A tervezet szerint mindkét jog a kamarát illetné, legfeljebb bevonhatja az érdekvédelmi szervezeteket a munkába. Az Ipartestületek Országos Szövetsége szerint összeférhetetlen, ha az vizsgáztat aki oktat! Az IPOSZ közleményében azt írja, hogy a nyugati demokráciákban a szakmai szervezetek és a kamarák kapcsolata törvény által tisztázott, és sok évtized óta remekül működik, írja az OrientPress Hírügynökség.

A rendszerváltás után a kamarai törvény előkészítésénél az IPOSZ erre a mintára alapozva segítette az 1999. évi gazdasági kamarákról szóló törvény megszületését. Mindezek ismeretében javasolják és kérik a jogalkotótól, hogy a szerintük is aktuálissá vált hatósági feladatok ellátását végző gazdasági kamarák jogait és kötelezettségeit a gazdasági érdekvédelmet ellátó szervezetek véleményének, javaslatainak ismeretében és egyetértésével alkossa meg.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége szerint a legszerencsésebb megoldás az lehetne, ha párhuzamosan két törvény születne. A gazdasági kamarákról szóló és a gazdasági érdekvédelmet szabályozó, társadalmi vitán és az OÉT-n megtárgyalt tervezet kerülne a parlament elé. Az IPOSZ szerin ez lehetne a garanciája egy hosszú távú és jól működő, gazdaságot segítő törvényileg szabályozott kamarai és érdekvédelmi munkának a magyar vállalkozói réteg stabilizálásának, biztonságának megteremtésére.

A rendelkezésükre álló kamarai javaslatokból nem derül ki világosan, hogy a családi- és mikro vállalkozások számára milyen gazdasági terhet jelentene a kötelező kamarai rendszer bevezetése. Az a véleményük, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem járható út ezeknek a rétegeknek a vállára plusz terhet rakni.

Az IPOSZ azt reméli, hogy egy kiegyensúlyozott kamarai törvény fog születni és ennek érdekében jelenleg is folyamatosan tárgyal az államigazgatással, a többi munkaadói szervezetekkel és a kamarával. Az IPOSZ közleményében arra emlékeztet, hogy olyan országos hálózattal rendelkezik, amely alkalmas szakmai feladatok elvégzésére és szolgáltatások kiszélesítésére nemcsak megyei, hanem járási, kistérségi szinteken is. Ezt a lehetőséget a foglalkoztatás növelése érdekében szerintük mindenképpen ki kellene használni és úgy kell a törvényt módosítani, hogy a meglévő rendszerek ne egymás ellen, hanem egymást kiegészítve dolgozzanak.