A konferencián Tomcsányi Gábor, az SCD Holding Zrt. vezérigazgatója és a világ vezető ingatlanbefektetői közé tartozó Quinlan Private képviselője, Thomas Dowd bejelentette, hogy 50-50 százalékos részesedéssel közös vállalatot alapítottak balatoni fejlesztési programjuk megvalósítására. Az SCD Quinlan Private Balaton Development SA időközben a Siotourból, Balatontouristból, Zalatourból ingatlanvagyonnal együtt kivált 23 projekttársaságban 100%-os tulajdont szerzett. A fejlesztések eredményeként 3–4–5 csillagos kategóriákban kempingben 2200, üdülőházakban 700, szállodákban pedig további 2200 férőhellyel gyarapodik a régió. A fejlesztések területéül az SCD által megvásárolt Balatonparti kempingek szolgálnak, jelenleg a holding 26 kempinget, négy nyaralótelepet és egy háromcsillagos szállodát működtet. A megaberuházás keretében szállodák, kikötők, konferencia- és egészségturizmust szolgáló létesítmények, minőségi kempingek, villaparkok jönnek létre. 2008-ban elkezdődhet Balatonalmádiban 1,8 milliárd forintos beruházással egy apartmanház, Badacsonyban 5,5 milliárd forintos beruházással egy 4–5 csillagos bor- és gasztronómiai hotel, Balatonszemesen 3,6 milliárd forintos beruházással egy beauty hotel, Siófokon pedig 2,6 milliárd forintos beruházás keretében az Aranypart Kemping és Üdülőpark fejlesztése. „A csaknem négy éve indított előkészítő munka 2008-ban minden településen lezárulhat a helyi építési szabályzatok módosításával” – hangsúlyozta a vezérigazgató. A befektetők törekednek a Balaton különféle adottságú területeihez illeszkedő létesítmények megvalósítására. Öt fő irányt jelöltek ki: a Balaton-felvidék nyugati fele a bor- és gasztronómia, a wellness, a MICE területe; keleti része a hagyományos, elegáns üdülőhelyek (Tihany és Füred) által fémjelzett partszakasz, a vitorlássport egyik fellegvára, konferencia- és wellness-szállodák és kulturális rendezvények hazája. A Nyugat-Balaton az öko- és wellnessturizmusra és egyéb sportokra (golf, lovaglás) szakosodik. A déli part nyugati részén nagy befogadóképességű szabadidős létesítményeket, szórakoztató központokat és rendezvényhelyszíneket terveznek létrehozni. Siófok környékét szórakoztató központok, vitorláskikötők építésére jelölték ki.

ROP-bújócska

A 104,1 milliárd forintos Balaton-fejlesztési beruházás önmagában mintegy 2,5-szerese annak, amit a kifejezetten a turizmust szolgáló, uniós támogatású ROP-pályázatok révén a teljes régió elnyerhet. Bár ennek pontos nagysága csak becsülhető. Suchmann Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke hibának tartja, hogy a Balaton – az Unió előírásaira való hivatkozással – nem lett önálló régió. (Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a Balaton régiónak nem, csak a hét statisztikai-tervezési régiónak ítélt forrásokat és elbírálási lehetőséget.) Ennek következtében a balatoni önkormányzatoknak és vállalkozóknak különböző időben és feltételekkel a nyugatdunántúli, a dél-dunántúli és a közép- dunántúli régiókhoz kell pályázatot benyújtaniuk. Nem a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) bírálja el tehát a területéhez tartozó pályázatokat. Időközben a BFT elnöke 2007–2008-ra összesen ötmilliárd forint saját elbírálású támogatási keret átadásáról győzte meg a fent említett három statisztikai régiót. Egy megbeszélésen Bajnai Gordon miniszter megígérte, hogy megpróbálja a különféle helyeken elérhető forrásokat a Balaton számára egy helyre csoportosítani. Ennek sikerében jó néhányan kételkednek. A ROP-forrásoknak azért nagy a jelentőségük, mert a helyi vállalkozások fejlődését és a tó kínálatának sokszínűségét lehet általuk biztosítani.

A konferencián elhangzott fejlesztéseket elképzelve láthatjuk, hogy a következő néhány év során véglegesen megváltozhat a tó arculata. Turisztikai szakemberek, építészek a tunéziai mintától (sokemeletes szállodákkal beépített vízpart, all inclusive üdülőparkok) féltik a Balatont. Ezek a helyi kisvállalkozásokat, a régió lakosságának megélhetését, a tó arculatát veszélyeztetnék. Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint alapjában hibás Garda- tóhoz hasonló tüneményben gondolkozni, hiszen éppen a még fellelhető, bukolikus, pannon hangulat adja a magyar tenger egyediségét és vonzerejét. A csodás Balatonfelvidéki építészeti elemeket alkalmazó, és nem a görög falut utánzó fejlesztésekre van szükség. Az osztrák példát kellene követni, ahol magas minőséget nyújt a sok kis- és közepes, a helyi tradíciókat életben tartó turisztikai vállalkozás, de arányos teret kapnak a nemzetközi nagyberuházások is. A sokszereplős, együttműködésen alapuló fejlesztésnek azonban sajnos nincs sok hagyománya, sem az országban, sem a régióban, és csak rontja a helyzetet, hogy forrás hiányában nincsenek önálló döntési helyzetben a Balaton-parti települések, a befektető diktál. A nehéz helyzetben lévő önkormányzatokon múlik, mennyire tudják kordában tartani a befektetők profitigényeit. Optimistábban látja a helyzetet Balázs Árpád, Siófok polgármestere: „Túlfejlesztéstől egyelőre nem kell tartani. A korábbi túlépítés átépítése folyik jelenleg. A Balaton vidéke ma sem egységes, és a szabályozása sem az. Van, ahol az urbánus fejlődés már ténykérdés, máshol a természeti értékek jelentik a táj jellemzőit. A Balaton- törvény legfontosabb küldetése, hogy a tájplaszticitás tönkretételét, a környezet terhelését egyetlen település se tudja megtenni az egész régiót veszélyeztetve. Az ilyen jellegű módosítások ellen természetesen tiltakoznánk. A tó környéki önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy az egyes tagok külön-külön tegyék meg javaslataikat a Balatontörvény módosítására, mert a törvény által felvetett problémákat ők érzékelik helyben.”

A nagy feladat

A harmonikus, arányos fejlődés feltétele lenne az összehangoló, mindent (oktatás, közlekedés, környezetvédelem) figyelembe vevő irányító szervezet és tervezés. Az évek óta sikeresen működő szállodák, éttermek attól tartanak, hogy a dömpingszerű fejlesztéshez nem áll elég jól képzett szakember (szakács, portás, masszőr stb.) rendelkezésre a térségben. Az évek alatt betanított jó szakemberek elszívásának nagy az esélye. A tanácskozás hozzászólói szerint nemcsak az új fejlesztéseket, hanem a már jól működő vállalkozások önerőből történő megújulását is lehetővé kellene tenni. Az ingatlanfejlesztés nem minden, a pályázatok a szolgáltatások fejlesztésével nem foglalkoznak, az Országos Egészségpénztár most vonul ki a wellness-, gyógyszolgáltatások támogatásából, kiemelt kulturális programok támogatására – a tárca szerint – csak megyei jogú városok számíthatnak, de Siófok nem. Könnyen üresen maradhatnak így a létrejött új létesítmények. Suchmann Tamás bejelentette, hogy a Balaton régió fenntartható turisztikai fejlődésének módjait és határait vizsgáló szakanyagokat kér be, és erről tanácskozást is szervez.

Élet a lombkoronaszint fölött

A 2000-ben hozott Balaton-törvény jelenleg is változás alatt áll. A készülő törvénymódosítás indoka, hogy szükségessé vált az országos területrendezési tervvel, a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel, a Balaton régió 2007–2013-as időszakra szóló fejlesztési stratégiájával és részletes fejlesztési tervével való összhang megteremtése. A módosításban alapvető prioritásként jelennek meg az ökológiai elvárások, a tájesztétikai, természetvédelmi szempontok, a táj és a település jellegét, továbbá az építészeti örökségeket figyelembevevő elemek. A Balaton mint kiemelt üdülőkörzet körébe újabb tizenöt település kerül be, a terület már kiterjed a Zala völgyének alsó részére is, mivel Bókaháza, Zalaapáti és Zalacsány is felkerült a listára, ellenben Kehidakustány nem. A szezon meghosszabbítása céljából a Balaton-parti strandok 15 százaléka is beépíthető. A sármelléki Fly Balaton országos jelentőségű polgári repülőtér lett, míg térségi jellegű polgári repülőtérré minősítették a veszprém–szentkirályszabadjai, valamint a siófok–kiliti repteret. Tavaly az országgyűlés néhány, soron kívüli változtatást már megszavazott, bár ezek előzetesen nem kerültek szakmai egyeztető fórumok elé. Egy ilyen módosítás érinti a Balaton-parti kempingek területi és magassági beépíthetőségét. Ez az új szabályozás a helyi önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy engedélyezzék a kempingek és a vízparti területek magasabb arányú beépítését, és az eddigi maximum 4,5 méter magasságú (a fák koronaszintje) épületszint is megemelhető 8–12,5 méterig.