Örömmel vesszük, hogy a MATUR, mint szakmai szervezet igyekszik hozzájárulni javaslataival a nemzeti turizmusmarketinget érintő kérdések, kihívások, feladatok megoldásához. Társaságunk egyetért azzal, hogy a turisztikai országmarketing megújítását több, a feladat- és hatáskörökre vonatkozó értelmezési kérdés is nehezíti és, hogy ezek tisztázása még nem jelenti automatikusan a kívánt eredmények azonnali elérését.
Mindenki számára világos, hogy az egyre erősödő piaci verseny, a globális gazdasági környezet változásai és az információs technológia rohamos fejlődése az eddigiektől eltérő megközelítést és szakmai tevékenységet tesznek szükségessé.
A Magyar Turizmus Zrt. az Új Vizeken címet viselő 2011. évi marketingtervében, a saját kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében egyértelműen meg is fogalmazta, hogy melyek az elsődleges és másodlagos szakmai feladatai, tehát mely tevékenységekre kíván koncentrálni a jövőben és ezeknek a szakmai elképzeléseknek a lefektetését minden esetben megfelelő helyzetértékelés és szakmai konzultáció előzte meg.
A Magyar Turizmus Zrt. évek óta lehetőséget ad a szakmának és a szakmai szervezeteknek arra, hogy tájékozódjanak a nemzeti turisztikai marketingtevékenység irányairól és szakmai véleményüket kifejthessék. Ezt a célt szolgálta többek között a 2011. évi turisztikai marketingterv készítését megelőző országos szakmai rendezvénysorozat is, valamint számos egyéb egyeztető fórum, amelyek alkalmat adtak a szakmának és a szakmai szervezeteknek mind a tájékozódásra, mind pedig a szakmai javaslataik megfogalmazására.
Társaságunk marketingterve természetesen a MATUR által megfogalmazott szempontok figyelembe vételével, azokkal összhangban készült, így meglepő, hogy a MATUR jelenlegi állásfoglalása ennyire eltér a korábbiaktól.
Nevesítve, például az MT Zrt. sohasem állította, hogy mindenre gyógyír lenne önmagában a források növelése, ám azzal kapcsolatban széleskörű a szakmai konszenzus, hogy a korábbi évek lehetőségeihez képest bővebb forrásokat igényelne a terület.
Amennyiben a marketingcélok teljesülését ez indokolja, a Magyar Turizmus Zrt. is szívesen használ innovatív marketingtechnikákat, de nem ért egyet azzal, hogy az eszközválasztás motiválná a célok és a tartalom megfogalmazását. Azzal azonban egyetért társaságunk, és ez a marketingtervünkből is kiderül, hogy „az országmarketing lényege egy jól átgondolt, piacorientált szakmai koncepció és nem a marketing technika.”
A szakma mindazon szereplői, akik figyelemmel kísérik a Magyar Turizmus Zrt. piackutatási és publikációs tevékenységét, pontosan tudják, hogy a társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a fogyasztói trendeket, illetve a gazdasági környezet változásait és ezek turizmust érintő vonatkozásairól rendszeres publikációkat készít, valamint szakmai fórumok keretében is, az információk megosztásával segíti a szakma képviselőit is a tájékozódásban.
Az Új vizeken 2011. c. marketingtervet figyelmesen olvasva kiderül az is, hogy az egészségturizmus – ahogy az a MATUR állásfoglalásában is olvasható – „csupán” egy stratégiai irány, ami a stratégiai márkakommunikáció fókuszába kerül. A Magyar Turizmus Zrt. elsődleges feladata a lakossági marketingkommunikáció és a szakmai értékesítés-ösztönzés. A lakossági kommunikáció célja az egyéni utazási döntések előmozdítása. Ehhez azonban a turista tájékoztatása mellett szükséges az érzelmi viszony megalapozása is, mely Magyarországot megkülönbözteti és előnybe hozza versenytársaival szemben.
A Magyar Turizmus Zrt. az alábbi fogyasztói igényekre alapozva kívánja hosszú távú stratégiai pozícióját felépíteni: a WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. Emellett a Magyarországra látogató külföldi turisták indokai között jelentős szerepet játszik az egészségturizmus, valamint a magyar lakosság többnapos belföldi utazásaiban szintén kiemelkedő e turisztikai termék szerepe.
A turisztikai márkapozíció kialakításához a fogyasztói igények mellett szükséges a releváns termékelőny meghatározása is, melyet Magyarország versenytársaival szemben megszerezhet. Magyarország a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A gyógy- és termálforrások az ország területének 80 százalékát lefedik. Egyedülálló geológiai adottságunkra, a felszín alatti vízkincsre és az ehhez hitelesen kapcsolódó egészségturizmusra építve a globális keresleti trendeknek megfelelő, egy nemtől, kortól, nemzetiségtől független turisztikai márkapozíciót foglalhatunk el. E pozíció igazi ereje abban áll, hogy a magyar turisztikai marketingkommunikáció történetében először a síeléshez és tengerparti nyaraláshoz hasonlóan – megfelelő termékélmény esetén – rendszeres visszatérésre ad okot.
Ennek megfelelően az is világosan kiderül az MT Zrt. marketingtervéből, hogy nem kizárólag az egészségturizmus mint egyetlen kitörési pont kommunikációja a célja a társaságnak. A stratégiai márkakommunikációt taktikai kommunikáció egészíti ki.
"A vízkincsre épülő – egészségturizmusra fókuszáló – stratégiai kommunikáció célja tehát a márkaépítés, de a taktikai kommunikációban az ehhez szorosan nem kapcsoldó turisztikai termékek is megjelennek, a korábbi gyakorlatnak megfelelően.
A magyarországi kínálatban jelentős kulturális turizmus elemeit – beleértve a kulturális örökségeket, rendezvényeket, fesztiválokat, építészeti emlékeket, művészeti alkotásokat, hagyományokat és gasztronómiát – külföldön és belföldön továbbra is egyaránt népszerűsítjük. A kiemelt programok továbbra is helyet kapnak a marketingkommunikációban. Az aktív turizmus elemei, a természetjárás, a nemzeti parkok, a kerékpáros, lovas, vízi, ökoturizmus kínálata, a vadász, horgász, golf és egyéb sporthoz kapcsolódó ajánlatok szintén megjelennek a taktikai kommunikációban."
A tradíciók ápolása, valamint a nemzeti identitástudat formálása azonban nem tartozik a Magyar Turizmus Zrt. közvetlen feladatai, céljai közé és nem is lenne szerencsés, ha egy központi marketingszervezet erőltetné rá a társadalomra a hagyományok ápolását, kizárólag gazdasági-turisztikai céljainak alárendelve. Mindemellett a marketingkommunikációs tevékenységben komoly szerepet kapnak ezen meglévő értékeink. Kommunikációs eszközeink segítségével egyrészt a belföldi lakosságot ösztönözzük a hazai értékek, tradíciók megismerésére, felfedezésére másrészt változatlanul törekszünk arra, hogy a külföldiek számára bemutassuk sokszínű, egyedi kulturális örökségünket.
A Magyar Turizmus Zrt. új külpiaci stratégiájában a B2C és B2B szempont szerinti kategorizálás lényege természetesen nem az, hogy a magyarországi turizmus szempontjából hasonló súlyú küldőpiacok kerüljenek egy csoportba. Ez a megközelítés, ahogy az elnevezések is mutatják, más szakmai szempontokat követnek és „csupán” az adott piacra irányuló tevékenység fókuszát mutatják. Erről is részletesebben tájékozódhat minden érdeklődő a társaság marketingtervében. A szóban forgó kategorizálástól függetlenül az MT Zrt. változatlanul tisztában van azzal, hogy melyek a beutazó turizmusunk szempontjából legjelentősebb küldőpiacok. A más szempontú kategorizálás tehát nem jelent rangsorolást e piacok között.
Végezetül szeretnénk megjegyezni, hogy a Magyar Turizmus Zrt. – egyetértve a MATUR erre vonatkozó véleményével – a hazai turizmusszakma mind hatékonyabb bevonásával kívánja sikeresen ellátni hazánk turisztikai promócióját. A szakmai együttműködésre egyre több lehetőséget kínál társaságunk az erőforrások koncentrálása és a hatékonyság növelése érdekében. Törekvéseinket igazolja, hogy növekvő igény mutatkozik a közös marketingakciókhoz és kampányokhoz való csatlakozási lehetőségek iránt a szolgáltatók és stratégiai partnerek részéről.
