Budapesten 2011-ben mintegy hatezer taxi-gépkocsira kötöttek taxiállomás-használati megállapodást, melyek rendszeresen Budapest közigazgatási területén belül végzik a személytaxi-szolgáltatást. A tapasztalatok szerint mintegy 15 fuvarszervező társaság szervezi a taxivállalkozások felé az utazási igények címkiadását. Fuvarszervező társasággal vállalkozói szerződéses viszonyban mintegy 4000 taxis dolgozik, míg a piaci szereplők közel egyharmada önállóan, fuvarszervező közreműködése nélkül végzi a tevékenységét.

Tarlós István főpolgármester 2011 novemberében kérte fel a Budapesti Közlekedési Központot, hogy a fővárosi új taxiközlekedésről szóló rendelet koncepcióját készítse elő és folytassa le a részletekre kiterjedő egyeztetést a taxis érdekképviseleti szervekkel, mind a taxivállalkozók, mind a fuvarszervezők képviselőivel.
Az elmúlt hónapok munkájának köszönhetően részletesen sikerült áttekinteni a BKK szabályozási koncepcióját. A rendelettervezet megalkotását megelőző egyeztetésre a taxisokon kívül civil szervezetek és az érintett hatóságok képviselői is meghívást kaptak.

A főváros 2010 őszén megválasztott vezetése és a BKK számos lépést tett már a taxiszabályozás területén, így a jogszabályokat be nem tartó, adót nem fizető taxis vállalkozók engedélye megvonható 2012. január 1-től, emellett az egységes közlekedésirányítási rendszerben a BKK vette át a taxiközlekedéssel kapcsolatos feladatokat.

Számos egyeztetési forduló után a Budapesti Közlekedési Központ előkészítette a taxiközlekedésre vonatkozó új rendelet tervezetét, amelyet a Fővárosi Közgyűlés a soron következő, 2012. június 20-i ülésén tárgyalhat. A most megalkotott rendelettervezet szabályozási célkitűzései a következők:

• hatályba lépése 2013 januárjától, fokozatos megfeleléssel, ahogy lejárnak az éves engedélyek, legkésőbb 2014. január 1-ig történő átállással,
• indirekt létszámkorlátozás megteremtése minőségi elvárások útján,
• kötelező bankkártya-elfogadás,
• kötelező tarifatájékoztatás egységes formátumban,
• működőképes légkondicionáló berendezés előírása,
• dohányzási tilalom a járművekben,
• egységes arculat,
• fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó követelmények megfogalmazása, a fogyasztót megtévesztő magatartás tiltása,
• a szolgáltatás szigorú ellenőrzése, a rendeletben foglalt rendelkezések megszegése esetén az engedélyek visszavonása,
• a gépjárművek életkorának legfeljebb tíz évben történő korlátozása,
• műszaki paraméterek: legalább 2550 mm tengelytáv, 430 liter csomagtér, legalább EURO 4-es motor,
• szigorú pénzügyi elvárások a fuvarszervezők felé,
• egységes nappali-éjjeli maximálár meghatározása vagy egységes hatósági ár (még egyeztetés alatt álló döntési alternatívák),
• pénzügyi alkalmassági feltételek állítása a fuvarszervezők felé.

Az elfogadásra javasolt rendelet-tervezetben a taxik műszaki paramétereinek meghatározásakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2005-ben megalkotott, a taxijárművek műszaki elvárásaival kapcsolatos leírásában szereplőnél még enyhébb feltételeket is alkalmaztunk, nem igaz tehát, hogy túlzóak lennének a fenti elvárások és nem felelnének meg a szakmai szervezetek ajánlásainak. A személytaxi-szolgáltatás utaskényelmi szempontjára figyelemmel került meghatározásra a tengelytáv, a motorteljesítmény és a csomagtér minimális mérete, amelynek döntő többségben minimálisan középkategóriás autók felelnek meg.

A főváros környezetvédelme érdekében szükséges meghatározni a járművek környezetvédelmi besorolását. A szolgáltatás minőségét javítja a gépkocsi komfortjának meghatározása és a fizetési lehetőségek bővítésének előírása, továbbá az egészség megőrzését és a járművek kulturáltságát segíti elő a dohányzás tilalma. A Budapesti Közlekedési Központ honlapján körkérdést intézett a taxit igénybevevő utasokhoz, amelyben a készülő új taxi rendelethez az utasigényeknek és elvárásoknak megfelelő javaslatokat és véleményeket kért, ennek nyomán került a dohányzási tilalom, a bankkártyás fizetési lehetőség előírása és a klímaberendezés a tervezetbe.

A közforgalmú közlekedés arculati koncepciójának részeként a taxikra vonatkozóan is az egységesítés szempontjai az irányadók, hogy azok jól megkülönböztethető, homogén járműcsoportot alkossanak Budapest utcáin. A kialakítandó arculat elsődleges célja nem csak esztétikai, hanem egy olyan magasabb szolgáltatási színvonal biztosítása az utasok számára, amely alapját képezheti a megbízható városi közlekedésnek. Európa és a világ számos nagyvárosa is felismerte a taxik, mint közforgalmú közlekedési eszközök arculatának egységes szabályozásának szükségességét.

A Budapesti Közlekedési Központ javaslata a példák alapján az egységes fővárosi taxi arculat és szabadjelző megtervezése – beleértve a tájékoztatási elemeket a járművek belső terében és a jármű külsején –, és a szolgáltatási előírásokban való rögzítése, ugyanakkor szabályozott lehetőséget biztosít a fuvarszervezők nevére és telefonszámának megjelenítésére. A lehetséges változatokból a taxis szervezetekkel egyeztetett módon a került kiválasztásra az egységes arculatot biztosító fekete-sárga megjelenés, de ennek egyeztetése még tart. A BKK egyik, az előzetes egyeztetéseken támogatott javaslata alapján a budapesti taxik színterve egységesen fekete alapszínű járművet ír elő, amelynél az ajtók és tetőelem sárga színt kap majd. A járműveken egységes tipográfiai jegyekkel jelennek meg a szolgáltatásra vonatkozó információk is, valamint egységes formában kerülnek fel a kocsikra a járművet működtető taxitársaságok emblémái is.

A BKK a fuvarszervező cégekre vonatkozóan is biztosítékokat javasol bevezetni. A fuvarszervező pénzügyi megfelelőségét a saját tőke útján kívánjuk ellenőrizni, melynek mértéke fuvarszervező vállalkozásonként/társaságonként minimum 50 millió forint, 400 gépkocsit meghaladó gépkocsipark esetén a 401. gépkocsitól plusz 25.000,- Ft/gépkocsi javasolt a szabályozási koncepció szerint. Ezt adóévente egy alkalommal (pl.: január 15-ig) a megelőző adóév december 31-i állapotot alapul vett szolgáltatói gépkocsi számának megfelelő mértékben aktualizálni szükséges. A fuvarszervezőktől ezen felül a köztartozás-mentességet elvárjuk és a megfelelő nyilvántartási rendszer működtetését is.

A legfőbb nyitott és vitatott kérdés a fenti szabályok bevezetése kapcsán az ütemezés és a fix tarifa mértéke volt. A taxis érdekképviseleti szervek javaslata a jelenlegi nappali maximált tarifa hatóságilag rögzített (fix) ár bevezetése, míg a BKK javaslata egy magasabb alapdíj, amelyben az első kilométer útdíja is benne foglaltatik és 270 Ft maximális kilométerdíj, valamint 60 Ft/perc idővel arányos maximáltarifa megállapítása. Ettől érdemben eltérő vélemény nem hangzott el, egyes fuvarszervezők vetették fel a további áremelés szükségességét. A BKK ütemezetten, 2013 során tervezi bevezetni a teljes szabályozási rendszert.

A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a fővárosban a taxikat választó utasok egységes színvonalú, megbízható és kiszámítható szolgáltatást vehessenek igénybe. Az elkészült és utolsó egyeztetésre bocsátott rendelettervezetek két változata kizárólag a fentiekben, a tarifa jellegében és mértékében (fix tarifa vagy maximáltarifa) különbözik. Az előterjesztés véglegesítésére az egyeztetések lezárulta után kerülhet sor.