Jelenleg az Országos Gyógyszerészeti Intézet vizsgálja, a thaiföldi szálloda medencéjébe fulladt magyar orvos milyen alkalomból, milyen célból tartózkodott harminc kollégájával az ázsiai országban, útjukat ki finanszírozta, milyen konferencián, rendezvényen vettek részt, és történt e mindezekkel összefüggésben jogszabálysértés, etikai vétség. A helyzet jobb megértése kedvéért megkerestük a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszer-gyártók Egyesületét.

A szervezetek kommunikációs etikai bizottságának elnöke, dr. Kónya Csaba szerint a gyógyszercégek támogatása nélkül nem lennének konferenciák, szakmai konzíliumok, előadások, annál is inkább, mert világszerte megfigyelhető jelenség, hogy ezekre a szakmai célokra egyre kevesebb állami forrás jut.

Az orvosok nagy része nem engedheti meg magának a költségek finanszírozását, pedig továbbképzésük, naprakész szaktudásuk a betegnek is alapvető érdeke.

Érdeminek és megindokoltnak kell lennie az útnak

Jogszabályok, etikai kódexek próbálnak abba az irányba hatni, hogy a szakmai út, konferencia érdemi legyen. Paragrafus és előírás célja világos: szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvények és programok közvetett vagy közvetlen formában történő támogatása esetén a támogatásnak mindenkor ésszerű mértékűnek és a rendezvény tudományos célkitűzéseihez képest alárendeltnek kell lennie azzal, hogy a szakmai és tudományos programokra az egészségügyben, illetve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg.

A szakmai és tudományos programokon ismertetés abban az esetben folytatható, ha a közvetett és a közvetlen formában történő ismertetés (konkrét termék alkalmazásával kapcsolatos előadás, termékbemutató tartása, kiállítóhely bérlése) a szakmai, tudományos rendezvény programban jól elkülönül – mutatott rá Kónya Csaba.

A fénykor után

A fent említett körülmények azért fontosak, mert nem igazán támasztják alá azokat a feltételezéseket, miszerint a gyógyszercégek tömegével utaztatják az orvosokat „szakmainak álcázott” üdülésekre. A januári thaiföldi haláleset kapcsán a magyar médiában megjelent beszámolók egy részében is megfigyelhető is volt kimondva, kimondatlanul ez a gondolat.

Az ugyanakkor tény, hogy a gyógyszercégek által szervezett, az orvosokat érintő „ösztönző turizmusnak” volt egy fénykora, a kilencvenes években. Akkoriban egyre-másra jelentek meg új cégek a magyar piacon, és termékeiknek meg szerették volna nyerni az orvosokat, ily módon is piacot szerezni.

Számos történet, városi legenda keringett akkoriban arról, hogy egyes orvosok gyakorlatilag szerzett jognak tekintették a finanszírozott éves nyaralást, amelyen akár az egész család részt vehetett.

Konferencia nélkül nem megy

Egyfajta szokásjog alakult ki, ismerte el egyik forrásunk, aki azonban hozzátette: minden nap konferenciák sokasága zajlik a világban és Magyarországon is, beszélhetünk az elektronikai iparról, autógyártásról, bármiről, és minden gazdasági társaság a legjobban teljesítőket jutalmazza. Arról nem is szólva, a szakmai fejlődéshez tapasztalat, információ kell, a szakmai előrelépésben kapcsolatok, utazások segítenek; baj is lenne, ha a turizmus e nagyon fontos válfaja nem működne.

Elég csupán az adatokat nézni: évente mintegy 3500 konferenciát rendeznek a világban, vagyis ez napi száz rendezvény. A konferenciaturizmus – ez országonként eltérő –, a turizmus 15–25 százalékát teszi ki.

Az úgynevezett „ösztönző turizmus” is jelentős, gyakorlatilag minden második nap érkezik egy csoport csak Magyarországra, ezzel az első tíz között vagyunk a világrangsorban. Az első négy helyen a Hawaii-szigetek, Párizs, New York és London szerepel, amely forrásunk érvelését támasztja alá: az üzleti világ által szervezett szakmai rendezvények sajátja a vonzó hely, ahová bárki szívesen visszatér, a színvonalas körülmények, amely következtében mindenki jól érzi magát.

Forrásaink hangsúlyozták, ne legyen félreértés abból, hogy optimális esetben a résztvevőket értelemszerűen nem büntetésből, hanem teljesítményük jutalmazása, szakmai kvalitásaik, előmenetelük javítása érdekében hívják meg, és ez nem fog változni a jövőben sem, és nem is kell változnia. Sőt, a felmérések szerint az ösztönzőutakat a legtöbben a csapatépítés és a munkahelyi hangulat szempontjából többre tartják, mind a premizálást.

Csökkenő költségvetés, kevesebb utazás

A gyógyszergyárak által finanszírozott turizmus nagyságáról, az utaztatottak számáról semmiféle adat nem áll a rendelkezésre, ezt senki sem vizsgálja – hangsúlyozták forrásaink. Ráadásul a 2006. évi XCVIII. törvény, amely a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól rendelkezett, radikálisan csökkentette a gyógyszergyárak támogatását. Ennek hatására szinte azonnal radikálisan lecsökkent a külföldre, belföldre utaztatott orvosok száma. Mivel az állam azóta is évről-évre újragondolja a gyógyszerkassza keretét, ennél fogva egyre kevesebb állami támogatásra számíthatnak a gyógyszercégek. A büdzsék szűkülését jól mutatja, hogy komoly létszámleépítések történetek több gyógyszergyártónál, és ami szakmai utat szerveznek, azt is egyre kisebb összegből próbálják megoldani, tehát megfigyelhető egyfajta „öntisztulás”. Forrásaink utaltak rá, a magyar helyzet sem jobb, sem rosszabb, mint a nyugat-európai.

Anyagi és etikai okok miatt tehát mára kijelenthető, míg jó pár évvel ezelőtt adott esetben a rokonok is megtekinthették egyes kellemes klímájú országok páratlan kulturális örökségét, ilyesmire ma már nem igen van mód. A körülmények megváltoztak, mondták forrásaink, bár hozzátették, az ösztönző, jutalom utakon túl – ha valaki akar -, könnyűszerrel támogathat orvost alapítványon keresztül, vagy szerepeltetheti rendszeres meghívott előadóként is konferenciákon.

Ami az utazási vállalkozások tevékenységét illeti, az ösztönző turizmusban a szokásosnál is jobb hatásfokkal kell teljesíteni, hiszen az utaknak egyedi jellege van: szakmai rendezvényeket, a továbbképzésre alkalmas programokat, valamint a nyaralási, kikapcsolódási lehetőségeket kell megfelelő arányban összekapcsolni. Arra is ügyelni kell, hogy az utasok igényszintje is magasabb az átlagosnál, igaz, többet is költenek a szakmai utak résztvevői a klasszikus szabadidő-turizmus résztvevőihez képest.

Nincs vége a történetek: ötvenmilliós bírság

Több mint ötvenmilliós bírságot szabott ki az Országos Gyógyszerészeti Intézet a magyar orvos thaiföldi halála után indított vizsgálat során – jelentették be a napokban az Országos Gyógyszerészeti Intézet illetékesei, akik azt követően indítottak vizsgálatot, hogy egy magyar orvos életét vesztette Thaiföldön. Kilenc esetben találtak jogsértést – közölte az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója, Szepezdi Zsuzsa.

Összesen 52 millió forint bírságot szabtak ki, egy esetben kezdeményezték, hogy az OEP függessze föl az érintett cég termékeinek társadalombiztosítási támogatását. Megállapították, hogy az érintett cég több ponton is megsértette a gyógyszerek forgalmazásával és szakmai marketingjével kapcsolatos szabályokat, így egyebek mellett be nem jelentett orvoslátogatókat foglalkoztattak, és egészségügyi dolgozóknak olyan külföldi utazásokat szerveztek, amelyek „célja a természetbeni juttatások jogszerűtlenségének leplezése” volt.

A magyarországi generikus gyógyszerpiac szereplőjeként a Medico Uno mindenkor az érvényes jogszabályokat, az etikai és üzleti normákat szem előtt tartva járt és jár el – közölte a gyógyszer-kereskedelmi cég, a társaság magyarországi működésére kiterjedő OGYI-vizsgálat eredményére reagálva.

A cég szerint érthetetlen és elfogadhatatlan az eljárást lezáró hatósági döntés, amely kezdeményezi a Medico Uno által forgalmazott olcsó és jó minőségű generikus szerek kivonását a piacról. A társaság bírósághoz fordul a határozat ellen és minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközzel élni próbál.