Általános tapasztalat, hogy a főszezonon kívüli utazások száma nagyobb mértékben emelkedett, ami azzal is magyarázható, hogy a frekventált időszakokban szűkös a szállás- és közlekedési kapacitás. Ez a tendencia viszont arra utal, hogy a világ turizmusa az elmúlt évek hullámzásait követően stabilabb fejlődési szakaszba lépett. A szakemberek a következő évekre szerényebb mértékű, de a korábbi esztendőkhöz képest kiegyensúlyozott, átlagban 4 százalékos növekedést jósolnak.
2005 első hét hónapjában a nemzetközi turistaérkezések számában minden kontinensen emelkedést regisztráltak. Az előzetes adatok alapján Afrika, valamint Ázsia és a csendes-óceáni térség turizmusa mutatta a legnagyobb, mintegy 9 százalékos fejlődést. Az Egyesült Államok idegenforgalma 7, Közép- és Dél-Amerikáé 15 és 10 százalékkal gyarapodott. Európában 4,6, a Közel-Keleten 3 százalékos növekedést tapasztaltak. A szabadidős turizmus tavaly ismételten nagyobb mértékben fejlődött, mint az üzleti célú utazás, köszönhetően a diszkont-légitársaságok bővülő kínálatának és annak, hogy a tengerentúli üdülések iránt is tovább növekedett az érdeklődés. A szabadidős szegmensben a tengeri hajóutak átlagon felüli növekedést mutattak. Mindemellett 2005-ben jelentős javulás következett be a MICE piacon is. Jóllehet néhány országban érezhetően csökken az üzleti utazás jelentősége és takarékosabbak a vállalatok.
Vége a boldog békeidőknek
A tavaly Pisában megrendezett nemzetközi turisztikai fórum egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a turizmus többé nem számíthat problémamentes esztendőkre, évről évre új gondokkal, váratlan eseményekkel kell szembenéznie az ágazatnak, úgymint a terrorizmus, a háborúk, a természeti katasztrófák és a járványok. Az utasok is megtanultak együtt élni ezzel, hiszen tavaly globálisan már nem vetették vissza az utazási kedvet a negatív külső tényezők. A hatás általában csak az érintett helyre korlátozódott és egyre rövidebb ideig tartott.
Ugyanakkor a magas olajárak erőteljesen befolyásolták a világ turizmusának alakulását 2005-ben. A légi közlekedést jellemző fokozott versenyhelyzet miatt a szolgáltatók egyelőre nem hárították át az utasokra az üzemanyagár növekedését, hosszú távon azonban a fogyasztói árakban és a szabadon elkölthető jövedelmek mértékében is megmutatkoznak majd a magas olajárak. Az euró–dollár árfolyam alakulása és a gazdasági növekedés lassulása a turizmus növekedését ugyancsak fékezni fogják – hangzik a WTO előrejelzése.
Sok a vendég, de kevés a bevétel
Európa turizmusa 2005 első nyolc hónapjában a világátlagnál kisebb mértékben, 4,6 százalékkal bővült, ami első látásra talán szerénynek tűnik, de 19 millióval több vendégérkezést jelent 2005- re. Tavaly folytatódott a rövidebb időtartamú, de gyakoribb városlátogatások térnyerése. Ez a szegmens mutatta a legdinamikusabb fejlődést, jelenleg 38 százalékkal részesedik a teljes európai kiutazásból. Ez azonban együtt járt azzal is, hogy 5 százalékkal (2004- ben még csak 4 százalékkal) csökkent az átlagos tartózkodási idő, a vendégéjszakák száma pedig mindössze 1 százalékkal bővült. A turisztikai bevételek is elmaradtak az utazási intenzitáshoz képest. Míg például tavaly augusztusban 6, illetve 2 százalékkal több külföldi vendég érkezett Spanyolországba és Ausztriába, addig a külföldiektől származó turisztikai bevételek az előbbiben 1 százalékkal emelkedtek, az utóbbiban pedig 3 százalékkal csökkentek.
A legvidámabb barakk
Kelet-Közép-Európa turizmusának dinamikus bővülése 2005- ben tovább folytatódott. Régiónk a kontinens átlagát meghaladó ütemű, 7 százalékos növekedést mutatott, ezzel csaknem utolérte a legjobban teljesítő Észak-Európát (Skandinávia, Nagy-Britannia és Írország). A kontinens nyugati államainak fejlődési üteme eltörpül Dél-Európa, illetve a mediterrán térség hasonló mutatójához képest, egyes országokban – Törökországban, Izraelben, Görögországban, Szerbiában, Montenegróban és Macedóniában – két számjegyű gyarapodás jellemezte a vendégérkezések számát.
Az összeurópai növekedésben közrejátszik a tengerentúli küldőpiacok – Egyesült Államok, Japán, Kína – megélénkülése, Európa turizmusa azonban továbbra is a kontinensen belüli vendégmozgásokon alapul, azon belül pedig egyre inkább a fapados repülős utazásokon. Ez megmagyarázza azt a tényt, hogy számos európai nagyváros – egyben fapados úti cél – jobban teljesített, mint országának többi része. Az európai turizmusstatisztikai rendszer, a TourMIS adatai szerint míg tavaly január és szeptember között Párizsban 9 százalékkal nőtt a külföldi vendégérkezések száma, addig Franciaországban csak 2 százalékkal. Hasonló az arány Budapest és Magyarország (11–7 százalék), Hamburg és Németország (10–6 százalék), Valencia és Spanyolország (13–6 százalék) és Dubrovnik és Horvátország (22–8 százalék) esetében.
Szállodaipar: robogó kelet, kullogó nyugat
Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel Európában az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,6 százalékkal nőtt (revPAR), ezzel kontinensünk a világ leglassabban fejlődő régiója volt. Az ágazat teljesítménye még mindig nem érte el a 2000 előtti szintet, a revPAR jelenleg 4 eurós lemaradást mutat – derül ki a Deloitte jelentéséből. Kontinensünkkel ellentétben a csendes-óceáni térség, Dél-Kelet-Ázsia, a Távol- és Közel- Kelet már 2004 első félévében meghaladta az ezredforduló előtti szintjét. Európában a szállodaipar teljesítménye élesen tükrözi az eltérő gazdasági körülményeket. Az eurózónában, ahol több ország gazdasága is gyengélkedik, tavaly mindössze 1,3 százalékkal nőtt a revPAR, az átlagárak pedig 1 százalékkal estek. A zónán kívül ugyanakkor 3,5 százalékos emelkedés jellemezte az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevételt, a tíz új EU-tagállamban tapasztalt bővülés (10,6 százalék) azonban még ezt is messze meghaladta, a diszkont-légitársaságok megjelenésének köszönhető foglaltság növekedés miatt. A szállodások megragadták az alkalmat, hogy emeljenek az átlagárakon, amely 4,7 százalékos növekedést eredményezett 2005 első kilenc hónapjában, így a tizek Nyugat-Európához képest már csak 7, Európa egészéhez mérten pedig 10 euróval voltak elmaradva az átlagárakban. Kelet-Közép-Európában elsősorban a friss uniós tagországoknak köszönhetően 70 százalékos volt a kapacitáskihasználtság és a revPAR 11,9 százalékkal emelkedett, amely így elérte a dél-európai, és valamivel felülmúlta a nyugat-európai szintet.
Fapados áldás és átok
A teljes európai kiutazás 49 százalékát kitevő repülős utak száma további 9 százalékkal nőtt a tavalyi év első nyolc hónapjában, ami főként a megnövekedett fapados kapacitásnak tudható be. Az olcsó légitársaságok jelenleg 34 százalékkal részesednek az összes európai repülős útból. A diszkontrepülős utak száma 2005-ben januártól augusztusig 27 százalékkal nőtt. Nagy-Britannia messze Európa legelső küldőpiaca ebben a szegmensben mintegy évi 18 millió (2004-es adat) fapados úttal, őt Németország követi, a brit intenzitásnak az egyharmadával.
Az European Travel Commission 30 tagországának több mint a fele igyekszik a low-costoknak központi szerepet szánni beutaztató turizmusában, vonzerejének növelése érdekében. A fapadosok legnagyobb előnyét abban látják, hogy a főszezonon kívül, egész évben nagy volumenben biztosítják a turisták beáramlását. Ahogy azonban az újdonság ereje múlik, úgy fogalmazódik meg egyre több kétely a fapadosokkal kapcsolatban. A szakemberek egyik hátrányukként azt említik, hogy miközben a városlátogató fapados utasok érdeklődése a kitűzött úti célra, vagyis többnyire csak a nagy múltú vagy divatba jövő városokra korlátozódik, a félreeső vidéki desztinációk egyre inkább vesztenek forgalmukból. Emellett különösen Kelet-Közép-Európa országaiban sínyli meg a belföldi turizmus, hogy a lakosság mind gyakrabban él a fapadosok nyújtotta lehetőséggel, hogy külföldre utazzon.
Robert Cain légügyi szakértő rámutatott, hogy a fapadosok kegyeinek keresése rövid távú gondolkodásra vall, hiszen a diszkonttársaságok fáradhatatlanul kutatnak új célok után, és amint kifacsarták a régieket, „rárepülnek” az újakra. Azt viszont elismerte, hogy a fapadosok rövid idő alatt látványos vendégszám-növekedést hoztak. Ugyanakkor az európai országok többsége nem is nagyon tehet mást, minthogy együtt úszik az árral. Manapság ugyanis szinte egyetlen turisztikai célpont sem engedheti meg magának, hogy ne fogadjon fapadosokat. Éppen ezért Málta és Ciprus, amelyeket idáig elsősorban a nagy távolságok miatt elkerültek a fapadosok, komolyan aggódnak beutazó turizmusuk jövőjéért.
Mi várható 2006-ban?
Európa és egyben hazánk legfontosabb küldőországaiban, Nagy- Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban stagnál a vásárlói kedv, Franciaországban pedig csökken – ami visszaesésre, esetleg szerény növekedésre nyújt kilátást 2006-ban. A németek utazási hajlandósága nőhet az idén, különösen, hogy a futball-világbajnokság okozta zsúfoltság miatt várhatóan több német tölti majd külföldön a nyarat.
Európa számára csak a szabadidős célú beutazásban jósolnak némi növekedést az amerikai piacról. Elsősorban a hátizsákos és diákutazókra és a harmincas, negyvenesekre számíthatunk. A ma az ötvenes, hatvanas éveiket taposó babyboomers generációhoz pár éve még nagy reményeket fűztek az európai országok. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma azonban csökken, mivel a nemzetközi politikai helyzet miatt nagyobb biztonságban érzik magukat otthon. A kínai beutaztatás még számos gyermekbetegséggel küzd, a várakozások szerint azonban évente több százezer utas érkezhet kontinensünkre. A szakemberek mégis úgy látják, hogy időbe telik, míg a hatalmas küldőországban rejlő potenciál kiteljesedik Európában. Egyelőre Franciaország, Kína legfontosabb európai úti célja sem elégedett a növekedés mértékével.
Marad a felemás fejlődés
A tartósan erős euróelőnyökkel és -hátrányokkal is szolgálhat az európai turizmus számára 2006- ban. Az eurózónába tartozó piacok érdeklődése megélénkülhet a zónán kívül eső európai fogadóországok iránt, ugyanakkor csökkenhet a kereslet a dollárelszámolású tengerentúli piacokon, különösen az Egyesült Államokban. A torinói téli olimpia és a németországi futball-világbajnokság kiugró növekedést ígér, de az elmúlt évek eseményei – például a portugál foci-Eb és a görögországi olimpia – bebizonyították, hogy a megarendezvények fordítva is elsülhetnek.
Az IMF 2006-ra összeurópai szinten 2-3 százalékos növekedést jósol az utazási intenzitásban, és kiemeli, hogy Kelet-Közép-Európa továbbra is töretlenebb és nagyobb mértékű fejlődésre számíthat, mint a kontinens nyugati fele. A Deloitte szakértői erre az évre is két számjegyű növekedést prognosztizálnak a revPAR-ban a keleti blokk számos országában, amitől jelentősen elmarad majd a nyugat-európai bővülés.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) 2005 és 2009 között évente átlagosan 5,6 százalékos növekedést jósol európai tagjai számára az utasszámban a kontinensen belül, illetve Európa beés kiutazó légi forgalmában. A legnagyobb éves gyarapodásra az ázsiai és csendes-óceáni járatokon lehet számítani.
A helyzet fokozódik, de hozzá lehet szokni
A terrorizmus, a háborúk, a természeti katasztrófák és járványok formájában évről évre új gondokkal, váratlan eseményekkel kell szembenéznie a turisztikai ágazatnak. Az utasok is megtanultak együtt élni ezzel, hiszen tavaly globálisan már nem vetették vissza az utazási kedvet a negatív külső tényezők. A hatás általában csak az érintett helyre korlátozódott és egyre rövidebb ideig tartott.
'