A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége 2010-ben készítette el először a magyar szállodaipar helyzetét átfogóan értékelő szakmai anyagát, amit rendszeres időközönként aktualizál. Ebbe a Szövetség a havi rendszerességgel készített és a versenytársak teljesítményét is bemutató Trendriport megállapításait is beépíti. Ezek a helyzetértékelő anyagok és havi trendriportok mindenki számára nyilvánosak; a www.hah.hu oldalon olvashatóak. Ezekben a Szövetség az elemzés mellett javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók és ágazati szereplők számára a magyar szállodaipar felzárkózása, fejlődése érdekében.

Jelen szakmai anyag – amely 2007 óta dolgozza fel a magyar szállodaipar eredményeit napjainkig, így ötéves időszakot áttekintve, trendszerűen tárja fel az összefüggéseket - két fontos részből áll:

• a  12-oldalas törzsanyagból, valamint
• a törzsanyag megállapításait részletes számításokkal alátámasztó, 13 db mellékletből

A törzsanyag bevezetőjében röviden ismerteti a turizmus és ezen belül a szállodaipar meghatározó fontosságú szerepét a nemzetgazdaságban és tényszerűen mutatja be a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szerepét, tevékenységét.

Az első rész a hazai szállodaipar jelenlegi helyzetét tekinti át a kereslet-kínálat, a szállodai teljesítmények és a szállodai jövedelmezőség alakulásának ábrázolásával 2007 óta. Megállapítható, hogy az elmúlt öt évben jelentős, 14,6 %-os kapacitásbővülés valósult meg a magyar szállodaiparban és elsősorban a minőségi szálláshelyek száma növekedett intenzíven (4*-os szállodai szobák száma   40,1 %-kal, a wellness típusú szállodai szobaállomány 122,1 %-kal), ugyanakkor a belföldi és külföldi szobaéjszakák száma évente átlagosan csak 1,7 %-kal bővült. Emiatt túlkínálat alakult ki a kapacitásokban és ez a szállodai teljesítmények valamint szállodai jövedelmezőségek drasztikus romlásához vezetett.

Jóllehet 7.325 szobával gyarapodott öt év alatt a hazai szállodai állomány és minőségileg is ugrásszerűen fejlődött (az átlagos csillagszám 3,15-ről 3,5-re növekedett), a szállásdíj bevételek csak 2011-ben érték el újra a gazdasági-és pénzügyi világválság előtti 2007 évi szintet. A magyar szállodák átlagos szobafoglaltsága a 2007 évi 50,1 %-ról 2011-ben 45,9 %-ra csökkent, a bruttó átlag szobaár 4,2 %-kal, a bruttó REVPAR 10,3 %-kal, a bruttó TREVPAR pedig 5,9 %-kal mérséklődött öt év alatt. A fenti fajlagos mutatószámok által kifejezett visszaesés, a bevételek tényleges romlása még ennél is jelentősebb, ha a Ft időközi árfolyamveszteségét is figyelembe vesszük. A Ft-árfolyamának 11,1 %-os gyengülése ugyanis egyúttal a szállodák árbevételét növelte, s ennek ellenére sem sikerült 2011-ben 2007-hez képest előrelépni a szoba árbevételek tekintetében.

A szállodaipar bevételeinek csökkenése mellett drámai visszaesés volt tapasztalható a szállodák jövedelmezősége tekintetében. Az elmúlt öt évben a magyarországi infláció mértéke meghaladta a 30 %-ot, de a szállodák működését is meghatározó költségek egy része (közműszolgáltatások, munkabérek és azok közterhei, helyi adók stb.) még ennél is jelentősebb mértékben növekedtek. Fajlagosan, azaz egy szállodára vetítve, csökkenő bevételek és radikálisan emelkedő költségek – ez jellemezte az elmúlt öt esztendőt -, s mindezek az alábbi következményekkel jártak:

• Minőségromlás – versenyképesség csökkenése
• Létszámleépítések
• Hitelforrások elapadása

A törzsanyag első része az idei első féléves eredmények ismertetésével illetve kilátásaink taglalásával zárul. Ha némi javulás tapasztalható is a számokban – így elsősorban a külföldi vendégéjszakák számában -, egyértelmű pozitív trend kialakulása még nem észlelhető, és változatlanul sok a bizonytalansági tényező.

A törzsanyag második részében az MSZÉSZ célkitűzései és javaslatai olvashatóak. Alapvető cél, hogy a hazai szállodák szobafoglaltsága a következő 3 évben ismét meghaladja a kritikus szintnek tartott 50 %-ot és a REVPAR mutató (egy kiadható szobára jutó árbevétel) legalább az inflációt meghaladó mértékben emelkedve részben behozza az elmúlt 5 évben elszenvedett veszteségeket. A budapesti hotelek esetében cél, hogy a következő három évben a főbb versenytársakhoz (Bécs, Prága) képest csökkentsük versenyhátrányunkat. Javítani kell a szállodai szolgáltatások minőségét, amiben a Nemzetgazdasági Minisztériummal megkötött együttműködési megállapodás is segíthet, amely a Hotelstars szállodaminősítési rendszert beemelte a Nemzeti Védjegy rendszerbe. Az MSZÉSZ javasolja, hogy kedvezményes fejlesztési forrásokat biztosítsanak a meglevő szállodák színvonalának emelésére. A „hardware” mellett az emberi tényezők, a „software” minőségét is emelni kell. Ennek érdekében az MSZÉSZ szükségesnek tartja a közép- és felsőfokú oktatás javítását a szakmai igények és javaslatok figyelembevételével, hogy javuljanak az elhelyezkedési lehetőségek.

A törzsanyag harmadik részében az MSZÉSZ az alábbiak szerint tesz javaslatot a magyar szállodaipar elmúlt öt évében bekövetkezett visszaesés megállítására, a súlyos pénzügyi helyzet javítására és az ágazat ismételt fenntartható növekedési pályára állítására:

• Új turizmus fejlesztési stratégia kidolgozása - a szakmai szervezetek bevonásával, az ország turisztikai lehetőségeinek reális felmérésével. Legfontosabb célnak azt tartjuk, hogy az ágazat potenciáljának kihasználása érdekében jelentős vendégéjszaka volumen-növekedés valósuljon meg. A kormányzati intézkedésekben az ehhez szükséges feltételek megteremtésének elsőbbséget kell adni.
• A kereslet és kínálat egyensúlyának helyreállítása – a külföldi és belföldi kereslet élénkítésével. Ennek fontos eszköze az MT ZRT marketing költségvetésének emelése, a régiós és helyi marketing tevékenység forrásainak rendszerszerű, kiszámítható biztosítása. A belföldi kereslet növelése céljából a MSZÉSZ szorgalmazza a SZÉP kártya elterjesztésének és üdülési célú felhasználásának még erőteljesebb promócióját és azt is, hogy a SZÉP kártya felhasználhatóságának szabályozása ne lazuljon fel, azaz továbbra is elsősorban üdülésre, pihenésre, szálláshelyek igénybe vételére lehessen felhasználni.
• Új turizmus, szállodai fejlesztéspolitika szükséges – amelynek keretében a jövőben új szállodai beruházásokra állami támogatást, kedvezményes EU-forrást csak szelektíven, reális kereslet megléte esetén adjanak. A turisztikai attrakció fejlesztést kell  előtérbe állítani, s a meglévő szállodák felújítására, szolgáltatásainak bővítésére, minőségének fejlesztésére és nem kapacitás-bővítésre kellene a meglévő forrásokat felhasználni. Az MSZÉSZ aggodalommal fogadta a Kormánynak azt az októberi bejelentését, amely szerint  a SZÉP kártya adóterhelése az eddigi 30,94%-ról 51,17%-ra emelkedne 2013. január 1-vel. Az MSZÉSZ ezzel kapcsolatban állásfoglalásban hívta fel a döntéshozók figyelmét a tervezett adóemelés belföldi turizmust, s különösen a vidéki szállodákat érintő várható negatív hatásaira.  
• Budapest turizmusának kiemelt fejlesztése – külön fővárosi turizmusfejlesztési stratégia szükséges, amelyhez a MSZÉSZ idén már megtette részletes javaslatát. A Szövetség továbbra is kiemelten fontosnak tartja a nagy kapacitású, 4-6000 fős Fővárosi Kongresszusi Központ megépítését.
• IFA mértéke, felhasználása, állami kiegészítése – a készülő turizmus törvényben, vagy más kormányzati intézkedésekben olyan szabályozásra van szükség, hogy az Önkormányzatok az IFA-t – rendeltetésének megfelelően és a legjobb európai gyakorlatot követve - kizárólag turisztikai célra használják és Budapest esetében annak jelentős részét adják át a Fővárosnak turisztikai marketingre. Jó megoldás lenne, ha az IFA mértékét az egész országban a kereskedelmi szálláshelyek szobaárának százalékában maximalizálnák.
• Egyéb önkormányzati adók – a Szövetség javasolja az építményadó, az egyéb helyi adók mértékének maximalizálását, illetve az iparűzési adó mértékének csökkentését – a szállodaipar sajátosságainak figyelembe vételével.
• Javaslat a szállodai marketingben, értékesítésben létrejött új kihívásokra, veszélyek elhárítására – javítani kell a szállodai munkatársak szakmai felkészültségét. E célból a Szövetség 2010 óta rendszeresen szervez képzéseket, továbbképzéseket. Országosan  -MT ZRT, de régiónként is - kívánatos a szolgáltatók bevonásával, non profit alapon működő turisztikai portálokat létrehozni és működtetni, amelyeken desztinációs és szolgáltatói információk adása mellett on-line szállodai és egyéb turisztikai szolgáltatások foglalására van lehetőség.
• Kiemelt regionális repülőterek fejlesztése – folyamatos nemzetközi marketing szükséges az érdekelt Önkormányzatok, a régiós vállalkozások és az MT ZRT összefogásával a vidéki repülőterek sikeresebb működése érdekében, ami elősegítené a turisztikai vállalkozások forgalmának növekedését.
• ÁFA-csökkentése a szállodaiparban és a vendéglátásban - az MSZÉSZ legrégebbi és legfontosabb javaslata. A javasolt ÁFA-mérték, az uniós országok átlagos adóterhelésének megfelelően, a szálláshelyi szobakiadásnál 10 %-os, a vendéglátásban pedig 15 %-os lehetne – ez biztosíthatná a leggyorsabban az iparágban dolgozó vállalkozások és az egész turisztikai ágazat versenyképességének növekedését  és a megrendült pénzügyi pozícióik javulását.
• OEP támogatások – 2006 óta nem változott az OEP kezelések TB támogatása. A Szövetség javasolja ennek felülvizsgálatát és a támogatási összegek időarányos emelését.
• Hitelfeltételek javítása – célszerű megvizsgálni annak lehetőségét, hogy – akár osztrák mintára – önálló Turizmus Bank felállítására kerüljön sor. Tekintettel a turizmus „láthatatlan export” jellegére a Szövetség elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az EXIM Bank dolgozzon ki turisztikai vállalkozások számára kedvezményes hitelkonstrukciókat, elsősorban felújításokra, energiaracionalizálásra, színvonalbővítő beruházásokra.
• A MALÉV csődje és annak hatása – még jelentősebb marketing források bevonására lenne szükség, hogy az MT ZRT közreműködésével további új légitársaságokat lehessen megnyerni a Liszt Ferenc Repülőtér forgalmának növeléséhez, ami Budapest turizmusát támogatná.

A törzsanyag megállapításait részletes számításokkal 13 db melléklet támasztja alá illetve indokolja – a HOTREC, a KSH, az STR adatgyűjtése és publikációi alapján illetve saját adatgyűjtések és szakértőink elemzésének eredményeképpen.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége jelen szakmai anyagát a minél sikeresebb és reálisabb Turizmus Stratégia megalkotása céljából juttatja el az érintettekhez.

Az MSZÉSZ „A hazai szállodaipar helyzetének értékelése 2007 – 2012  - A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének helyzetértékelése és javaslatai a magyar szállodák válságból való kilábalására” című teljes anyaga a mellékletekkel együtt a linkre kattintva letölthető.