Az utazás kiváltság helyett jog lett” – jelentette ki Taleb Rifai, a világszervezet főtitkára a Budapesten rendezett Európai Turizmus konferencián májusban, amelynek középpontjában a fenntartható és felelősségteljes utazás állt. Az UNWTO legfrissebb statisztikái szerint 2010- ben 935 millió fő utazott a világban. 2010-ben még a turistaérkezések fele Európában realizálódott, azonban a kutatók már 2020-ra paradigmaváltást jósolnak, elsősorban Kína nagyobb arányú szerepvállalásával. Európa, amely jelenleg még a legnagyobb küldő- és fogadóterület, fokozatosan veszti el vezető szerepét. Mivel a turizmus a világ harmadik legnagyobb iparága, úgy etikus, hogy Európán kívül más kontinensek is részesüljenek a turizmus bevételeiből – hangoztatta a konferencia több résztvevője.
Az új fogadó országok és úti célok belépése hozzájárulhat a turisták jobb területi eloszlásához, ugyanakkor a korábbi elhibázott fejlesztési modelleket is lehetőségük van saját fejlesztéseiknél elkerülni és felelősségteljesebb turizmust kialakítani. A fenntartható és felelősségteljes turizmus feladata kettős: a csaknem egymilliárd utazónak maradandó élményt szerezni, közben a felelősségteljes turizmust a réspiaci létből kiemelve követendő szemléletmóddá alakítani.
A fogalmak útvesztőiben
Az üzleti élet és a kereskedelem után néhány évtizede a turizmusban is megjelent az etikus szemléletmód. Ez felért a fejlett országok kvázi beismerésével, hogy az erőviszonyok nem kiegyenlítettek: a turisták többnyire a gazdag országokból a szegényebbek felé áramlanak. A fogadó általában ki van szolgáltatva a vendég kényének-kedvének. A kérdés évek óta ugyanaz: mit tehet meg a vendég, mennyire élhet vissza a vendégszeretettel csak azért, mert fizet érte? Új fogalmak alakultak ki: ökoturizmus, fenntartható, felelősségteljes és önkéntes turizmus.
A fentiek közül az önkéntesek utazásait (voluntourism) a legegyszerűbb definiálni, mivel az angol szakkifejezés az önkéntesség és a turizmus szavak összetételéből áll. 2011 az önkéntesség európai éve, így a figyelem jobban a humanitárius turizmusra irányul. Ez a többnyire csoportos utazás elég költséges, mivel az önkéntes maga finanszírozza az útját. A témával foglalkozó cikkünk óta (2009/1.) egy fontos tendencia figyelhető meg: megjelentek a miniutak. Nem vitás, hogy ezek az utazások emberformálóak, és nagyban hozzájárulnak a tudatosabb utazói réteg kialakításához. Hogy ez mennyire üdvözítő a sokszor archaikus fogadóközösség számára, a „kulturális távolság” miatt empirikusan nehezebben mérhető.
Fenntartható és/vagy felelősségteljes?
A felelősségteljes, illetve a fenntartható turizmust ma már szinonimaként használják.
A fenntartható fejlődés szóösszetételt először 1983-ban használta az ún. Brundtland-bizottság, amely tanulmányában a 2000-es évekre olyan fejlődési modellt vázolt fel, amely messzemenően figyelembe veszi a természeti erőforrásokat. A felelősségteljes turizmus egy évtizede került a fókuszba, elsősorban annak köszönhetően, hogy a fenntarthatóság túlságosan pénzügyi és környezetvédelmi szempontú megközelítése háttérbe szorította a társadalmi és humántényezőt. A felelősségteljes turizmus jobban kifejezi az összes résztvevő, beleértve az utazó, a fogadó, a vállalkozó, a civilszervezetek, valamint a kormányzat elkötelezettségét is. A fokvárosi nyilatkozat (2002) tartalmazza a felelősségteljes turizmus általánosan elfogadott definícióját, amely szerint minimalizálja a negatív gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat; javuló munkakörülményeket és bevételt jelent a helyieknek; védi a sokszínű kulturális és természeti környezetet; valamint a helyiekkel való közvetlen kapcsolat a maradandó élmény mellett hozzájárul a helyi kulturális, társadalmi és természeti viszonyok megértéséhez.
Indikátorok kidolgozásával objektív módszerekkel mérhető, hogy egy terület turisztikai szempontból mennyire fenntartható. A Balaton régió fenntartható fejlődési indikátorait a WTO támogatásával dolgozták ki még 1999-ben, ezek közé tartozik a vonzerők sokfélesége és a víz, illetve strandok minősége mellett a fogyasztói elégedettség és a régió imázsa.
Az ökoturizmust a Nemzetközi Ökoturizmus Társaság definiálta a fenntartható turizmushoz hasonló szempontokkal. A lényeges különbség, hogy a turizmus itt természeti környezetben megy végbe. Ezen belül különül el a falusi turizmus, ahol a fókusz a városi és a falusi lakosság interakciójára tevődik, a vendégszereteten, a helyi ételeken, italokon és a hagyományokon alapszik. A falusi turizmusnak Európában a lassú mozgalmak, elsősorban a slow food nyújtanak keretet. Az ökoturizmusnak nincs nemzetközileg egységes minősítési rendszere, így fordulhat elő, hogy ökológiailag káros turisztikai termékeket környezetbarátnak tüntetnek fel.
Réspiacból mikor lesz követendő példa?
Az etikus utazással elméletben a legtöbb utazó egyetért. Azonban a fenti értékek mentén működő utazási vállalkozások továbbra is csak egy pici részt hasítanak ki a piacból. A multinacionális vállalatok közül vannak, akik a tömegturisztikai ajánlataik mellett kínálnak felelősségteljes utakat, mások az ajánlataik bizonyos komponenseit teszik zöldebbé, például zöld szállodák népszerűsítésével. Ez utóbbit képviseli az Expedia, amely microsite-tal segíti a környezettudatos turistákat, ahol a zöldutazás előnyeiről és a zöldszállodák ajánlatairól olvashatnak. Az utazási trendek sem kedveznek a folyamatnak: az emberek világszerte gyakrabban és rövidebb időre utaznak, a gyors megérkezés és az impulzusfogyasztás a modern utazások fő jellemzője.
A nemzetközi piacra belépő új utazóknak sem prioritásuk ez a fajta szemléletmód. A fejlődő országok középosztálybeli tagjai, akik mostanában kezdenek utazni, még egy darabig szeretnék azokat a luxusszolgáltatásokat élvezni, amelyben eddig nem volt részük.
Akár az oroszok, akár a kínaiak joggal vetik fel, hogy mivel a nyugati társadalmak négy évtizedig élhettek erkölcsi korlátok nélkül hedonista élvezeteiknek, ők is szeretnének „felelőtlen” időszakot.
A budapesti turisztikai konferencián többen azon az állásponton voltak, hogy a szemléletet be kell vinni a tömegturizmusba. Jane Ashton, a TUI csoport fenntartható fejlődésért felelős igazgatója előadásában megerősítette, hogy ez egy pici piac, annak ellenére, hogy 4000 fős kutatásuk eredményei szerint az utasok fele foglalna fenntartható utat, ha lenne kínálat, és kétharmad megváltoztatná a viselkedését is. A cégcsoport egyik módszere a zöldszállodák kínálatának bővítése. Úgy véli, hogy az utasok lelkiismeretére apellálni nem vezet eredményre, inkább az élményre és a szórakozásra kell fókuszálni. Az inclusive ellátással kapcsolatban kijelentette, hogy ha a felhasznált helyi élelmiszerek aránya magas, és a fakultatív programok ökojellegűek, még ez a gyakorlat is lehet fenntartható.
Valere Tjolle, a Sustainable Tourism Report Suite szerkesztője tíz módszert vázolt fel, amellyel az utazókat felelősségteljesebb gondolkodásra lehet rábírni. Kiemelte a hitelesség és az őszinte tájékoztatás fontosságát, amely bármilyen márka felépítésénél alapvető. A fenntarthatóság végigvitele a teljes programon kulcsfontosságú. Mivel az emberek utánozzák egymást, a tudatos utazás kell legyen a követendő példa. A Homo sapiens egoista, így a kötelezettségek és a lelkiismeret-furdalásra való utalás nem talál tömegekben pozitív visszhangra. Az élmény hangsúlyozása szükséges, ami az utazó nyeresége, a felelősségteljes magatartásának hozadéka.
Felelősségteljes gyakorlatok
Az urbanizáció globális jelenség, amely a fejlődő országokat még nagyobb mértékben sújtja.
Ázsiában a falusi turizmus népszerűsítése lassíthatja a folyamatot, hiszen a tudatos turisták a közösség értékeire megtartó hatással bírnak.
Indiába tavaly 5,58 millióan látogattak, 9,3 százalékkal többen, mint 2009-ben, de az ország még így is egzotikus, niche desztinációnak számít. Fenntarthatóság szempontjából ez jó hír, és a helyiek egyik célja a tudatos európai FIT-utazók vonzása az indiai vidékre. A falusi turizmus tavaly 20%-os növekedést könyvelhetett el. Az utazók 40 és 70 év közötti FITturisták, akik családoknál szeretnek megszállni és gyakran vállalnak önkéntes munkát a helyi közösségben. Világutazók, akik nem bánják a szolgáltatások alacsonyabb minőségét, mert az élményt keresik a kényelem helyett. A turisták között sokan maguk is gazdálkodnak, így a tanulás, tapasztalatszerzés az utazás fontos komponense.
Észak-Amerikában is szárnyat bontott a felelősségteljes utazás, amelyet gyakran a slow mozgalom táplál. Az USA Today áprilisi száma egy luxusbutikhotelről számol be, amely Alsó- Manhattanben saját biopiacot nyitott a bejárata mellett, ahonnan az éttermük is beszerzi az alapanyagokat. A 400 dolláros szobaárral büszkélkedő szálloda a Hyatt cégcsoporthoz tartozik és ezzel az akcióval a kevésbé ismert Andaz márkájára kívánta felhívni a figyelmet. A piac a helyi lakosság számára is találkozóhellyé vált, mivel területén szombatonként kávézó és cukrászda is működik.
A „Gambia jó” projekt alapítója, Adama Bah azért lobbizik, hogy a szállodák több terméket vegyenek a helyi termelőktől. A szakember célja a marginalitásból kiemelni és a tömegturizmusban meghonosítani a felelősségteljes gondolkodást. „Minél nagyobb a hotel, annál jobb, mert annál többet vásárolnak, és annál több marad a helyieknél bevételként.”
Magyarországon deklaráltan fenntartható szemlélettel összeállított utakat csupán egy maroknyi iroda szervez, tulajdonosaik többnyire a téma iránt elkötelezett szakemberek. Ismert honi vállalkozások, a Baraka vagy az Agra, de civilszervezetek és egyházak is szerveznek egy-egy projekt végrehajtására humanitárius utakat. A Baraka három fontos alapelvben rögzítette elkötelezettségüket: „Tudjuk, hogy utazásaink összes helyszíne valaki más otthona; túráink helyszíneit úgy kell elhagynunk, ahogy találtuk; törekszünk arra, hogy látogatásunk segítse a helyi közösségeket.” Az Agra kulturális utazási iroda bemutatkozójában a következőket vallja: „Célunk szembemenni az egyszerűsítő tömegárucikkekkel, az arctalan és személytelen utaztatással.” További pozitív példákról és a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatómunkáról 2010 elején olvashattak lapunkban.
Az európai éden
Az Európai Bizottság által kiírt Kiváló Európai Desztinációk magyarországi pályázatának győztese Pécsvárad Város Önkormányzata a Mecseki meglepetések: új értékek – régi terek című pályaművével. A projekt keretében minden évben kiválasztásra kerül tagállamonként egy kiváló desztináció. A pályázatban vázolt projektet a fenntarthatóság elvei mentén kell létrehozni. A Régi értékek – új funkciók témában kiírt EDEN-pályázati felhívásra az idén 16 nevezés érkezett. Különdíjazásban részesült a győztest követő legjobb négy résztvevő is, így az Északerdő Zrt. Lillafüred és a Bükk keleti, délkeleti és déli térségének turisztikai fejlesztése; a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Közhasznú Egyesület Hadi bázisból kulturális bázist a Zsámbéki-medencében – egy csendes vidéken a nagyváros tövében; a Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület Velencei-tó – Pákozd, a Magyar Honvédség bölcsője, valamint az Ipoly-Erdő Zrt. Megújult kisvasutakkal a Börzsöny kincsei felé – erdei vasút és fenntartható természetjárás című pályázatával.
Kék zászló, zöld hotel, geopark
A Magyar Szállodaszövetség kétévente hirdeti meg a Zöld Szálloda környezetvédelmi pályázatot, a címet 2009–2010-ben 31 szálloda viselhette. A 2011–2012. év győzteseit lapzártánkkor még nem hirdették ki. 2004- ben dolgozták ki a nemzetközi Kékzászló mozgalom szempontjain alapuló itthoni fürdőhelyek minősítési rendszerét. 2010-ben 32 strand és öt kikötő versengett. Kezdetben csak balatoni helyszínek pályázhattak, három éve azonban már az ország nagy tavainak strandjai és kikötői is. Az elbírálás során vizsgálják többek között a strandok vízének és a partszakasznak a tisztaságát, az infrastrukturális és higiéniai feltételeket, az akadálymentes megközelítés lehetőségét, a vízi mentők és az orvosi ügyelet működését, a hulladékgyűjtést.
Tardy János és Szarvas Imre: A Yellowstone- tól a geoparkokig – Új esély a földtudományi értékek védelmére cikkében arra mutat rá, hogy a természet földtudományi értékeire alapozva fenntartható, környezetbarát turizmus valósítható meg. A geoturizmus az úti cél geográfiai karakterét is hangsúlyozza, vagyis a hely hangulatát, annak egyediségét emeli ki. A geopark fogalma első ízben 1996-ban hangzott el, majd 2000-ben alakult meg az Európai Geopark hálózat. A 43 tagot számláló szervezet magyar tagja a szlovák–magyar Novohgrad- Nógrád geopark.
