A hazai fesztiválszervezőknek régóta problémát jelent, hogy a támogatásokról és azok mértékéről túl későn születik döntés - nemritkán a rendezvényt megelőző hónapokban, így nem tudnak pontos kalkulációt végezni, és ez a rendezvények színvonalára is hatással lehet. Különösen a kisebb rendezvények szervezői sérelmezik ezt, mivel esetükben pályázatuk elutasítása az esemény meghiúsulását is eredményezheti. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál (OKM) felismerték ezt a problémát, és ennek orvoslására új fesztiváltámogatási struktúrát ígértek. Ennek célja egy szakmai konszenzuson alapuló rendszer felállítása, amely egyértelmű pályázati lehetőségeket fogalmazna meg, átlátható finanszírozást tenne lehetővé, és a fesztiválok minőségbiztosítási rendszerét is meghatározná. Minderre a megfelelő alapot a regisztrációs és besorolási rendszer jogi, gazdasági és pénzügyi követelményrendszere teremti meg.

Az OKM a fesztiváltámogatási stratégiával kapcsolatos szakmai munkát 2007 júniusában kezdte el. A tárca kezdetektől fontosnak tartotta a különböző szakmai területek együttműködését; az előkészítő munkába bevonta az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Szakállamtitkárságát, valamint az országos hatókörű szakmai szervezeteket és a fesztiválszövetségeket is. Képviselőikből megalakult a Fesztivál Stratégiai Bizottság, amelynek célja a szakmai alapokon nyugvó, az érintett társtárcákkal egyeztetett koncepció kidolgozása. A kulturális tárca a széleskörű konszenzuson alapuló stratégia elkészítésére törekszik. Jelenleg is folynak az egyeztetések az érintettekkel és a forrásgazdákkal. Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke lapunknak elmondta: „Több hónapos egyeztető munka után elkészült a fesztiválok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, amely – többek között – tartalmazza a fesztiválok regisztrálását, műfaji besorolását. A minősítésnél még vannak nyitott kérdések, de sajnos – jelen pillanatban - az egész rendszer tetszhalott állapotba került, nem a fesztiválszövetségek miatt. Pedig jó lenne rendet teremteni, hisz az állami résztámogatások elosztási rendszere kaotikus, hektikus és sok esetben igazságtalan. Ellentétben az európai trendekkel – amelyek esetében a kulturális turizmus és ezen belül a fesztiválok igen komoly társadalmi és politikai döntéshozói támogatottságot élveznek – a magyarországi fesztiválokat a politikai teszetoszaságból eredő tervezhetetlenség sújtja és ez – ha akarjuk, ha nem – kihat a rendezvények minőségére is.”

Márta István a jövőt illetően sem derűlátó: „Fesztiváljaink a túlélésért küzdenek, miközben egyre látogatottabbak és népszerűbbek a kulturális, gasztronómiai, ifjúsági és egyéb hazai rendezvények. A szponzoráció csökken, mecenatúráról gyakorlatilag nem beszélhetünk. Az EU-s pályázatokhoz szükséges önerőt szinte lehetetlen biztosítani, az utófinanszírozás pedig végképp ellehetetleníti a pályázást. Évente 3,8 milliárd forint – bőven visszatérülő – állami résztámogatásra lenne szükség a kulturális fesztiválok tervezéséhez és biztonságos lebonyolításához. Ez körülbelül negyven százaléka az összes költségeknek, a további hatvan százalékot maguk a rendezvények gazdálkodnák ki. Sajnos évről évre csökken az állami forrás – panaszolja az elnök. – 2006-ban még 2,2 milliárd forint, 2007-ben már csak 1,6 milliárd forint volt a pályázati rendszerben. A 2008-as év még rosszabb lesz, hisz több pályázati forrás is megszűnt, az NKA pedig március végére (!?) ígéri a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának pályázati kiírását. A regionális turisztikai pályázatoknál főképp termékfejlesztés címen lehet pályázni (már ahol), de ezt meg sok esetben a „de minimis” elnevezésű európai jogszabály hiúsítja meg, amely szerint három év alatt egy szervezet csak 50 millió forint állami pénzhez juthat.”

400 milliós keret

Az ÖTM és a Nemzeti Kulturális Alap közös pályázatot hirdetett a 2008. évben megvalósuló nemzetközi, országos turisztikai vonzerővel bíró kulturális rendezvények, programsorozatok/ fesztiválok támogatására. 2008-ban az e célra rendelkezésre álló keretösszeg 400 millió forint. A pályázat beadási határideje február 19-én – lapzártánk idején – zárult. Az elnyerhető legmagasabb támogatás 20 millió forint, ugyanakkor a támogatás összege nem lehet magasabb a rendezvény összköltségének 20 százalékánál. A közös támogatási rendszerben a kulturális értékek mellett megjelentek a turisztikai szempontok is. A tavalyi meghívásos, regisztrációhoz kötött pályázat helyett idén a pályázati feltételeknek megfelelő rendezvények korlátozás nélkül indulhattak a pályázaton. Szempont volt, hogy a rendezvény költségvetése elérje az 50 millió forintot, és a közönség létszáma pedig a 10 ezer főt. A kiírással kapcsolatban Márta István megjegyzi: „A pályázatnál van egy kivétel: nem pályázhat az, aki a Balaton régióban van – emiatt például a Művészetek Völgye Fesztivál sem. A Balaton régió pályázatán pedig az úgynevezett „de minimis” európai jogszabály miatt nem indulhat a rendezvény, amely előírja, hogy egy szervezet három éven belül csak 220 ezer euró állami pénzt kaphat. (Ez a de minimis sok esetben vezet majd konfliktushoz a regionális pályázatoknál. Az NKA és az OKM most kapta meg ezalól a mentességet Brüsszeltől, de a turizmus nem.) A fentiek miatt a Völgyet szervező Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet két szék között a padlóra került, hisz tavaly összesen 45 millió állami résztámogatást kapott a fesztiválra, így már csak ötmillió „credit” maradt. És még erre az ötmillióra sem pályázhat, mert a Balaton régiónál a minimum pályázható összeg húszmillió forint!”