A Turizmus Online a nyáron kitört botrány kezdete óta beszámol a fejleményekről. Legutoljára arról írtunk, hogy az üzemeltető eltűnt a megyei fogyasztóvédelmi hatóság elől,. Az üzemeltető cég tulajdonosát és ügyvezetőjét szerkesztőségünk azonban kevesebb mint egy perc alatt megtalálta a cégjegyzék alapján.
A fogyasztóvédelem felfüggesztette az eljárást, mert a cég székhelyéről „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza minden megkeresés. Mivel a fogyasztóvédelmi hatósága nem találta a Hotel Cardost, ellene törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a megyei cégbíróságon, és a felügyeleti eljárás befejezéséig a saját eljárását felfüggesztette. Megkeresésünkre a hivatal igazgatója, Major Ernő azt mondta, hogy a jogszabályok adta keretek közt járhatnak el: nincs nyomozati jogkörük. (Az igazgató álláspontját megértjük, csak az furcsa, hogy ha folyamatosan nem érik el egy ilyen ügyben a fogyasztóvédelmi eljárás alá vont alanyt, akkor miért nem nézik meg a cégjegyzékben a tulajdonos és az ügyvezető adatait, és miért nem keresik meg őket a bejelentett lakcímen. Ráadásul úgy tűnik, mégiscsak lehet valamit tenni. November 14-én beszélünk a Hotel Cardos ügyvezetőjével, Kunczi Lászlóval, aki elmondta, november 11-én kapott egy levelet a fogyasztóvédelmi hatóságtól. November 10-én jelent meg az előző cikkünk az ügyről, előtte többször beszéltünk a fogyasztóvédelemmel. – a szerk.)
Az üzemeltető álláspontja
Kunczi László a következőket közölte velünk: június 30-án lemondott tisztségéről. Feltehetően azért szerepel még a cégjegyzékben, mert a tulajdonos egyelőre nem nevezett ki új ügyvezetőt. Súlyos milliókat bukott az ügyön, az épületben több tízmilliós költséggel harminc apartmant és hat kétágyas szobát alakítottak ki. Kezdetben közel százszázalékos telítettséggel működtek. Ám utóbb kiderült, belementek nagyon magas bérleti díj megfizetésébe, és végül ez és más elszámolási viták miatt a tulajdonos bezárta a szállodát. Tanúként hallgatta meg őket a rendőrség, az eljárás üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt indult. Horváth László, a Cardos Hotel Kft. tulajdonosa megkeresésünkre elmondta, a cég vagyona jelenleg zárolva van. Úgy látja, az ügynek többféle megoldása is lehet, a legszerencsésebb az lenne, ha az épület ismét meg tudna nyílni szállodaként, mégpedig cégük kezelésében. Ám erre sok esélyt nem lát, a bérbeadó, a Soproni Ingatlanforgalmazó, Beruházó és Üzemeltető Kft. azonnali felmondási joggal rendelkezett, és egyoldalúan dönthetett a bezárásról. Horváth László elmondta: a rendőrség őt is tanúként hallgatta meg.
Hotelből apartmanház
Időközben a Turizmus Online szerkesztőségébe több telefonhívás is érkezett, ezek szerint a Saphir Aqua újra megnyitott, és apartmanházként üzemel. Ezt követően érdeklődtünk Győrben, a megyei rendőrkapitányságon, ahol elmondták, egy kollégájuk éppen Sopronban dolgozik az ügyön, így utánanéznek a dolognak. A Soproni Ingatlanforgalmazó, Beruházó és Üzemeltető Kft. egyik vezetője, Vámosi Tibor „kiküldött rendőrségi tudósítónkon” keresztül azt üzente, hogy az épület nem szállodaként üzemel, hanem az apartmanokat adják ki – persze mi sem állítottunk mást. (Hogy lehet, hogy a rendőrség tőlünk tudja meg, hogy az épület újra üzemel? Az is kérdés, miért került át a városi kapitányságon indult nyomozás a megyeibe, mikor készülnek el a könyvszakértői, illetve igazság-szakértői vélemények, amelyek eldöntik, a megrendeléskor tudhatták-e az érintettek, hogy van lehetőség a szolgáltatás teljesítésére, vagy úgy fogadták el a pénzeket, hogy már a szokásos gondosság tanúsítása mellett láthatták, nincs esély a teljesítésre.)
Mit remélhet az államtól a polgár?
Megkerestük azokat a cégeket is, amelyek árulták a Saphir Aqua helyeit. Természetesen nekik is csak veszteségeik keletkeztek az ügyből. (Reméljük, a rendőrség a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényben előírt követelményeknek megfelelően annak is alaposan utánanézett, hogy milyen banszámlán landolt közel kétezer ember befizetett pénze.) A közigazgatási és igazságügyi miniszter a közelmúltban egy konferencián így fogalmazott: „Ha egy polgár nem reménykedhet abban, hogy a hivatalos állami intézményrendszeren belül, a megfelelő fórumokhoz fordulva ésszerű határon belül orvosolják sérelmeit, nem fog bízni az állami intézményrendszerben, és alternatív megoldásokat keres. Már nem az államhoz, hanem erőszakcsoportokhoz fordul, hogy érvényt szerezzen jogainak” – közölte Navracsics Tibor. A miniszter szavai szerint ha ez „tömegesen történik, a jogkerülő magatartás általánossá válik, megrendül a bizalom az állami intézményekben, és ez a demokrácia iránti bizalom megrendüléséhez, továbbá ahhoz vezet, hogy mindannyian súlyos bizalmi, politikai válságban találjuk magunkat”.