ht Elég­sé­ges­nek íté­li-e a ma­gyar vál­lal­ko­zók je­len­lét­ét az orosz tu­risz­ti­kai pi­a­con?

– Hos­­szú évek óta azon fá­ra­do­zunk, hogy Ma­gyar­or­szág­nak mint tu­risz­ti­kai desztinációnak meg­fe­le­lő pub­li­ci­tást te­remt­sünk az orosz pi­a­con, s hogy a po­ten­ci­á­lis üz­let­fe­le­ket ös­­sze­hoz­zuk egy­más­sal. A vál­lal­ko­zók több­sé­ge azon­ban nem­csak bá­tor­ta­lan, de is­me­re­tei is hi­á­nyo­sak.

ht Ezek sze­rint nem vé­let­len, hogy a kö­zel­múlt­ban Eger­ben és Szol­no­kon is elő­adást tar­tott a ré­gi­ók tu­risz­ti­kai vál­lal­ko­zó­i­nak. Mi­ről be­szélt?

– A vál­lal­ko­zók min­de­nek­előtt az orosz gaz­da­ság ak­tu­á­lis hely­ze­tét is­mer­het­ték meg, amely a re­for­mok vég­re­haj­tá­sát kö­ve­tő­en érez­he­tő­en ja­vult. A je­len­le­gi orosz ve­ze­tés – az olaj­ex­port­ból szár­ma­zó jö­ve­del­mek­nek kö­szön­he­tő­en – 13%-ra csök­ken­tet­te az adót, ki­fi­zet­ték az el­ma­radt bé­re­ket, és jö­vő­re az áfát is 15%-ra csök­ken­tik. Mind­ez élén­kí­tő­en hat a gaz­da­ság fej­lő­dé­sé­re, és jó­té­kony ha­tás­sal van a tu­riz­mus­ra. Az ága­zat egyéb­ként már hos­­szú évek óta szép szá­mo­kat pro­du­kál. 1995-ben csak­nem 21 mil­li­ó­an, 1998-ban 12 mil­li­ó­an, 2000-ben pe­dig 18 mil­li­ó­an utaz­tak Orosz­or­szág­ból kül­föld­re, 2001-ben pe­dig még en­nél is ma­ga­sabb szá­mok vár­ha­tók. Na­gyon is ko­moly pi­ac­ról van te­hát szó. A la­kos­ság 12%-a ren­del­ke­zik a jö­ve­del­mek 36%-ával, az össz­la­kos­ság­nak pe­dig csak­nem a ne­gye­de tar­to­zik a fi­ze­tő­ké­pes kö­zép­osz­tály­hoz.

ht Az orosz tu­ris­ták uta­zá­si szo­ká­sa­it, az orosz lel­ket is elég jól kell is­mer­nie azok­nak az iro­dák­nak, ame­lyek e te­rü­le­ten kí­ván­nak te­vé­keny­ked­ni.

– A desztinációk ki­vá­lasz­tá­sa­kor az oro­szo­kat leg­erő­seb­ben a szte­re­o­­tí­pi­ák be­fo­lyá­sol­ják. Fon­tos szá­muk­ra, hogy az adott or­szág­ban meg­ér­te­tik-e ma­gu­kat az anya­nyelv­ükön, de be­fo­lyá­so­ló té­nye­ző az idő­já­rás is. Sőt lé­nye­ges, mit ta­nul­tak egy­kor az adott te­rü­let­ről és mi­lyen új in­for­má­ci­ó­ik van­nak ar­ról. Meg­vál­to­zott az oro­szok vi­szo­nya a rek­lám­hoz is. Dön­tő há­nya­duk (90%) az országimázs szem­pont­já­ból vá­laszt. A biz­tos uta­zók na­gyob­bik ré­sze egyéb­ként a 43–49 év kö­zöt­ti fér­fi­ak, a 32–39 év kö­zöt­ti nők, a me­ne­dzse­rek és az ál­la­mi tiszt­vi­se­lők. Ami a sza­bad­sá­go­lá­si szo­ká­so­kat il­le­ti, a leg­töb­ben (80%) má­jus és ok­tó­ber kö­zött utaz­nak, de a csúcs­sze­zon ott is jú­li­us-au­gusz­tus­ban van. Ja­nu­ár el­ső két he­te, a pra­vosz­láv ka­rá­csony, szin­tén frek­ven­tált idő­szak­nak szá­mít, de nem ke­vés­bé fon­tos a nő­nap és a győ­ze­lem nap­ja sem.

ht Ho­va utaz­nak az orosz tu­ris­ták a leg­szí­ve­seb­ben?

– Mi­u­tán ha­zá­juk­ban hos­­szú az igen hi­deg idő­szak, ter­mé­sze­te­sen a leg­job­ban a ten­ger­par­tot, a nap­fényt és a ho­mo­kot ked­ve­lik. Elő­ke­lő he­lyen van­nak azon­ban a vá­ros­lá­to­ga­tó tú­rák (az ös­­szes uta­zók 30%-a, 5-10 na­pos át­lag­tar­tóz­ko­dás­sal) és – a stá­tus­szim­bó­lum mi­att – a sí­tú­rák is. Di­va­tos ezen­kí­vül a „ly and drive” és a csak­nem 20%-os rész­arányt kép­vi­se­lő kong­res­­szu­si és incentive tu­riz­mus. Az ös­­szes ki­uta­zó 40-45%-a 10 nap­nál több időt tölt kül­föld­ön, en­nek egyik oka pél­dá­ul, hogy au­gusz­tus­ban a gyá­rak és az üze­mek a tel­jes hó­nap­ra be­zár­nak.

ht Men­­nyit köl­te­nek?

– A hi­va­ta­los ada­tok sze­rint az orosz tu­ris­ta egy kül­föl­di út al­kal­má­val 958 dol­lárt költ. Eb­ből mint­egy 600-650 dol­lár az uta­zás és az el­lá­tás, a ma­ra­dékot pe­dig a hely­szí­nen köl­tik el.

ht Az orosz ki­uta­zók nép­sze­rű­sé­gi lis­tá­ján há­nya­dik Ma­gyar­or­szág?

– A sor­rend­ben kö­rül­be­lül a 10-15. he­lyen va­gyunk évi 125 ezer fő­vel, amely­nek több mint a fe­le je­le­nik meg a ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lye­ken. Ők 200 ezer ven­dég­éj­sza­kát töl­töt­tek el ha­zánk­ban. Így az át­la­gos tar­tóz­ko­dás ka­te­gó­ri­á­ban (4,2 nap) csak a né­me­tek és a hol­lan­dok elő­zik meg őket.

ht Me­lyek a leg­ke­re­set­tebb tu­risz­ti­kai ter­mé­kek a ma­gyar pi­a­con?

– A leg­na­gyobb az ér­dek­lő­dés Bu­da­pest iránt (52%), ezt kö­ve­ti a Ba­la­ton (23%) és a gyer­mek-, va­la­mint a gyógy­üdü­lés (25%). Az el­múlt évek­ben in­dí­tot­tuk és je­len­leg is nagy si­ker­rel foly­tat­juk azt a PR-programot, amely­nek ke­re­té­ben or­szág­szer­te is­ko­lai ve­tél­ke­dők meg­ren­de­zé­sé­vel igyek­szünk meg­is­mer­tet­ni az orosz gye­re­kek­kel Ma­gyar­or­szá­got. Az „Is­merd meg Ma­gyar­or­szá­got” el­ne­ve­zé­sű ak­ci­ónk­kal több ezer is­ko­lás­hoz ju­tunk el, akik­nek nagy há­nya­da – az ak­ció fel­épí­té­sé­nél fog­va – ké­sőbb el is uta­zik Ma­gyar­or­szág­ra. A gyer­mek­üdül­te­tés­re egyéb­ként óri­á­si a ke­res­let az orosz pi­a­con, ezen a te­rü­le­ten bi­zo­nyos, hogy van­nak még ki­ak­ná­zat­lan le­he­tő­sé­gek Ma­gyar­or­szá­gon.

ht Mi­lyen spe­ci­á­lis tud­ni­va­lók­ra hív­ta fel az ér­dek­lő­dő vál­lal­ko­zók fi­gyel­mét az orosz pi­ac­cal kap­cso­lat­ban?

– Fon­tos tud­ni, hogy ezen a pi­a­con az egyé­ni aján­la­tok nem él­nek meg, így a vál­lal­ko­zók­nak össze kell fog­ni­uk aján­la­ta­i­kat egy cso­mag­ba. Csak az tud ér­vé­nye­sül­ni, aki be­szé­li az orosz nyel­vet, sőt el kell ké­szí­te­ni az aján­la­to­kat, a prog­ram­le­írá­so­kat, a bro­sú­rá­kat is orosz nyel­ven, de még az ét­la­pot sem sza­bad a sor­ból ki­fe­lej­te­ni. A moszk­vai ki­ren­delt­ség egyéb­ként szí­ve­sen áll a szak­em­be­rek ren­del­ke­zé­sé­re, szí­ve­sen nyúj­tunk in­for­má­ci­ó­kat, tar­tunk to­váb­bi ré­gi­ók­ban elő­adá­so­kat a vál­lal­ko­zók­nak, sőt a meg­fe­le­lő aján­la­to­kat a ki­ren­delt­ség hon­lap­já­ra is fel­tes­­szük (www.vengria.ru; www.hungary.ru). Úgy lá­tom, ja­vul­nak hir­de­té­si le­he­tő­sé­ge­ink, és ez fo­koz­za az ér­dek­lő­dést Ma­gyar­or­szág iránt.