Dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke március elején másodszor hívta össze a tóvidék ismert személyiségeit, hogy megvitassák a szükséges fejlesztéseket. Véleménye szerint legalább 10–12 olyan település kellene, ahol a termálra és a gyógyvízre építve egész évben lehetne üdülni, igaz, a régió egészében is az egy-másfél hónap helyett a három-öt hónapos szezont kellene elérni. „A Balaton nem lehet az a közgazdasági világrekord, ahol minden évben öt-hat hét alatt megtérül a befektetett pénz - ezt jól láthatóan bizonyítja a csődbe menő cégek sora. A hoszszabb szezonhoz megfelelő szolgáltatói, önkormányzati hozzáállás mellett fejlesztésekre van szükség” – szögezte le az elnök. A nagy kérdés az, mik legyenek ezek a fejlesztések. Virányi István, a balatoni régióban is illetékes állami főépítész nagy horderejű tervekről tájékoztatta a hallgatóságot, és választ várt arra, mit lehet ezek közül támogatni, mit kellene megakadályozni és hogyan. Ő is úgy vélte, szükség van a fejlesztésekre, de tudomásul kell venni, hogy a Balaton nagyon érzékeny ökológiai rendszer, amelynek természeti, táji és kulturális értékeit feltétlenül meg kell őrizni. Érveinek alátámasztásaként hivatkozott a balatoni kiemelt üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési koncepcióját rögzítő kormányhatározatra, amely szerint a beépítésre szánt területek növekedését meg kell állítani. Mint a főépítész szavaiból kiderült, a határozatot nem ismeri minden érintett. Most, hogy elkészült az M7-es autópálya, az önkormányzatok minden csomópont környékén logisztikai és raktárbázisokat, ipari, gazdasági területeket akarnak kialakítani 10-100 hektáron, miközben a Balaton-törvény ezeket a területeket többségében be nem építhető tájképvédelmi övezetként kezeli.

Követendő példa?

A balatonőszödi önkormányzat úgy fogadta el rendezési tervét, hogy azt az érintett államigazgatási szervek nem támogatták. Ha ez így marad, akkor erre hivatkozva a többi önkormányzat is keresztülviszi majd saját szándékait. Így öttíz éven belül csarnokokkal, ipari és raktárbázisokkal lesz tele a tó déli oldala. A főépítész szintén példaként említette a balatonszemesi önkormányzat tervét: 90–100 hektárt akarnak belterületbe vonni az autópálya és a település között, több mint egyharmadával növelve ezzel annak nagyságát. Lakóparkokat, turisztikai fogadóterületeket és ipari beruházásokat kívánnak megvalósítani. Sávolyon, a Kis-Balaton sérülékeny területe mellett a jelenlegi 118 hektáros belterület mellé további 770 hektárt szeretnének kialakítani ötszáznál több lakótelekkel, technikai sportoknak helyet adó résszel és több mint 100 hektáros ipari és logisztikai központtal.

Az esztétika nem mérvadó

A konkrét turisztikai fejlesztési tervek sem mentesek minden problémától. A főépítész szerint például nem lenne indokolt a tó körül nyolc helyen golfpályát építeni, egyenként 60–80 hektáros területtel, jelentős környezeti terheléssel. Badacsonytördemic badacsonylábdi részén egy vállalkozó a Ranolder pincéhez tervezi egy 130–150 szobás, konferenciaés wellness-szolgáltatásokkal felszerelt szálloda építését. Ezzel a hegy egyharmadánál, valahol a Római út mentén megjelenne egy 140–160 méter széles, négyszintes épület. Virányi István szerint szomorú, hogy jelenleg nincs jogszabályi lehetőség a terv megakadályozására. Az önmagában kevés, hogy építészeti, tájképi szempontból teljesen nonszensz az elképzelés. Ugyanilyen riasztó látvány lenne a Balatonmárián tervezett, 180 méter hoszszú, tíz méter magas épület, amely végig a parttal párhuzamosan húzódna. Ujhelyi István, az önkormányzati és területfejlesztési tárca államtitkára gyakorlatilag nyilvánosan rendreutasította a főépítészt, mondván, hogy a most zajló hatósági eljárásokról ne a konferencián halljon tőle. Szerinte a fejlesztések akadályozása együtt jár azzal, hogy nem lesznek munkahelyek, nem lesz pénz környezetfejlesztésre, kultúrára. „Azzal nem segítünk megoldani a helyzetet, hogy nemet mondunk mindenre. Meg kell nekik mondani, mi lenne jó a meglévő elképzelések helyett. Most sok az érdeklődő a befektetésekre. Ha elrontjuk ezt a folyamatot, ha azt látják rajtunk, hogy csúnyán nézünk rájuk, mert zavarják a mi kis belső világunkat, még egyszer nem jönnek vissza, majd csak tizenöt év múlva az utódaik” – figyelmeztetett az államtitkár. A fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekre a Balaton-törvény nyári vagy őszi parlamenti módosításánál is választ kell adni.