Az építőipar és az épületek használják fel világszerte az energia 42, a vizek 25 százalékát, és tőlük származik az összes légszennyeződés 42 százaléka is. Az emelkedő energiaárak mellett a fűtés-hűtés megfelelő szintjének biztosítása feladja a leckét a szállodaiparnak is. Az Európai Unióban 2009-től kezdődően energiatakarékosságra ösztönző építési szabályzatok lépnek folyamatosan életbe. Az épület értékének jelentős mércéje az energiafelhasználását minősítő „zöld kártya”, amelynek elkészíttetése az új épületek vagy nagyszabású felújítások esetében kötelező lesz.
Az alternatív energiákról még nem mondható el, hogy olcsóbbak a foszszilis energiaforrásoknál, de hosszú távon három meghatározó előnyük van: megújulnak, a szén-dioxid-kibocsátás elvárt csökkentésével járnak, és az alternatív energiát hasznosító berendezések mintegy 15 év után nemcsak megtérülnek, de üzemelésük további legalább 10 évében tiszta hasznot is hoznak.
Sereghajtók vagyunkAz Eurostat 2005-ös felmérése szerint a megújulóenergia-termelésben Magyarország a sereghajtók közé számít. 2010-re is csupán 3,6 százalékra szeretnénk növelni energiatermelésünkön belül a megújuló energia részarányát, ezzel pedig hazánk az utolsó helyet foglalja el. 2020-ra Szlovákia harmincnál több, Magyarország 13 százalékot prognosztizál. 2006-ban a megújulóenergia-felhasználás 47 százalékát még mindig a tűzifa tette ki, míg a termálvíz, a nap- és szélenergia, a geotermikus energia aránya szinte nem nem volt mérhető. Az uniós támogatásoknak 5,15 százalékát költjük megújuló források kiaknázására. A 2008-as kiírás szerint napkollektor- és napelemrendszerek kiépítésére 25 százalékos, maximum egymillió forintos támogatást lehet igényelni. |
Passzív házak
A legideálisabb persze az az épület, amely jóformán egyáltalán nem használ energiát – ezeket passzív házaknak nevezik. A passzív ház tervezésekor az energiaveszteség elkerülése mellett figyelembe veszik azt is, hogy minden egyes az épületben tartózkodó ember 80 watt energiát termel. A kellően szigetelt passzív ház 80 százalékkal kevesebb energiát használ, mint a hagyományos épületek. A magasabb beruházási költségek a Passivhaus Institut Darmstadt számítása szerint 15 év alatt megtérülnek, és a következő 15 során már tiszta nyereséget termelnek. A jelenleg Németországban a kötelező 10 centiméteres helyett az ilyen épület 30 cm-es hőszigetelést kap. Az ablakokat háromrétegű, a szokásosnál háromszor kevesebb energiaveszteséget garantáló üvegekkel látják el. A sarkok, tetőillesztések és az ablakok fokozott szigetelést kapnak. A szellőztetés fontos szerepet játszik a meleg visszanyerésében: a levegőcsere során a távozó levegő melegét visszatarrtják, és 80 százalékban visszavezetik a beszívott friss levegőbe. Fűtőolajra átszámítva egy passzív ház évente és négyzetméterenként alig 1,5 liter fűtőolaj energiáját igényli, vagyis gyakorlatilag energiaveszteség nélkül működik. Napenergiával biztosítható a melegvíz-szolgáltatás és a hűtés, a napkollektorok felszerelésének költsége 7–10 év között megtérül. A napenergia mellett egyre elterjedtebb a geotermikus hőszivatytyú használata. Ezek új generációja igen alacsony energiafelhasználás mellett ideális fűtési-hűtési viszonyokat biztosít. Ez is, mint minden alternatív energia, nem jár káros kibocsátással, füsttel, porral, tehát különösen az öko- vagy zöld hotel címre törekvő szállodáknál magától értetődő megoldás. Ausztria első nulla energiát felhasználó szállodájának építését idén októberében kezdik meg. A bécsi Hotel Stadthalle új szárnyában földszivattyú biztosítja a fűtést, vízforgató rendszert építenek ki, és az esővizet is felhasználják. De a már meglévő szállodarész is több környezetkímélő megoldást alkalmaz. 130 négyzetméteres napkollektor biztosítja a nyári időszakban a melegvíz-szolgáltatást. A tetőkertet esővízzel öntözik, zöld növényzet hűti a környezetet klímaberendezés helyett.
Van már hazai példa is: a Ferihegyi repülőtér közelében fekvő négycsillagos Airport Hotel Stációban 2006- ban állt szolgálatba a föld hőjét hasznosító fűtő-hűtő rendszer. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemeltetési költségek terén a téli időszakban 30 százalékos megtakarítást valósítottak meg a gázfűtéshez képest. A nyári időszakban még impozánsabb a megtakarítás mértéke, mivel passzív hűtés esetén 80 százalékkal, aktív hűtés esetén 35 százalékkal fogyaszt kevesebbet a rendszer a hagyományos klímarendszereknél. A magasabb beruházási költség is jóval hamarabb megtérülni látszik a tervezettnél, az utóbbi évek drasztikus mértékű gázáremelése következtében. A hagyományos klímahasználatból fakadó reumás megbetegedés vagy a legionárius betegség megjelenése is kizárt az üzemelés során, hiszen nincs levegőcirkuláció, a hőt vagy hideget a falak közvetítik, ezzel egyenletes hőés hidegérzetet biztosítva a vendégek számára.
„Zöld” ötletek
Egy hagyományos módon épült szállodában is számtalan lehetőség kínálkozik az energiatakarékos, ezáltal környezetkímélő üzemelésre. A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) évek óta meghirdeti környezetvédelmi pályázatát „Zöld Szálloda” címmel. Legutóbb az alsópáhoki Kolping Hotel Spa& Family Resort, valamint a galyatetői Hunguest Grand Hotel Galya nyerte el a címet. Réger Zsuzsa, az MSZSZ környezetvédelmi szekciójának vezetője maga is egy környezettudatos szállodalánc, az Accor egyik házát vezeti. Az Accor szállodáinak mindegyike az általános Környezetvédelmi Charta előírásai alapján működik. A charta elveit tartalmazó kis könyvet valamennyi dolgozó kézhez kapja, az ebben foglalt szempontok az energia- és a víztakarékosság mellett kiterjednek a szennyvíz- és hulladékkezelésre, a biológiai diverzitás és az ózonréteg megóvására. A Duna Mercure Hotelben a légkondicionáló berendezések termelte „hulladékhővel” melegítik a vizet. A kulcskártya az energiatakarékosságot is szolgálja, hiszen a világítás a kártya kihúzásával automatikusan kikapcsolódik. Helyi, őshonos, klímatűrő növényeket ültetnek, a locsolást másodlagos felhasználású, ún. „szürke” vízzel vagy esővízzel oldják meg. A biodiverzitást azzal segítik elő, hogy ahol lehet, csalánkivonattal permeteznek. A wellness-szállodákban egyre általánosabb, hogy a nagy zöldfelületek ápolásakor egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az energia- és vízforrások takarékos felhasználására. Az ENSZ számára 1983-ban készült tanulmányra hivatkozva Réger Zsuzsa régóta hangoztatja Magyarország kivételesen előnyös szerepét az alternatív energiaforrások tekintetében. Általánosan ismert, hogy az ország 80 százaléka alatt hévíztenger rejlik. A Kárpát-medence alatti földkéreg vékonyabb, mint más helyeken, ezért itt a Föld középpontja felé haladva kisebb távolságok alatt nő a hőmérséklet egy fokkal. Ennek két előnye is van: Magyarországon sokkal kisebb mélységből lehet termálvizet nyerni, mint máshol, és ugyanezen okból különösen előnyös a geotermikus földszivattyúk alkalmazása. Kérdés, mennyire élünk ezzel a lehetőséggel.
Termálszállodáink esetében a fosszilis energiaforrások olyan olcsóak voltak, hogy fel sem merült, hogy drága műszaki megoldásokkal többcélúan hasznosítsák a termálvizet. Az elmúlt évek energiaárrobbanása miatt ma már egyre inkább előtérbe kerül ez a megoldás. A Danubius Thermál Hévíz szállodánál például a kútból érkező, télen- nyáron 42–43 C° hőmérsékletű termálvíz hőjével elő tudják melegíteni a használati meleg vizet és az uszoda vizét is. A kihűlt termálvíz összetevői miatt locsolásra jól hasznosítható lenne, a szállodánál tervezik ennek megvalósítását, annál is inkább, mert Hévízen ezt már több helyen bevezették. További újrahasznosítási módozatok is lehetségesek lennének, de ezek mind beruházást igényelnek, kifejezetten erre vonatkozó állami támogatás pedig nincs.