Eredetileg csupán kavics fedte a ma is látható, 18. századi barokk szökőkút környékét a fertődi kastély udvarán. Az idén megújult díszudvar a kastélymúzeum megnyitásával egyidőben, 1959-ben készült, Ormos Imre professzor barokk kertterve alapján. A helyreállítás alapjául szolgáló tudományos kutatás és a helyreállítás koncepciója a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Europa Nostra-díjas főkertészének, Alföldy Gábornak a munkája. A rekonstrukció során több ezer tő egynyári virágot és bukszust ültettek ki az elmúlt hetekben, füvesítettek és cserélték az elmúlt évtizedek alatt túl nagyra nőtt tiszafákat, kiépítették a díszudvar öntözőrendszerét és megoldották a vízelvezetést, valamint tűsarkú cipőben is könnyen járható járófelületeket alakítottak ki. A munkálatok eredményeként a barokk kertek világát idéző kertbe érkezik a kastély kovácsoltvas díszkapuján belépő látogató.
Génbank a rózsakertben
Legalább ennyire látványosnak ígérkezik az Esterházy-kastély rózsakertje, amelynek helyreállítására – a kastély angolparkjával és az északi park patakparti területével együtt – ugyancsak jelentős európai uniós támogatásra számíthat a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az Esterházy-rózsakertet IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő építtette a kastély második fénykorában, 1908-ban. A mostani helyreállítást követően pedig ismét 20 ezer rózsatő pompázhat és illatozhat a 220 méter hosszú, futórózsákkal borított, kereszt alakú rózsalugasban és környékén. A rózsakert különlegessége, hogy egyúttal génbank is lesz: a magyar nemesítésű rózsafajták eddigi legteljesebb gyűjteményeként őrzi és bemutatja többek között a nemzetközi hírű rózsanemesítő, Márk Gergely több mint 700, saját nemesítésű rózsafajtáját is.
Az összesen több mint 200 millió forintos kertrekonstrukciós beruházás részeként 2013-ra megújul Eszterháza északi parkjának patakparti területe is, amely az elmúlt évtizedekben dzsungelszerűen elvadult, ám a terület megtisztításával és több ezer cserje pótlásával hamarosan eredeti szépségében lesz látható az évszázados platánok és mocsári ciprusok alkotta parkrész is.
A beruházásnak fontos része az 1906-ban kialakított angolkert helyreállítása, amelyet annak idején Anton Umlauft császári és királyi kertészeti igazgató tervezett, mégpedig úgy, hogy a park sétányain haladva egészen különleges növényekben, például mamutfenyőkben, páfrányfenyőkben, paratölgyekben és vérbükkökben gyönyörködhettek a sétálók. E parkrészben hamarosan több kilométernyi sétány újul meg, az évek során kipusztult fákat és cserjéket is pótolják a szakemberek. Az angolkert különleges látványeleme a katedrálisra emlékeztető, ágaival boltozatot alkotó krími hársfasor, amelynek végén Fertőszéplak templomának képe tárul fel a sétálók előtt.
