A szövetség által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmaznak: "nagyon örülünk annak, hogy az Új Széchenyi Terv „Gyógyító Magyarország – Egészségipar” fejezetben olyan ambiciózus célokat fogalmaztak meg, hogy 10 év alatt plusz 350.000 új munkahely jöjjön létre ebben az ágazatban, s a turizmus GDP-hez való hozzájárulása 10 év alatt a duplájára emelkedjen".

A szövetség szerint a hazai turizmus dinamizálásához nem elég csak az Új Széchenyi Tervben kiemelt területként kezelt egészségturizmus fejlődését preferálni. Foglalkozni kell a konferenciaturizmussal, Budapest, Balaton turizmusával, és a vidék turizmusfejlesztésével, beleértve a kiemelt regionális repülőtereket is.

A turizmus egyes szegmensei preferálásának eldöntésénél feltétlenül figyelembe kell venni a különféle motivációval érkezők átlagos költését - jegyzi meg a szakmai szervezet. A KSH adatai szerint a gyógy- és egészségturisztikai céllal érkezők 16.300 forintot, az üzleti turizmusban résztvevők 28.400 forintot, a konferenciákon részt vevők átlagosan 31.500 forintot költenek naponta - mutat rá az MSZSZ.

Álláspontjuk szerint nem lehet a magyar turizmust növekedési pályára állítani Budapest turizmusának összefogáson alapuló, állami és önkormányzati támogatásokra is épülő fejlesztése, marketingjének jelentős növelése, néhány infrastrukturális fejlesztés megvalósítása nélkül.

Hasonlóképpen nem lehetséges a magyar turizmusban növekedést elérni, ha a Balaton, mint turisztikai régió komplex fejlesztésével a program nem számol. Bár a Balaton melletti gyógy- és wellness turizmust az Új Széchenyi Terv lefedi, de a Balaton mellett meghatározó a nyaraló-, jelentős a vitorlás-, a bor-, a konferencia-, a rendezvényturizmus, stb. is.

A Magyar Szállodaszövetség egyetért azzal, hogy hatékony, professzionális keresletélénkítésre van szükség, de nem csak a turizmus mintegy negyedét adó egészségturizmus, hanem a turizmus minden ága növekedésének beindításához.

A belföldi kereslet ösztönzésére feltétlenül szükséges az üdülési csekk korábbi adómentességének visszaállítása, illetve a tervezett rekreációs kártya bevezetése, az OEP támogatások növelése. Fontos, hogy a rendszer párhuzamosan is jól működjön, nehogy az átmeneti időszakban adminisztrációs problémák miatt csökkenjen a kereslet.

A nemzetközi piacon a turisztikailag sikeres országok gyakorlatát követve - a vendégéjszakák számában és a bevételekben mért kereslet megkívánt kétszámjegyű növelése érdekében - az eddigieknél lényegesen nagyobb ráfordítással és jobb hatékonysággal erősíteni kell a külpiaci promóciót is, javítani kell az országképet. Kifejezetten az egészségturizmus gyorsabb fejlődését segítheti elő a külföldi biztosítókkal való kapcsolatépítés. Ehhez európai szinten szükséges a magyar egészségügyi kormányzat és EU-s parlamenti képviselők lobbizása a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások korlátainak felszámolása érdekében.

A turisztikai kereslet növelése céljából roppant fontosnak tartja a szövetség azt is, hogy a vendégvonzó események, rendezvények száma gyarapodjon a fővárosban és vidéken egyaránt. Ehhez az önkormányzatok számára biztosítani kellene a regionális turizmusszervezéshez elengedhetetlen korábbi forrásokat.

A szövetség egyetért azzal is, hogy felülvizsgálják a teljes adórendszert, beleértve az idegenforgalmi adót, szálláshelyi és vendéglátó áfát. Az adóterhek EU-s átlaghoz való közelítése és csökkentése a turizmus versenyképességének jelentős növelését eredményezi. A Magyar Szállodaszövetség szerint látni kell azonban, hogy a kormány eddigi adózással kapcsolatos intézkedései bár örvendetesek, de a turisztikai vállalkozások, s különösen a szállodák jelenlegi problémáit nem oldják meg.

A szövetség szerint is a jövőben nem kapacitásbővítésre, hanem elsősorban minőségfejlesztésre, egyedi kínálat és szolgáltatások megteremtésére van szükség. Meggyőződésük, hogy a hazai turizmus fenntartható fejlődése beindításának alapja a kis- és közepes turisztikai vállalkozások, s ezek között a szállodák jövedelmezőségének javítása. Ehhez viszont a kereslet ösztönzése mellett a szabályozási környezet javítása szükséges. Ez elsősorban az áfakulcsok és a bérjárulékok csökkentését jelenti. Ha ebben nem történik előrelépés, ha nem nő jelentősen a kereslet, nem képződnek új munkahelyek.

A Magyar Szállodaszövetség javasolja, hogy készüljön egy új nemzeti turizmus-stratégia, amely a turizmus növekedési pályára állítására fókuszál. Ennek elkészítéséhez szakmai összefogásra van szükség, amihez az MSZSZ felajánlja együttműködését.