőnk egykori lakóhelyét.

A kert rehabilitációja várat még magára, bár jelenlegi állapotában is élmény a séta az ősfák árnyékában. „Egy elbírálás alatt álló pályázattól reméljük, hogy a »szépművészetek kertje« megvalósulhasson – mondja Zsóka. – A lakóházban műtermeket és szálláshelyeket alakítanánk ki. Többfunkciós teret képzeltünk el, ahol időszaki kiállítások, rendezvények kapnának helyet, és ide kerülne a kávézó is.” További elképzelés a „Szépművészetek útja”, amely Gödöllőt, Szadát és Veresegyházat kötné össze a művészet jegyében. Ehhez még keresik a megfelelő pályázati forrást.

Kórházból irodalmi kastély

Másik rejtett kincse a kistérségnek a Gödöllői Királyi Kastély szomszédságában méltatlanul háttérbe szorult péceli Ráday-kastély impozáns barokk épülete és parkja, a 18. századi nemesi rezidenciák egyik gyöngyszeme. A Székely Bertalan Művészeti Központtal annyiban mindenképpen rokonítható, hogy itt sem szigorúan értelmezett múzeumot, hanem élettel teli középnemesi otthont, szellemi műhelyt szeretnének bemutatni. A távlati célok között az épületegyüttes felújításán túl annak irodalmi kastéllyá alakítása is szerepel.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 1998 óta működteti és gondozza a kastélyt. Ezt megelőzően a MÁV Kórház egyik kihelyezett egysége működött benne. „Ennek a korábbi időszaknak a nyomai mind jó, mind rossz értelemben megtalálhatóak az épületben” – mondja Szabadhegyi Judit, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának munkatársa. A kórházi időkről a falból kimeredező csőcsonkok, csempézett falfelületek, közművezetékek telepítése során átvésett falképek árulkodnak. Az értékek feltárása és konzerválása nagy részben megtörtént ugyan, de a teljes feltárás és restaurálás még várat magára. „Az örökségi helyszínekért felelős minisztérium évente különít el összeget a kastély állagmegőrzésére – folytatja Szabadhegyi Judit. – Ebben az évben a legégetőbb feladatokat szeretnénk megoldani belőle, ilyen például a díszterem mennyezetének helyreállítása, a kórházi időkből megmaradt csőcsonkok eltávolítása, a fűtéshálózat korszerűsítése.

Egyelőre még a tűzoltás zajlik. Ugyanakkor nagy öröm, amikor tehetséges művészek segítenek megeleveníteni a kastély gyönyörű tereit. A Nemzeti Múzeum Barokk Történeti Játszóháza egy adventi ünnepségen varázsolta el nemcsak a helyi gyerekeket, de a felnőtteket is, a Három basszus koncert kapcsán három kiváló énekes lakta be a kastélyt.”

Fejlesztés – de miből?

Pécel városközponthoz kapcsolódóan, az önkormányzattal szoros együttműködésben, európai uniós pályázati pénzből újul meg a Ráday-kastély Márványistállója, amelyben látogatóközpontot alakítanak ki.

A munkálatok a tervek szerint már az idén elkezdődnek. Bár úgy tűnik, a finanszírozás nem egyszerű, akad más forrás is: élményt nyújtó bemutatására egy norvég alaptól (EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alap) nyert pénzt a kastély. A tervezett enteriőrök a korabeli, irodalom iránt élénken érdeklődő nemesség mindennapjait jelenítik majd meg. Egykori tulajdonosai közül Ráday Pál és Gedeon lelkes könyvgyűjtők és mecénások voltak, őket a könyvtárterem és a dolgozószoba idézi meg a jövőben. Új elem lesz a hölgyszalon, amely a nevéhez híven a régi idők asszonyait állítja a középpontba. A társasági élet ostábla és kártyajáték, csokoládé, feketekávé és likőr mellett zajlott annak idején.

Ám a kultúra itt is jelen volt, női olvasók számára készülő folyóiratok, regények formájában. A fennmaradt barokk konyha falai között korhű konyhai eszközöket, korabeli receptek és menük leírását lehet majd tanulmányozni.

Élő irodalom

A régebbi távolságtartó, kordonos-statikus elrendezés helyett a megvalósuló kiállítás rendezői arra törekszenek, hogy számos elem tapintható, kipróbálható legyen. Egy öltözőasztal előtt ruhadarabokat, parókát lehet majd felpróbálni; legyezőket kézbe venni. Az író-olvasó sarokban korabeli írószerszámok várják, hogy a látogatók kézbe vegyék őket – a mai nemzedékekből kevesen ismerik már a lúdtoll, a tintatartók és pecsétnyomók használatát. A nyári időszakban pedig olvasóligetet szerveznek a kastély parkjában – árnyas padokon kortárs szépirodalmi művek böngészésére lesz mód.

A walesi herceg is érdeklődik

A péceli Ráday-kastély Károly walesi herceg érdeklődését is felkeltette. Olyannyira, hogy a műemlékek megőrzése és hasznosítása iránt szenvedélyesen érdeklődő brit trónörökös legutóbbi magyarországi látogatása során útba is ejtette a kastélyt. A szakmai beszélgetések jó alkalmat kínáltak a tapasztalatok megosztására és egy esetleges hosszú távú együttműködés megalapozására.

A kastély jelenleg péntektől vasárnapig látogatható a nyári félévben, de esküvőket és céges rendezvényeket is szívesen befogad.

Vendéglők hagyományőrzéssel

Terített asztalnál ebédelni, vacsorázni Pécelen a kastélyhoz közeli Művelődési Házban január óta működő színvonalas étteremben lehet. A kistérség más településein is találunk figyelemre méltó vendéglátóhelyeket. Csömör nevezetessége, a környékbeliek kedvence a Zöldfa vendéglő, amely nagyobb turistacsoportok fogadására is kiválóan alkalmas. A cigányzenés vacsorát kürtőskalács készítése és a helyi szlovák hagyományőrzők színvonalas műsora is színesítheti.

A kistarcsai Nosztalgia étterem a 30-as út mentén családias jellegű, kockás abroszos, polgári eleganciával berendezett vendéglő, házias ízekkel és adagokkal. A minőség garanciája Boross Jenő tulajdonos személyes jelenléte, odafigyelése. Csoportok programjába érdemes beilleszteni a helyi szlovák kisebbség hagyományőrző műsorát, amelyben a népi kultúra valódi, mély ismerete és szeretete jókedvű előadásmóddal párosul.

Kistarcsa – történelmi emlékhely?

A város nevének említése sokaknak az egykori internálótábort juttatja eszébe. A volt kistarcsai büntetőtábor 1900 körül épült mint a Vasúti Vagongyár lakótelepe. A gazdasági világválság miatt a gyár csődbe ment, a munkások nagy része elköltözött, a lakótelep pedig a Belügyminisztérium kezelésébe került. A Tanácsköztársaság idején már internálótáborként működött, emlékezetes, hogy az ötvenhatos események után mintegy 3000 embert internáltak Kistarcsára. A terület a közelmúltban került az önkormányzathoz, így annak hasznosításáról, történelmi emlékhellyé alakításáról folynak a megbeszélések.