Az idei esős szezonkezdet különösen negatívan érintette a mostanában divatos víziparadicsomokat. A zalaegerszegi Aquacity marketingigazgatója, Kiss László tájékoztatása szerint, míg a létesítményt tavaly júniusban 8435-en keresték fel, addig az idén júniusban mindössze 3030- an. Jövőre azonban komoly beruházásra készül az üzemeltető az időjárástól való függés mérséklésére. Termálkutat létesítenek, hogy a feltörő meleg víz leadott hőjével fűtsék a medencék vizét, hűvös időben is kellemessé téve a fürdőzést.
A hajdúszoboszlói Aquaparkban idén május-júniusban 50 százalékkal esett vissza az eladott belépőjegyek száma az előző év azonos időszakához képest. „Július 26-áig 26 százalékos visszaesést mértünk, ami éves szinten 25%-kal kevesebb látogatót jelent tavalyhoz képest” – mesélte Kércsi Lajos gazdasági igazgató, aki elmondta azt is, hogy az idei 70 millió forint feletti marketingkeretet még a szezon elején átcsoportosították, jobb időkre tartogatva a forrásokat. A szakember meggyőződése, hogy esős időben nincs értelme erőltetni a médiajelenlétet, hiszen a reklámok láttán libabőrös lesz az ember, mire viszont vége a tartósan rossz időnek, már nem emlékszik a hirdetésre. Ezért idén a főszezonra, azon belül is inkább az augusztusra tartogatják a „puskaport”, olyan új szolgáltatásokkal teremtve vonzerőt, mint az animáció és az aquafitnesz.
A tavaly megnyitott mogyoródi Aquaréna nagy előnye többi versenytársával szemben, hogy állandó rendezvényhelyszínként is működik: vállalati tréningeknek, iskolai táboroknak, fesztiváloknak ad otthont. Az előre lekötött programokat többnyire esős időben is megrendezik, így az elmaradt szabadidős vendégek számát sikerült pótolni. De még ezzel együtt is 30-40 százalékos bevételkieséssel kellett szembenéznie az üzemeltető Aquapolis Kft.-nek május-júniusban. Ilyenkor a dolgozók létszámának átmeneti csökkentésére és a kereslethez igazodó részleges üzemeltetésre kényszerültek. „Júliusi eredményeink azonban messze meghaladták az üzleti tervben foglaltakat. Több mint 50 000 vendég fordult meg nálunk, ebből 10 000 3 nap alatt érkezett egy hazánkban eddig egyedülálló eseményre, a Gluglu zenei fesztiválra” – tájékoztatott Szűcs Gyula ügyvezető igazgató.
Hűvösben legjobb a meleg víz
A fürdőzés élményéről esős, hűvös időben sem kíván lemondani az üdülővendég, legfeljebb fedett, meleg vizű létesítmény után néz. A debreceni mediterrán élményfürdő, az Aquaticum idén még profitált is a hűvös idő okozta forgalomnövekedésből. Esős napokon ugyanis a Tisza-tó fürdőközönsége, sőt az egyik legkomolyabb versenytárs, a hajdúszoboszlói nyitott aquapark látogatói is átpártoltak a cívisváros fedett büszkeségébe. Különösen a július csapadékos és hűvös utolsó hétköznapjai hoztak kiugró eredményt a fürdő számára.
A Kehida Termálfürdő igazgatója, dr. Horváth Viktória arról tájékoztatta lapunkat, hogy létesítményükben május-júniusban 20 százalékkal esett vissza a forgalom az előző év azonos időszakához képest. Ezekben a hónapokban az esős napokon érvágást jelentett, hogy a 2600 m2 -es vízfelületű 13 medencéből – az időjáráshoz igazodva – mindössze a négy fedett (1600 m2) üzemelt. Ezzel mintegy 800-1000 vendégtől esett el naponta a fürdő. Öröm viszont az ürömben, hogy a fedett, meleg vizes medencék a hűvös, esős napokon is 1400 fős telt házzal üzemelhettek, becsalogatva a Balatonnál üdülőket, így a július a tavalyi évvel megegyezően alakult. „A fedett és nyitott medencék forgalmában kialakult egyensúly biztosítja ugyan a rentábilis üzemeltetést, a tervezett fejlesztések azonban lassabb ütemben valósulnak meg a nyitott strand működtetéséből származó bevételek híján. A fedett fürdő ellensúlyozó szerepe leginkább a bevételekben érvényesül, mivel az a nyitott strandi résznél drágább belépőjeggyel vehető igénybe. „Így bevételeink kisebb mértékben csökkennek, mint a vendégszám, az elfogadható eredményhez pedig az áprilistól júniusig tartó költségtakarékos részleges üzemelés, illetve a munkaerő átcsoportosítása is hozzájárul” – tette hozzá az ügyvezető.
„A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. a fenti intézkedések mellett zárva tartással is igyekezett csökkenteni kiadásait” – tájékozatta lapunkat Kiss Ferenc osztályvezető-helyettes. A Palatinuson évről évre megrendezett Borsodi Beach még esős időben is vonzza a látogatókat, és melegvizes medencéi is segítenek átvészelni a hűvös időt. 2002 óta ebből a megfontolásból melegítik a medencék vizét a Rómain is, és ezért alakítottak ki szaunát és hőlégfürdőt.
Mindez rá is fér 5, szezonálisan nyitva tartó strandjukra, amelyek az elmúlt 10 év leghűvösebb idénykezdetén, május-júniusban 80-85 százalékos visszaesést mutattak a látogatószámban a tavalyi év azonos időszakához képest. Míg idén májusban és júniusban összesen 10, illetve 44 ezer látogatójuk volt, addig tavaly 55, illetve 85 ezer.
Az rt. 10, egész évben nyitva tartó fedett, meleg vizes fürdőjének látogatottsága ezalatt viszont 10-30 százalékkal emelkedett. Még ezzel a növekedéssel együtt is májusban 100, júniusban pedig 135 ezer fővel maradt el a látogatószám a múlt év azonos hónapjaihoz képest. A melegebb júliusban megfordult a tendencia: a tavalyi 375 ezer ember helyett július 27-ig 425 ezren keresték fel a 15 létesítményt, elsősorban a nyitott strandokat, amit a szakember azzal magyaráz, hogy a lakosság rendkívül ki volt éhezve a kánikulára.
Balaton és Tisza-tó
A jó időt a szezon elején a Balatonnál üdülők sem találták meg. A siófoki 17 kilométeres partszakasz összes strandját, köztük a Coca-Cola Beach House-nak otthont adó Nagystrandot is üzemeltető Balaton-Parti Kft. ügyvezetője, Baráth István lapunknak elmondta, a sokévi átlaghoz képest 50 százalékkal alacsonyabb volt május-júniusban a siófoki strandokra látogatók száma. Az ügyvezető nemcsak a rossz időnek, hanem a futball Eb-nek és a csak júliusban megkezdődött németországi szabadságolásoknak is tulajdonítja a vendégszám elmaradását. Hozzátette azonban, hogy július és augusztus meleg napjain talán még a megszokottnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott strandjaik iránt.
A tó északi partjának kempingjeit üzemeltető veszprémi Balatontourist vezérigazgatója, rámutatott, hogy egységeik vendégforgalmát, vendégeik számát, illetve tartózkodási idejét 10 százalékban az időjárás határozza meg. Ha rossz idő miatt hiányzik ez a 10 százalék, azzal éppen a nyereségét veszíti el a vállalkozás. A szakember arról számolt be, hogy tavaly éppen a kedvező időjárásnak köszönhetően sikerült egy esztendőre feltartóztatniuk a forgalom évről évre csökkenő tendenciáját. Így 2003-ban meg tudták tartani a 2002-es eredményeket. Idén ebben már nem bíznak, hiszen július közepéig nem volt három egybefüggő meleg nap, s a víz hőmérséklete sem emelkedett 20 fok fölé. A szezon elejétől, július végéig a tavalyi év belföldi vendégéjszakaszámának mindössze 75 százaléka realizálódott. A német vendégek 15 százalékkal jöttek kevesebben ebben az időszakban. Összes vendégéjszakáik száma mintegy 8 százalékkal esett vissza. Az esővel búcsúzó július utolsó napjai naponta 1000 vendégéjszaka és 1,5 millió forint bevétel kiesését eredményezték a cég számára. A vezérigazgató elmondta, kempingjeikben és nyaralóházaikban 6 és 20 százalékkal nőtt a dán vendégek száma, tartós rossz idő esetén azonban ők is továbbálltak az olasz és a horvát partok felé.
A szakember a saját eredményei mellett más szolgáltatókéiról is tájékoztatást nyújtott. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága megbízásából forgalomáttekintést készített a balatoni régióban 2004. január-június időszakárra vonatkozóan. A tapasztalatok szerint a belföldi forgalom változása inkább az időjárással, a német és holland vendégszám csökkenése az országok gazdasági nehézségeivel hozható összefüggésbe. A szállodák és a fizetővendéglátósok esetében nem ritka a 15-20 százalékos visszaesés sem. A Balatoni Hajózási Rt.-nél, a komp- és a menetrend szerinti járatok esetében 10 százalékos forgalomcsökkenést tapasztaltak. A tihanyi apátságban szintén 10 százalékos látogatószám- csökkenést regisztráltak. „Június 25-ig az önkormányzat tervezett turisztikai bevételeinek 50 százaléka már befolyt” – tudtuk meg Szabó Istvántól, abádszalóki alpolgármestertől. (Bár a 2004-es tervszámokat a tavalyi kiugró eredményekénél lejjebb szállították.) A siker nagyban köszönhető annak, hogy a közszolgálati televízió roadshow-ja alkalmából egy napra soha nem látott embertömeg, mintegy 25-30 000 látogató kereste fel az üdülőhelyet.
Előbb süssön, aztán essen
„Számunkra az az ideális, ha jó idővel köszönt be a nyárelő, idevonzva a turistákat, majd az ég egy-két esős nappal is „megajándékoz” bennünket, amikor nem lehet kimenni a strandra, és az ember valamilyen látnivaló után néz” – magyarázza Gerecs István, a keszthelyi Festeticskastélyban működő múzeum vezető teremőre. „Tavaly augusztusban 12 ezer látogatót vesztettünk el 2002 augusztusához képest azzal, hogy egyetlen esős nap nem volt a hónapban. Mivel éves látogatóink 40 százaléka július-augusztusban érkezik, ez nagy érvágást jelentett, de végül sikerült a hátrányt 1000 látogatóra ledolgozni. Idén kiegyensúlyozottabb eredményre számítunk. 2-3 százalékos növekedéssel tervezünk a látogatószám, és 10-zel a bevételek terén. Mára már a magyar látogatóink vannak túlnyomó többségben a külföldiekkel szemben (70-30 százalék).”
A fertődi Esterházy-kastély munkatársa, Szédelyi Judit rámutatott, hogy a vízparti üdülőhelyekhez közeli látnivalók ázsiója megugrik a szezon esős napjain. A Fertőtóhoz közeli kastélyban ilyenkor duplájára nő a látogatók száma. Nagyrészt ennek, de az épület felújításának köszönhetően is 6, 8 és 10 százalékkal növekedtek az idei bevételek május–július hónapokban az elmúlt év azonos időszakához képest.
Ellentétes tendenciák
Ellentmondásosan alakul viszont a szezon az olyan, üdülőhelyekhez közeli turisztikai létesítmények esetében, ahol a vendégforgalom fontos hányadát teszik ki az iskolai csoportok. A veszprémi állatkert, a sümegi vár, a martonvásári Óvodamúzeum esetében sok gyermekcsoportot eltántorítottak a májusi és júniusi esőzések. Az állatkert idén májusban csaknem 4000, júniusban több mint 1500 látogatóval kevesebbet vonzott, mint tavaly. Míg az Óvodamúzeumot az elmúlt év májusában 2700 fő kereste fel, idén alig több mint 2000.
A szezon beköszöntével azonban mindannyian profitáltak a rossz időből. A veszprémi állatkertnek július hűvös esős napjai napi 2-300 fővel hoztak több vendéget, a sümegi vár esetében pedig megötszörözték a hónap néhány kánikulai napjának vendégszámát: a 300 helyett 1500-an fordultak meg. Az Óvodamúzeumot, amely ebben a hónapban tavaly 1200 látogatót vonzott, most közel 1600-an keresték fel.
A Fővárosi Állat- és Növénykertet májusban 7, júniusban 4, júliusban pedig 15 százalékkal kevesebben látogatták, mint az elmúlt év ezen hónapjaiban. A Szentendrei Szabadtéri Múzeum hasonlóan küzd az elemekkel. Olyannyira, hogy jelenleg koncepciózus megoldás után kutatnak, miként lehetne mérsékelni az időjárás vendégforgalomra gyakorolt befolyását. Illetékesük, Szabó Zsuzsa az elgondolások között említette például a szerződések módosítását. Azt szeretnék, ha a múzeum programjait megrendelők, a korábbi gyakorlattal ellentétben, akkor is kifizetnék a program árának felét, ha azt eső esetén mégsem kérik. A fellépőkkel kötött megállapodásban pedig újdonságként szerepelne a jövőben, hogy rossz idő esetén a skanzen is visszamondhatja a műsort. A probléma fontosságát jelzi, hogy idén az eső miatt elmaradt Szent Iván-nap egyik prominens fellépőjének akkora fájdalomdíjat volt köteles fizetni a létesítmény, amekkora bevételre eredetileg számított. A vezetőség fontolgatja azt is, hogy az éves költségvetés kialakításánál, illetve egy-egy rendezvény szervezésénél bevezetik az úgynevezett esőszorzó intézményét. Ez az általuk meghatározott százalékos szám segítene abban, hogy az idő miatt csökkenő látogatószámhoz arányosan szabják a várható jegyárbevételeket. Mindezek mellett felmerült az esernyőbérlés ötlete is. Jelenleg a megvalósítás részleteinek kidolgozása zajlik.
Akiknek jót tesz az eső
A mutatók alapján a budapesti Tropicarium az a hely, amely az iskolai csoportoknál még esős, hűvös időben is szóba jöhet. „Májusban és júniusban rengeteg gyermekcsoportunk volt. A siker tovább folytatódott júliusban az egyéni látogatókkal. Az esős hétköznapokon mintegy 15 százalékkal volt magasabb a látogatószám, mint tavaly, amely egy átlagos hétvégének felel meg” – tájékoztatta lapunkat Mátrai Anikó marketingigazgató.
Akad olyan turisztikai vonzerő is, ahol az esős időnek köszönhetően áll meg, illetve lassul a látogatottság évek óta tartó visszaesése. Az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark turisztikai vezetője, Kocsis Lászlóné nagy eredménynek tartja, hogy a szezon első felében elmaradt strandidőnek köszönhetően idén várhatóan nem csökken tovább, hanem stagnál náluk a látogatószám. „A hazai idegenforgalmi vonzerők évről évre élesedő versenyében rendkívül nehéz megtartani a vendégeket” – magyarázza. Gruber Péter, az Aggteleki Baradla barlang üzemosztály-vezetője ehhez hasonlóan arról számolt be, hogy a környék fürdőhelyeiről esős napokon hozzájuk érkező plusz 300-500 látogató hozzásegíti őket ahhoz, hogy elérjék az évi 160 000 ezres látogatószámot, ami így is 2000-rel marad el a tavalyitól.
