Persze a múltat mindenki a saját szájíze szerint értelmezi, a törökök szerint például ottomán őseik egyáltalán nem hódítani jöttek hazánkba, csak meglátogatták a legnyugatabbra szakadt török népet, azaz bennünket. Szóval ők is szeretik a saját nézőpontjukat alapigazságnak tekinteni, és egyébként is jelentős hasonlóságot mutat a két népcsoport nemzeti öntudata. Minden jó dolog, ami a világban létezik, török, vagy legalábbis kapcsolódik hozzá.

Éppen az országos választások előestéjén érkeztünk az öntudattól duzzadó Törökországba. Transzferbuszunk bele is futott a török miniszterelnök konvojába az autópályán, a másnapi választáson bukta is az előnyét, persze nem miattunk.

Ferihegyről két és fél órás repüléssel jutottunk el Antalyába a Kartago Tours és török partnere, az Akdem Tourizm jóvoltából, hogy egy hét alatt végignézzük, végigéljük és végigkóstoljuk, mit kínál a török Riviéra Kemertől Alanyáig tartó 160 km-es szakasza.

A Földközi-tenger gyöngyének is nevezett Antalya környékének kedvező fekvését és kellemes mikroklímáját a Toros-hegység által védett síkon már az i. e. 2. században felfedezték, amikor Attalosz király várost építtetett itt.

A történelem folyamán a vidék számos fennhatóság alatt állt, amelynek tárgyi emlékeivel a helyi múzeumokban – Antalya régészeti múzeuma Törökország második legnagyobb régészeti bemutatóhelye –, illetve a városban kóborolva találkozhatunk.

Érdemes kirándulni egyet a környező ókori romvárosokhoz (Phaselis, Adrasant, Olimpus) vagy a Düden vízeséshez is. Természetesen a főszezonban a legforróbb órákat még mindig leginkább a szállodák légkondicionált belső tereiben, medencéinél vagy tengerpartján érdemes eltölteni.

ALL INCLUSIVE VENDÉGSZERETET

Utunk első állomása, Kemer városa egy álmos citrustermesztő település volt, mígnem az 1980–90-es években felfedezték az ingatlanfejlesztők. Ma száz felett van a különböző csillagzatú szállodák és üdülőfaluk száma a körzetben, amelyek egyikében, a Phaselis Rose nevű ötcsillagosban tettük próbára első ízben az all inclusive török vendégszeretetet.

Az önkiszolgáló éttermeken túl a nagy szállodák általában többféle – török, olasz, mexikói, keleti – tematikájú á la carte vendéglőt is üzemeltetnek, ha egy kis pincéres-körbeugrálós kényeztetésre vágyunk. Mert bele lehet fáradni az all inclusive létbe is; a sorban állásba a bárnál és a tálalópultok mellett, a harcba a medence melletti pihenőágyakért. A török tengerpart kedvelt üdülőhely, tehát lesz nyaralótársunk bőven.

Természetesen a megfelelő szálláshely kiválasztásával jelentősen csökkenthetőek az esélyek, hogy a turistaáradat a nyaralásunkat negatívan befolyásolja. Aki nem kedveli a nagy szállodakomplexumokat, az is megtalálhatja a kedvére valót. Ilyen például a Side térségében található Paradise Side Beach Hotel, amely egy tágas nyaralófalu a nagy hotelek minden szolgáltatásával, ráadásul az árfekvése is kedvező.

ALKUDOZÁS AZ APOLLÓ-TEMPLOM TÖVÉBEN

Side városa szintén ősi múltra tekinthet vissza, hiszen az i. e. 7. században görögök alapították, bár fénykorát a római birodalom idején élte. Utána elnéptelenedett, és csak a krétai törökök 1895-ös bevándorlásakor épült újjá. Az ókori épületmaradványok ott láthatóak mindenfelé a városban. Hangulatos, ahogyan felsétálunk az Apolló-templom kivilágított romjaihoz a nyüzsgő kikötővároska esti utcáinak boltjai, bárjai és vendéglői forgatagában, bár andalítónak nem nevezném, mert a török behívófiúk elég rámenősek tudnak lenni, ha üzletről van szó. És ha már betértünk, kezdődhet az alkudozás. Amikor kimondjuk, hogy magyarok vagyunk, az általuk meghatározott összegből rögtön engednek, illetve hevesen érdeklődnek, hogy mennyit is ér nekünk az üzlet tárgya. Nyugodtan mondjuk be akár az induló ár felét, és kezdődhet a játék. Viszont ne csodálkozzunk azon sem, ha egy sarokkal arrébb, a fix áras üzletben 17 euróért adják az imént hosszas alku során 20 euróért megszerzett darabot. Ja, kérem, a játéknak ára van…

Ha autentikusabb dolgokat szeretnénk vásárolni, mint egy török Louis Vuitton, nagyon szép kézműipari dolgaik, kozmetikumaik, édességeik vannak, mint a lokum, a török csemege.

Aki szereti ezt a porcukorba forgatott, keményítőből, cukorból és rózsavízből készült édességet, tudnia kell, hogy minél frissebb a lokum, annál finomabb, tehát válassza a boltban kapható kimérős fajtát, ne a reptéren vegye meg.

ÉDES ÉLET TÖRÖK MÓDRA

A törökök egyébként is úgy gondolják, hogy az élet édesebben jó, bizonyítandó az éttermeik süteményespultja roskadásig van rakva a különböző, leginkább mézzel és növényi magvakkal dúsított „nehézbombázókkal”. És akárcsak mi, a törökök is szeretnek jókat enni: rengetegféle sajt, zöldségek, gyümölcsök, raguk, halétel és a klasszikus döner kebab, saslik mindenhol jelen van. Kóstoljuk meg a lachmacunt (bárányhúsos török pizza) vagy a köftét (grillen sütött fűszeres fasírt), és ha mindezek kicsit megülnék a gyomrunkat, hát igyunk meg étkezés után néhány pohár ayrant (sós joghurtital). Esetleg az akut gyomorpanaszok kezelésére némi rakit, azaz ánizspálinkát vagy a kappadókiai borok széles választékát. Vigyázzunk tehát, mert könnyen előfordulhat, hogy a törökországi nyaralás végén a mérlegünk többet mutat.

Persze a lerakódni szándékozó kilókkal könnyen megküzdhetünk, ha a nyaraláson is aktívabbra vesszük figurát. Félnapos, napos túrák keretében felvisznek bennünket a hegyek vadregényes folyóvölgyeibe egy kis raftingtúrára, semmi előképzettség nem szükségeltetik, a legnagyobb kellemetlenség a hideg víz, ami ér bennünket. Van itt nyitott terepjárós kirándulás városi és hegyi verzióban, nappal és éjszaka.

Aztán ott vannak a szállodai csúszdaparkok és a motorcsónakos siklóernyő, de kora reggel lesétálhatunk a tengerpartra jógázni vagy kocogni is.

MERÜLJ LE A CÁPA MELLÉ!

Alanyában, mert a tapasztalatok gyűjtögetése során idáig értünk, meglátogattuk a Sealanya nevű aquaparkot, ahol egész napos programot kapunk. Van itt delfin- és fókashow, cápamedence bemerülőketreccel, rájasimogató, az óriási tengervizes fürdőmedencékben lubickolhatunk mindenféle hal társaságában, a belépőjegy árában az ebéd és a búvárfelszerelés bérlése is benne van.

Alanya szintén ókori település, de a csúcsot a 13. századi szeldzsukuralom jelentette, akkoriban a birodalom téli fővárosa volt. Ebből az időből származnak emblematikus épületei: a Vörös-torony és a vár. Az 1960- as években indult meg a város komolyabb turisztikai fejlesztése, a betelepülő munkaerő jelentősen megnövelte a város népességét és dinamizmusát. Ez a pezsgés jellemző most is Alanyára, sok fesztivált rendeznek itt, főleg a szezon idején. Aktív éjszakai élettel a fiatalos városi szállodákban az itteni nyaralás egy pörgős beachpartivá varázsolható. Természetesen ezen a partszakaszon ugyanúgy megtalálhatóak a nyugodtabb, a családokra vagy akár párokra szakosodott szállodák a bulihotelek mellett.

SZÁLLODÁK MINDEN IGÉNYRE

Egy szállodai márkán belül is egyre gyakoribb a specializáció: az elegáns Papillon Hotelsláncnak egyaránt van kimondottan gyermekes családokra, fiatalokra és konzervatívabb vendégekre szabott szállodája. De jártunk olyan háromcsillagos, 24 szobás, házias hotelben, ahol az éppen kicsekkoló német vendégcsalád könnyes szemmel ölelkezve búcsúzott a tulajdonostól, aki elmondta, hogy a vendégkörük hetven (!) százaléka visszatérő.

Nekem két kedvencem volt az út során, az egyik a már említett ötcsillagos Paradise Side Beach, a másik a négycsillagos alanyai Taksim International Oba, amely egy közepes méretű városi szálloda.

A Kartago Tours – amely 2015-ben megduplázta törökországi szállodakínálatát – minden igényre és pénztárcára szabva több mint nyolcvan hotelt kínál. Idén már debreceni indulással is indítanak charterjáratot a török Riviérára. Magyar nyelvű animátor várja a vendégeket a Mango Club-os alanyai Suntopia Pegasos Clubban és a kemeri Marti Myraban.

Ja igen, állítólag a honfoglaló hét vezérünk közül kettő török volt – mondják a törökök. Hogy melyik kettő, arra nem sikerült rákérdeznem, de legalább van egy indokom, hogy visszamenjek.