A Körös-Maros Nemzeti Park hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében, mintegy 51.125 hektáron.

A Magyarország legszárazabb térségében fekvő nemzeti park olyan alföldi jellegű területeket ölel fel, melyek észak, dél és nyugat felé további síkvidéki területekhez kapcsolódnak, kelet felől viszont már a Kárpátokhoz tartozó hegységek határolják őket. A nemzeti park valamennyi részterületének létrejöttében, jelenlegi formájának kialakulásában jelentős szerepet játszottak a Körösök és a Maros vízrendszerének vízfolyásai.

A XIX. század közepétől zajló folyószabályozási munkálatok révén jelentősen átalakult tájban is változatos, természeti értékekben gazdag területek maradtak fent. Meghatározóak a folyómenti területek, a szikes puszták, az egykori mocsárvidékek, árterek helyén a folyószabályozásokat követően is fennmaradt természetközeli területek, valamint a löszpusztagyep és erdőssztyepp maradványokhoz kötődő élőhelyek.

A nemzeti park élővilága jól reprezentálja az Európában semmi máshoz nem hasonlító, különleges életföldrajzi adottságokkal rendelkező Kárpát-medence síkvidéki területeinek növény- és állatvilágát. A nemzeti park élővilága jól reprezentálja az Európában semmi máshoz nem hasonlítható, különleges adottságokkal rendelkező Kárpát-medence síkvidéki területeinek növény- és állatvilágát.

A most útjára induló, a Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei címet viselő sorozat első kötete a nemzeti park növényvilágát mutatja be „A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága” címmel.

A kötet a Dél-Tiszántúlt legjobban ismerő terepbotanikusok közreműködése révén teljes körűen, közérthető módon mutatja be hazánk hetedikként létrehozott nemzeti parkjának flóráját. A színes felvételekkel gazdagon illusztrált könyv 112 védett és veszélyeztetett növényfaj részletes, morfológiai bélyegekre, elterjedésre, veszélyeztetettségre és állománynagyságra vonatkozó információval, előfordulási térképpel, valamint habitusfotóval elkészített leírását tartalmazza, élőhelyeik részletes bemutatásával együtt.

A kötet további fejezeteiből képet kapunk a Dél-Tiszántúl természetföldrajzi viszonyairól, növényvilágának kialakulásáról és megismerkedhetünk egykori és jelenkori kutatóinak munkásságával. A könyv külön erénye, hogy tartalmazza a szerzők által összeállított, a Dél-Tiszántúl 562 fajt számláló Vörös Listáját is.

A könyv négy fontosabb részből áll. A bevezető fejezetek részletes áttekintést nyújtanak a térség földrajzi adottságairól, a nemzeti park megalakulásáról, a növényvilág kialakulásáról és a növénytani kutatások történetéről. A könyv második és legterjedelmesebb részében a szerzők élőhelyenként csoportosítva mutatják be a nemzeti park jellemző növényeit, valamint részletes leírást adnak az egyes élőhelyekről. Részletes leírás tartozik 112 védett, ritka és a nemzeti parkra különösen jellemző növényfajhoz, de az egyes élőhelyek leírásánál a gyakoribb növényfajok is bemutatásra kerülnek. A növényfajok felismerését részletes leírás és fényképek segítik. Az egyes fajok elterjedését a Közép-Európai Flóratérképezés rendszerének felhasználásával készült hálótérképek szemléltetik.

A kötet szerzői a térképek elkészítésénél a Magyar Flóratérképezési Program során gyűjtött adatokat dolgozták fel, amit jelentős számú archív és publikálatlan előfordulási adattal egészítettek ki a nemzeti park igazgatóság munkatársainak segítségével. A térképi megjelenítés nem korlátozódik csupán a nemzeti park területére, hanem az egész Dél-Tiszántúlon, a nemzeti park igazgatóság működési területén mutatják be a fajok elterjedését. Ilyen módon láthatóvá válnak az egyes növényfajok veszélyeztetettsége és földrajzi elterjedése közötti különbségek is.

A növényfajok leírásánál a morfológiai jellemzőkön kívül bemutatásra kerülnek a növények legjellemzőbb élőhelyei, földrajzi elterjedésük a világban és hazánkban, valamint a nemzeti parkban. A leírások külön kitérnek az adott növényfaj védelmi helyzetére és a fontosabb veszélyeztető tényezőikre. Az egyes fajok leírása után a további tájékozódást irodalmi hivatkozás is segíti.

A növényfajok részletes leírását tartalmazó rész után önálló fejezet tárgyalja a nemzeti park igazgatóság szakemberei által a veszélyeztetett növényfajok érdekében végzett fajmegőrzési és élőhelyvédelmi tevékenységeket.

A könyv utolsó fejezetéből egy regionális vörös lista segítségével részletes képet alkothatunk a térség növényvilágának jelenlegi állapotáról. Ez a fejezet leginkább a botanikusok és természetvédelmi szakemberek munkáját segíti. A meglévő adatbázisok felhasználásával készült elemzés szemléletesen mutatja be, hogy milyen sérülékeny a Dél-Tiszántúl növényvilága, és mennyire kimagasló a veszélyeztetett fajok aránya, ami különösen indokolttá teszi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenységét.

A kötetet témakörökre bontott irodalomjegyzék zárja, mely segítséget nyújt az érdeklődőknek a további tájékozódásban.

Szerzők: Csathó András István, Deli Tamás, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Penksza Károly, Sallainé Kapocsi Judit, Dr. Sramkó Gábor, Dr. Sümegi Pál, Tirják László, Tóth Tamás

Kiadó: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

A könyv jellemzése:

Oldalszám: 416 oldal Mérete: 18,8 x 24,6 cm

Több mint 400 színes fotóval, számos grafikával

Külső színes borítóval Cérnafűzött, vászonkötéssel

A könyv ára 3500.- Ft.

Kapható: Budapest, MME Bolt (1121, Budapest, Költő u. 21.)

Szarvas Körösvölgyi Látogatóközpont (5540, Szarvas, Anna-liget 1.)

Megrendelhető a [email protected] e-mail címen vagy a nemzeti park központi telefonszámán: 06-66-313-855.