Ha nem is ennyire biztosan, de további 36 százaléknyian is valószínűnek tartják, hogy egészségügyi turistaként elmennének egy másik országba gyógyászati kezelésre. A magyarok az átlagnak megfelelően állnak hozzá a határon kívüli egészségügyi ellátáshoz: 19%-uk eléggé biztos abban, hogy ha kedvező anyagi feltételek jutnak a tudomására, akkor külföldön gyógyíttatná magát; 37 százalékuk is valószínűsíti ezt – ezek a legfontosabb megállapításai annak a 24 országban készült nemzetközi felmérésnek, amelyet az Ipsos készített 18700 ember megkérdezésével.
Az emberek többsége (54%-a) tehát hajlik az egészségügyi turizmusra, de 30 százaléknyian valószínűleg nem, 16% pedig egész biztosan nem kerekednének fel külföldön gyógyíttatni, kezeltetni magukat, még akkor sem, ha az számukra kisebb kiadással járna. Leginkább az indiaiak és az indonézek vállalkoznának határátlépésre a költséghatékonyabb kezelésért (35 illetve 32%-uk biztosan, 43 illetve 46%-uk valószínűleg). A külföldön történő olcsóbb gyógyítás még elég vonzó az oroszok, a mexikóiak és a lengyelek számára is.
A japánok, a dél-koreaiak és a spanyoloknak csak nagyon kis hányada, 3-7 százaléka lenne egész biztosan egy másik országbeli orvos páciense. Az 50 év alattiak valamelyest nyitottabbak a külföldön történő gyógykezelésre, mint a náluk idősebbek: előbbiek 19, utóbbiak 15 százaléka indulna útnak egészségének helyreállítása céljából.
