Az Árpád kor eddigi megítélésétől eltérő, hihetetlen gazdagságot mutató szenzációs régészeti leletet tártak fel a Kecskeméti Múzeum munkatársai a Bugac melletti pusztában, ahol egy hatalmas bazilika mellett a kor Duna-Tisza közének a régióközpontjára találtak. A korabeli Kecskemét jelentőségű település központjában rátaláltak egy Szent Péter ereklyetartóra, ami Európai szinten is szenzációnak minősíthető. A lelet alapján jelentősen át kell értékelnie mindenkinek a tatárjárás előtti Árpád korról alkotott véleményét. Az egyébként alig 100 évig fennálló kolostorból és a környékről most fellelt leletanyagok minősége és mennyisége alapján kijelenthető, hogy a késői Árpád kor lehetett Magyarország egyik, ha nem a leggazdagabb időszaka.

XIV-XV. századi források alapján feltételezték, hogy Bugac mellett a felsőmonostori részen egy középkori település lehetett, ennek pontos helye azonban 2002-ig nem volt ismert. Akkor egy mélyszántás folytán a felszínre kerültek egy kisméretű templomnak a leletanyagai. A tőle alig 100 méterre lévő nagyobb domb alatt egy monostort sejtettek, ennek nyomán 2009-ben egy szerb-magyar turisztikai pályázat eredményeképpen a megyei önkormányzat akkori támogatásával elindult a feltárási projekt, ami idén már a harmadik éve zajlik. A projektnek köszönhetően "régész-léptékben” nagyon gyorsan a felszínre tudták hozni egy hatalmas bazilikának, valószínűleg egy Bencés kolostornak a nagy részét. Ami azért is jelentős, mert a méretei alapján kijelenthető, hogy ez volt a központja a XII-XIII században a Homokhátságnak. A feltárás alapján elmondható, hogy a terület a Duna-Tisza közének a regionális központja volt itt. Az urbanizáció igen előrehaladott állapotára találtak itt, a bazilika mellett udvarházakkal, kőépületekkel egy kisvárost kell elképzelni.

Európai szinten is szenzációsnak nevezhető Szent Péter ereklyetartójának feltárása is, ezt a Kecskeméti Múzeumban restaurálják majd, a nagyközönség néhány hónap múlva tekintheti meg.