Dr. Kiss Róbert Richard turisztikai szakújságíró vezetésével, illetve két kollégája, Balogh Imre és Vági József közreműködésével három hónapos riportszerű tanulmányútjuk végén jelentették meg összefoglaló írásukat Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai fejlesztési lehetőségeiről és javaslataikról. A tanulmány ismertetésére április 4-én, pénteken szakújságírók és érdeklődők előtt Sárospatakon kerítettek sort. Munkájukat Balogh Sándor alapítványa támogatásával, az ő felkérésére végezték. Feltérképezték és kutatták a térséget, a megye turisztikai sajátosságait, kipróbálták a szolgáltatásokat, és megnézték turistaszemmel, milyen értékek találhatók a megyében, illetve milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre.
Kulcsfontosságú a tájékoztatás
„Nem igaz, hogy csak ott van turizmus, ahol óriási pénzeket ölnek bele” – szögezte le Kiss Róbert Richard, aki szólt arról is, hogy lelkesen támogatták munkájukat többek között Sárospatak és Sátoraljaújhely vezetői, de akadtak olyanok is, akiknek közömbös volt, hogy van-e turizmus községükben, vagy nincs.
A megyében tapasztaltak alapján megállapították, hogy javítani kell a települések szakmai portálját a látványosságok menedzselésében és az irányító táblák elhelyezésében. Arra van szükség, hogy az oda látogatók tudják, mit nézzenek meg, ahhoz hogyan jutnak el, és mit látnak ott. Úgy vélték, hogy a legtöbb helyen nem frissek az információk, pontatlanok a leírások, és az interneten sincsenek frissítések. Több tájékoztatás kell, és sokkal több információs tábla – szögezték le.
Sok a fesztivál, kevés a kiadó szoba
Örvendetesnek találták, hogy évente 420 jól szervezett fesztivált rendeznek, de ehhez kevés a szálláslehetőség, és azok sem állandó színvonalúak. Nehezményezték, hogy sok helyen – például a pincékben – nincs állandó nyitva tartási idő, ahhoz pedig, hogy a turisták jól tájékozottak legyenek, pontos információk kellenek. Van olyan település is, ahol 15-20 kilométeren belül egyáltalán nincs vendéglátóhely és program sem, esténként „csak a lábujjuk számolgatásával lehetne az időt eltölteni” – mondta.
Hiányoznak a csomagtúrák, külföldi példákat sorolva bizonyították be, hogy például egy szarvasbőgést is lehet úgy megszervezni, hogy az jövedelmező legyen, hiszen a szarvas nem kér pénzt ezért, csak magasleseket kell építeni és megszervezni a túrákat, pihenőhelyeket és parkolóhelyeket kell kialakítani. Javaslatokat adtak ahhoz is, hogyan lehet kevés pénzből színvonalas turisztikai kínálatot nyújtani.
Több helyen nem az összefogásban látják a megoldást, hanem egyedül akarnak, segítség nélkül előrelépni. A települések feltérképezése után megállapították, egyedülállóan példás együttműködésre bizonyíték Sárospatak és Sátoraljaújhely vezetőinek összefogása.
A tanulmány javaslatai
A tanulmány többek között javaslatokat is tett a turizmus fellendítése érdekében. A szlovák-magyar határon a kihasználatlan épületeket fel lehetne használni információs pontok létesítésére, parkolóhelyeket kell kialakítani a látványosságoknál, információs táblákat kell felszerelni, amely végig mutatja az utat a célig, borturisztikai portált kell indítani, szüretelési élménytúrát lehetne szervezni, amely más helyen már jól működik. A szállás- és vendéglátóhelyeket az interneten oly módon kell feltüntetni, hogy az információ mindig pontos és naprakész legyen. Ezen kívül lenne igény a vallási és zarándokturizmusra is. A csomagtúrák ajánlásánál figyelembe kell venni az aktív és az ökoturizmust is, a szolgáltatásokba pedig rendszert kell vinni.
Az Észak-Magyarország és a szűkebb tokaj-szerencsi kistérség eddig kiaknázatlan lehetőségeit és a fejlődés irányait felvázoló tanulmány készítői a javasolt csomagtúrák közül néhányat ki is dolgoztak. A térség kihasználatlan turisztikai vonzereje többek között a Megyer-hegyi tengerszem, Szent Orbán pápa ereklyéje és a szerencsi képeslapmúzeum.
Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi régiójának marketing vezetője méltatta a tanulmány jelentőségét, és megállapította, hogy az a régió szemléletformálását is segíti, illetve rávilágított arra, hogy milyen értékeink, mekkora kincseink vannak, és javaslatokat is tett arra, hogy azokat hogyan aknázzák ki. Amit mások kitaláltak, azt csak adaptálni kell erre a térségre – mondta Molnár Anita, megköszönve a munkát.
Sárospatak polgármestere szerint Sátoraljaújhely és városa úgy dolgoznak, mint ikervárosok, egymásra támaszkodva. „Itt az ideje véget vetni a pet-palackos, műanyagpoharas, 300 forintos borturizmusnak” – mondta Aros János, aki szerint az igényes turisztikai kínálat alapozza meg a sikeres turizmust.
A tanulmány bemutatása után a város polgármestere a Vár Vendéglőbe hívta meg kötetlen beszélgetésre a szakújságírókat, ahol ebéd után Sárospatak városának fejlesztéséről adott tájékoztatást, majd megtekintették a pataki várat, ahol 1708-ban II. Rákóczi Ferenc az utolsó kuruc országgyűlést tartotta.