A Külügyminisztérium 22 csipke remekműből összeállított mini kiállítást utaztat világszerte, magyar rendezvényeken történő bemutatásra. A halasi csipke ára aranyban mérhető, diplomáciai valuta ma is: például kapott belőle II. János Pál pápa, Hitachi japán hercegnő, Bush elnök felesége, II. Erzsébet brit uralkodó is.

Az eredeti magyar mintákra megálmodott (Dékáni Árpád egykori rajztanár) csipkét új, egyedülálló varrott technikával, 60 öltésfajtával valósította meg Markovics Mária. A csipke remekek 1904-ben már aranyérmet nyertek a világkiállításon, 1935-ben védjegyezték.

Minden eredeti csipkében ott a három, egymáson keresztbe fektetett hal. Ugyanebben az évben felépült a Csipkeház, ma kiállító- és vendégfogadótér, műhely és alkotóház egyben. Turistacsoportok számára, megrendelésre különleges és változatos programokat biztosítanak. A halasi csipke világhírét öregbítik a 14 éve itt rendezett csipkefesztiválok, melyre a legtávolabbi országokból is érkeznek csipkeműhelyek. A mai világban megtalálta „hétköznapi” vevőit is kisebb méretű, ezüstbe foglalt ékszerként, kitűzőként, dísztárgyként, faliképként. Egyedi megrendelésre családok, városok, cégek emblémái is varrhatók.

Exkluzív ruhamodellek is készültek belőle. Meghívásra szívesen bemutatkoznak az ország bármely pontján 10 tablóból álló kiállításukkal. A halasi csipkevarrás 2010 óta szerepel a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén. A sok támogatás és elismerés ellenére, fejlesztésre vonatkozó pályázaton eddig nem sikerült nyerniük.

A „konok kunok” városa

A szélesen, nyugalmasan elterülő alföldi város, a fák zöld lombjától ki se látszó épületeivel komoly történelmi múltat rejt. Gyovai István polgármestertől tudjuk, miért is találunk halakat a város címerében. Az ős-Duna folydogált itt, holtágaiban volt mit fogniuk a halászoknak. Ma is horgászparadicsom, de már a rendkívül szépen ápolt, parkosított Sóstó szolgál e célra. A település igazi fellendülése 1745-ben, az úgynevezett redemptio (zálogból való önmegváltás) után kezdődött. A sok történelmi hányattatás után Kiskunhalas ma is térségi központ, az oktatást, az egészségügyet, a gazdaságot és szolgáltatásokat tekintve.

Turistákat is marasztaló a Halastermál (gyógy-termálfürdő, uszoda, strand és kemping), melyben komoly úszósport is zajlik. Különösen a német nyelvterületről érkező, lakókocsis turisták térnek ide vissza szívesen.

A Kiskunhalasi Lovasbandérium

Kiskunhalas a lovasélet egyik legjelentősebb hazai bázisa. 1902-ben építették fel díjugratásra, lovas kiképzésre alkalmas pályáit, fedett lovardáját, istállóit. Számos lovas olimpikon, világ-és magyar bajnok díjugrató nevelődött itt. Turistáknak, érdeklődőknek módjuk van itt gyermek-és felnőtt lovagoltatást, tereplovaglást, huszár bemutatókat rendelni, és mindezt a város közepén. A hagyományőrző programok kihagyhatatlan résztvevői a Kiskunhalasi Lovasbandérium egyesület tagjai, köztük Dárius, a lengyel származású kiképző, mely elnyerte a legjobb magyar huszár címet.

Festményektől a szüreti napokig

A város ápolja régi, patinás, látványos épületeit. A Thorma János Múzeum a Nagybányai Festőiskola alapítójától és társaitól származó festmények meglepően gazdag gyűjteményét őrzi. A polgármesteri hivatal hatalmas, szecessziós épületében elfér a felújított premier filmszínház, digitális és 3D-s technikával. 150 éves a Sóstói csárda, motel, kemping és tágas birtok is, mely folyamatos rendezvények szervezője és helyszíne. A hangulatos, virágos udvarra néző teraszon a látványkemencében sültek illata csalogatja a betérőket.

2000 literes üstjükben sok szabadtéri rendezvényen főztek, külföldi meghívásra is. A híres tájjellegű ételek, a Gulyásfesztivál étkeit fogyasztók jóféle itókákban sem szűkölködnek. A Halasi Szüreti Napokra tízezren is összegyűlnek, többek között a híres Szőke pincészet nedűi kedvéért. A májusi Borudvaron pedig helyi sajt, bor, pálinka és sok program várja a vendégeket.

A tanulmányút a kiskunhalasi Csipkeház és a MUOSZ  Turisztikai  és Gasztronómiai Szakosztálya  vezetősége közös szervezésében valósult meg.