A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszékének vezetése a katasztrófát követően elhatározta, hogy csatlakoznak a vörös iszap sújtotta Devecsert és Kolontárt támogató intézményekhez, személyekhez. A tanszék dolgozóinak és hallgatóinak egy csoportja úgy döntött, szakterületükön próbálnak meg hozzájárulni az újrakezdéshez, így elkészítették a katasztrófa által leginkább sújtott két település természeti és kulturális adottságait, vonzerőit feltáró tanulmányt, amelyben meghatározták a települések turisztikai fejlesztési lehetőségeit is. A szakmai anyagot a napokban ismertették a készítők a települések képviselőtestületei előtt a devecseri Esterházy-kastély lovagtermében.

Az esszé bemutatásakor kiderült, a szerzők az „emlékezés turizmusának” elméleti hátterét megalkotva kívánják segíteni Devecsert és Kolontárt abban, hogy a turizmus sajátos eszközeivel megteremthessék azokat a helyszíneket, melyek már nem a katasztrófa-turizmus céljait szolgálják, hanem a szolidaritás szimbólumai, a közös nemzeti emlékezet részei lehetnek.

A dolgozat a meglévő értékek (a Széki-tó, Somló-hegy) hangsúlyozása mellett számtalan kialakítandó látványosságot, hagyományteremtő programot javasol. Ezek egyike az ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozójának megrendezése Devecseren, illetve Kolontáron. Az elképzelés szerint Csernobil, Bhopál, Fukushima és még számos más település képviselői a nemzetközi média figyelme mellett együtt hívhatnák fel a világ figyelmét a felelős ipari termelés fontosságára.

A tanulmány nyomán a városok együttműködésének köszönhetően európai jelentőségű múzeum jöhetne létre Magyarországon, mely eredeti dokumentumokon, fotókon, tudósításokon keresztül mutatná be a történelem legnagyobb ipari katasztrófáit. A tárlat ugyanakkor felmutatná a katasztrófát követő emberi reakciókat is: az önkéntesek áldozatvállalását, az összefogások eredményeként gyűjtött adományokat, segélyszállítmányokat. A múzeum különteremben foglalkozna a Kárpát-medencében történt ipari katasztrófákkal: az 1998 májusában bekövetkezett cipermetrin szennyezéssel, amely a Duna élővilágában végzett hatalmas pusztítást, valamint a 2001-es tiszai ciánmérgezéssel, amely a Tisza és a környező folyók élővilágát pusztította el szinte teljesen.

További javaslata a készítőknek, hogy katasztrófa-elhárítók, segélyszervezetek, táj-rehabilitációval foglalkozó szakemberek és építészek nemzetközi konferenciáinak adjanak otthont a települések, melyek a folyamatos nemzetközi szakmai munkán keresztül újra és újra felhívhatják a magyar társadalom figyelmét a felelős, a környezetvédelmet előtérbe helyező gondolkodás fontosságára.

A hazai turizmus elősegítése érdekében a BGF oktatói és hallgatói az érintettekkel párhuzamosan gondolkodva tematikus útvonal kialakítását javasolják, mely a katasztrófa állomásait érintve mutatja be az azt megelőző állapotot és a következményeket. Évente sor kerülne az Emlékezés napjára, amely ünnepélyes keretek között adna lehetőséget az együttérzés kifejezésére, valamint létrehoznának egy Emlékcsarnokot, mely fotók, újságcikkek, filmek, filmhíradó részletek segítségével mutatná be a történteket, de interjúk készülnének a települések lakosaival is, akik saját szavaikkal mesélnék el élményeiket.