A vizsgálat során kizárólag a célország devizájának forinttal szembeni árfolyam-elmozdulását (tavaly májusi átlaghoz képest), illetve az fogyasztói árindex legfrissebb adatát vették figyelembe. Feltételezhető, hogy utóbbi érvényes lehet a nyaralási költségek teljes változására is. Mindezek miatt az alább jelzett értékek csupán iránymutatást adnak az árváltozásokról. A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a kedvelt dél-európai tengerpartok (spanyol, francia, olasz, görög) árszintje érdemben nem változhatott, mivel a forint a tavaly májusi átlagos szinthez képest mintegy 3%-kal erősödött az euróval szemben, míg a célországok éves inflációja 3-4% körül mozog. A két hatás tehát nagyjából kiolthatta egymást, ha a magyar pénztárca szempontjából vizsgáljuk a változásokat. Az utóbbi években rendkívül népszerű horvátországi nyaralás úgy tűnik, hogy idén néhány százalékkal drágább lesz, mint tavaly. A kunával szemben hozzávetőleg 2%-ot értékelődött fel fizetőeszközünk, de a horvát infláció igencsak felpörgött. A lengyel zloty, a cseh és a szlovák korona jelentősen erősödött az elmúlt egy évben az euróval szemben, míg a forint csak az elmúlt hetekben kezdett határozottan erősödni a közös európai fizetőeszközhöz képest. A visegrádi országok fizetőeszközeihez képest mintegy 8-10%-ot gyengült egy év alatt a forint. Ez már önmagában is érezhetően növeli az ottani nyaralás feltételezett költségeit, de hozzá kell még számolni, hogy az infláció ezekben az országokban is igencsak felpörgött. Nem lenne tehát meglepő, ha egyes termékek és szolgáltatások most 15%-kal kerülnének többe (forintban kimutatva) a nyaralás során, mint egy éve. A nyaralási költségek feltételezett változásának másik véglete az Egyesült Államokra jellemző: itt a forint mintegy 15%-os dollárral szembeni felértékelődését, és az amerikai átlagos pénzromlási ütemet (4%) feltételezve legalább 10%-kal lehet olcsóbb a nyaralás, mint tavaly nyáron. (Portfolio.hu)