A vadon óriásai

Évezredeken át Ázsia eleven „munkagépe” volt, máskor élő tankként harcolt. Szépen faragható agyara miatt milliószámra vadászták-vadásszák. Kedvelt állatkerti és cirkuszi állat, megannyi mesefigurát mintáztak róla. Az elefánt a világ egyik legismertebb állata; dicső múlttal és bizonytalan jövővel.

A hazánkban is élt gyapjas mamut a legújabb kutatások szerint közeli rokona volt a mai indiai elefántnak. Abban is megegyeznek a szakemberek, hogy Európából mintegy tízezer esztendeje a mamutok azért tűntek el, mert kiirtotta őket az ősember. Csupán egy kis testű mamut faj tudott ideig-óráig dacolni fajunkkal, ő még négyezer évvel ezelőtt is előfordult Ázsiai északi területein. Vagy netán tovább is fennmaradt? Ugyanis egy Kr.e. IX.-VIII. századi észak-kaukázusi szkíta fejedelmi sírból származó harci szekercén egy olyan elefánt látható, amelynek hosszú bundája van…

Mai elefántok

Ma három elefántféle él planétánkon; az indiai vagy más néven ázsiai elefánt, az afrikai szavannaelefánt, és az afrikai erdei elefánt. Nem is olyan régen Ázsiában a mai Irak és Irán területétől Kínáig éltek elefántok, de napjainkra már csak jóval kisebb területen fordultak elő - és lassan onnan is eltünedeztek. Egy évszázada még mintegy 250 ezer ormányos élt Elő-és Hátsó-Indiában, ma ez a szám mindössze 35 000-50 000 példány.

Az afrikai elefánt helyzete sem sokkal rózsásabb. Becslések szerint a XIX. század elején még 27 millió elefánt élt a fekete kontinensen, 1979-ben már csak 1, 34 millió, míg tíz évvel később csupán 625 ezer egyed élt vadon ugyanott. Az afrikai elefántok számának csökkenése leginkább a legális és az illegális vadászatra vezethető vissza. Az elefántcsontra az ókor óta szüksége volt az embernek, s ahogy nőtt az emberi népesség, úgy kellett egyre több „fehér arany”. Készültek belőle dísztárgyak, sakkfigurák, biliárdgolyók, zongorabillentyűk, sőt, még protézisek is.

Emellett az elefántok az ember túlnépesedése miatt elvesztették az élőhelyüket, hiszen például csak Indiában ma már több mint egymilliárdan élnek! Az ormányosok étvágya pedig hatalmas, s mivel alig van már dzsungel, ha megéheznek, az ültetvényeket látogatják meg. Ekkor persze összetűzésbe kerülnek a gazdálkodókkal, és nem nehéz kitalálni, hogy ki húzza a rövidebbet… Afrikában is hasonló a helyzet. Igaz, a hatalmasnak tűnő nemzeti parkokban látszólag jól elvannak, ám mivel hamar felélik az ottani növényzetet, sokan éhen pusztulnak a száraz évszakban.

Bajtársaink voltak

Az indiai elefántot gyakran használták hadi célokra is. Bevetették őket például Kr.e. 326-ban a híres macedón uralkodó, Nagy Sándor ellen – igaz sikertelenül. Ugyanis a hódító katonái sem voltak restek, amikor egy észak-indiai fejedelem ormányosokkal növelte harci erejét. Megsebezték, megijesztették az elefántokat, erre az addig békés állatok dühbe gurultak és legázoltak mindenkit, aki az útjukba került. Jobbára saját katonáikat…

Anglia meghódítása is részben elefántokkal történt. A rómaiak ugyanis nyolc elefántot is behajóztak a szigetországba, melyek láttán a britek hanyatt-homlok menekültek. S ne feledkezzünk meg Hannibál (Kr.e. 247-183) afrikai elefántjairól sem. Róma ellen eredetileg 37 elefántot vitt magával, de amikor átkelt az Arno folyón, már csak egyetlen egyed maradt, s ő is hamarosan elpusztult. Hannibál több csatát megnyert, de a háborút elveszítette. Talán másképp alakult volna minden, ha a karthágói hadvezér elefántjai életben maradnak; a hatalmas trópusi állatokkal nem kellett volna erőltetni az átkelést az Alpokon.

Kevesen tudják, de a törökök is hoztak magukkal Magyarország meghódítására harci elefántokat. A második világháborúban pedig nem harci állatként, hanem a szállításokban és az építkezéseken dolgoztak ormányosok – például részt vettek a thaiföldi Kwai-folyó híres hídjának megépítésében. Az elefánt egyébként mintegy ötezer éve áll az ember szolgálatában – mégsem lett igazi háziállat belőle. Ugyanis tervszerűen sohasem tenyésztették, nemesítették, hanem az utánpótlást csaknem mindig a vadonból szerezték be. Ázsiában 1900-ban még 328 ezer elefánt dolgozott, napjainkban talán még 15 ezren lehetnek.

S hogy mire használták-használják őket? Útépítésre, teher- és személyszállításra, vadászatra, szántásra, őserdőirtásra. Ám ma már mindinkább kiszorítják őket a munkagépek. Azok fenntartása is olcsóbb, hiszen az elefántoknak nagy mennyiségű, megfelelő energiatartalmú ételre, sok-sok ivó- és fürdővízre, pihenőre, gondozóra stb. van szükségük…

A frissen befogott elefántokat hajdan igen kegyetlen módszerekkel törték be, a XX. század elejéig az elefántok 2/3 része nem élte túl az eseményt. Az utolsó ismert befogás az 1980-as években történt. Az afrikai elefánt épp úgy betörhető, megszelídíthető, mint az indiai. Ám mivel a fekete kontinens népeinek nem volt szükségük elefántokra, nem is fogták be őket.

Az elefántok jövője

Mivel az elefánt élőhely- és táplálék- konkurense az egyre szaporodó emberiségnek, jövője nem túl bíztató. Ha kis számban fenn is marad mindhárom faj, az leginkább csak a turistáknak lesz köszönhető, azoknak, akik fizetnek azért, hogy a még megmaradt élőhely foltokon, nemzeti parkokban megnézzék ezeket az óriásokat. Sajnos állatkertekben egyik faj sem szaporodik különösebben jól.

Időnként fellépő agresszivitása miatt kevés állatkert gondoz bikát, az állatkerti állomány elöregedőben van, emellett úgy tűnik, az indiai elefántok helyett egyre több helyen tartanak még gyakoribb afrikai szavannaelefántot. Szerencsére hazánkban az átlagosnál jobb az állatkerti elefántok helyzete, Budapesten az indiai, míg Nyíregyházán az afrikai fajt tenyésztik.

Fotók: a szerző felvételei.

Forrás: Kertész Róbert / Gyartastrend.hu


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.