Az utóbbi években megállt a pulyka termelésének növekedése Magyarországon, sőt 2004-hez képest 2009-ben mintegy ötödével csökkent az ágazat teljesítménye. A pulykatenyésztés és a pulykahúsból előállított termékek készítése mégis sikerágazatnak mondható, hiszen az ágazat a rendszerváltás óta jelentős növekedést mutat. Ráadásul a növekedés főként intenzív módon valósult meg: ma egy pulykamell ötször nagyobb, mint 20 évvel ezelőtt, miközben az állatok kevesebb tápot fogyasztanak, aminek következtében az ágazat környezeti terhelése kisebb lett – derült ki Szarvason a Pulyka Napja alkalmából rendezett szakma konferencián.

Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2009-ben 32 kilogramm volt, ami jelentősen meghaladja a 25 EU-tagállam 24,1 kilogrammos átlagát. A magyar fogyasztás döntő részét a csirkehús tette ki, fejenként 18,8 kilogrammal, de jelentős a pulyka fogyasztása is, hiszen mindjárt a csirke után a második helyen szerepel 7,5 kilogrammal, ami vetekszik a világelső USA fogyasztásával. Az előrejelzések a magyar piacon, az EU-ban és a világ más országaiban is a baromfihús-fogyasztás szerény, de tartós növekedésével számolnak. 2006-ban a világ baromfitermelése 85,1 millió tonna volt (ebből brojler: 73 millió tonna), ám 2015-re már 105 millió tonna várható. Magyarországon a baromfitermelés 2006-ban 427 ezer tonna volt, és a 2010-es előrejelzés szerint az össztermelés felfut 455 ezer tonnára. A pulykatermelés a második világháborútól lényegében folyamatosan emelkedik, és ezt a folyamatot csak átmenetileg akasztotta meg a rendszerváltás. Az 1990-es 59 ezer tonnás termelés 2004-re 139 ezer tonnára futott föl, ám tavaly már csak 110 ezer tonna pulykát állítottunk elő. Magyarország a világ pulykahús-termelésének a 2%-át adja, míg a világ pulykahúsexportjából mintegy 5%-kal részesedik. A partnerek döntően európai uniós országok, de szállítunk Svájcba, Oroszországba és Hongkongba is.

„Európában csak a nagyobb hozzáadott értékű, minden ponton ellenőrzött termékpályájú, kiváló minőségű pulykahúsra és feldolgozott termékekre van igény” – mondta a konferencián Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke. Az elnök szerint ahhoz, hogy a magyar baromfi és azon belül is a pulykahús pozíciói megszilárduljanak, a kormányzatnak és a terméktanácshoz tartozó szervezeteknek meg kell oldaniuk az ágazat néhány szorító problémáját. Első helyen emelte ki ezek közül a finanszírozást, amit szerinte hitelekkel és pályázatokkal kell megkönnyíteni. Ezzel párhuzamosan meg kell oldani az importtermékek szigorúbb ellenőrzését, valamint a mezőgazdasági alapanyagok és termékek áfájának csökkentését. Az elnök sikerként könyvelte el az élelmiszerbiztonságot garantáló programokat, amelyeknek eredményeként már ma is szigorú ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy ne kerülhessen fertőzött termék a polcokra.

A baromfiágazat magyar családok ezreinek ad megélhetést: a feldolgozóiparban mintegy 30 ezer fő dolgozik, s az alapanyag-termelésben is nagyjából ugyanennyi. A ház körüli baromfitartás és a kapcsolódó termelési ágazatok figyelembevételével meghaladja a százezret azoknak a száma, akiknek a megélhetését vagy jövedelmének kiegészítését ez az ágazat biztosítja.