Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete elnöke azt hangsúlyozta, hogy hosszú évek munkája és lobbyzása hozta meg a „Nagy Ízutazás”- nak keresztelt országos marketingakciót. Véleménye szerint évekig úgy tűnt, a turisztikai marketing a gasztronómiának nem ad hangsúlyt, a vendéglőket, éttermeket nem jelenítik meg turisztikai értékként, a vendéglátást nem tekintik vendéghozó ágazatnak. A szétszórt kisvállalkozások érdekképviselete nehezen érte el a döntéshozókat, jóllehet, a vendéglátás forgalma, teljesítménye jelentős részét teszi ki az idegenforgalmi bevételeknek.
Ma már egyértelmű, hogy az ételek-italok élvezete hozzátartozik a jó közérzethez, az utazáshoz, a világ megismeréséhez. Egyre több az olyan kisvendéglő, amely anyáink, nagyanyáink receptjeit hozza vissza. Meg kell szabadulni attól az imázstól, hogy a magyar ételek csak zsírosak lehetnek. Bőven van hová visszanyúlni, például a kifinomult erdélyi ízekhez.
Háber Tamás hangsúlyozza, hogy többről van itt szó, mint a zömmel kisvállalkozó vendéglátósok piacra segítéséről. A hagyományos magyar ételek a hazai kultúra részei, Csehországban knédli és sör, Szlovákiában a sztrapacska járja. Magyarországon is kíváncsiak a helyi ízekre, és nem csak a külföldiek. A vendéglátásnak alapvető szerepe lehet abban, hogy a mezőgazdaság helyi termékei vevőre, piacra találjanak. Riasztó, hogy néhány év alatt világhírű, vagy csak megszokott magyar élelmiszer- alapanyagok, gyümölcsök, zöldségek tűntek el, vagy vannak eltűnőben. A jó vendéglős friss és garantált minőségű alapanyagot használ, és ezt csak ismert termelőktől lehet beszerezni. Minden régiónak megvannak a saját specialitásai, és ezek turistacsalogatók is lehetnek. Jó példa erre az időközben megszaporodott számú gasztronómiai fesztivál, halászlé- és gulyásfőző verseny, a kemencés ételek reneszánsza, vagy a hagyományosan főzött szilvalekvár sikere. A legfontosabb a vendéglősök szemléletváltása, mert minőség és egyediség nélkül nem lesz vendégük. Az idei országos marketingakció akkor lesz sikeres, ha a vendéglátás szakemberei a fővárosban és vidéken hozzákapcsolódnak, és ötleteikkel gazdagítják – osztotta meg gondolatait lapunkkal az ipartestület elnöke.
Buday Gábor, a magas kategóriájú éttermeket tömörítő Magyar Éttermi Szövetség elnöke is helyesli a marketingakciót, amelyet a hazai, belföldi turisták megnyerésére és a kisebb, gondokkal küzdő vendéglők forgalmának fellendítésére indított az MT Rt. Saját vendégkörük elsősorban a külföldiek köréből toborzódik, a „Torkos csütörtök” akcióhoz csak Bagolyvár éttermük csatlakozott. Buday Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy míg egy-egy osztrák marketingakció körül akár másfél-egy évvel korábban is nagy a médiafelhajtás (Mozart- év), a „Nagy Ízutazás” február 23-i indítását egy kicsit későnek érzi. A kisvendéglők, az alacsonyabb kategóriájú, olcsóbb éttermek gondjainak megoldásához mélyebbre hatoló, átfogó intézkedések is kellenének – véli.
Pető István, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke szintén támogatja a marketingakciót, amelynek előkészítésében részt vettek. Véleménye szerint minden esély megvan arra, hogy a rendezvénysorozat egyik célja teljesül, és a tájjellegű ételek és borok visszakerülnek a vendéglők étlapjaira. Az általánosabb cél, a hazai lakosság visszacsalogatása a vendéglátóhelyekre azonban a fizetőképes kereslet függvénye is. Pető István reméli, hogy a későbbiekben a külföldi turistákat is sikerül elérni egy hasonló megmozdulással.
Együttműködés a magyar borokért
Február 2-án, Balatonfüreden írták alá az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., a Magyar Turizmus Rt., a Magyar Bormarketing Kht., valamint a Magyar Éttermi Szövetség vezetői azt az együttműködési megállapodást, amely a magyar borok promóciójának összehangolását hivatott szolgálni. Az együttműködés célja a négy szervezet összehangolt marketingtevékenységével a magyar bor külpiacra jutásának elősegítése, illetve ismertségének növelése külföldön és belföldön. Az aláírók összehangolják és egységesítik a kommunikációt, a pr-tevékenységet.
