Fitness kínálat – Húzzuk össze a nadrágszíjat!
SPÓROLÁS LEVEGŐVEL? A SZELLŐZÉS ÉS PÁRÁTLANÍTÁS ENERGIAKÖLTSÉGET CSÖKKENTŐ MEGOLDÁSAI |
Előző havi SPAgetti különszámunkban a diéta megkezdéséhez, azaz a költségcsökkentő fejlesztések elindításához adtunk néhány hasznos tanácsot. Reményeink szerint olvasóink közül többen elindultak az általunk javasolt úton, vagy legalábbis elszánták magukat a nadrágszíj összehúzására. Az elhatározás után jöhetnek az első lépések – újabb tippjeink segítségével már valóban megszabadulhatnak néhány felesleges költségtehertől.
SPÓROLHATUNK A LEVEGŐVEL IS! Természetesen nem a frisslevegő megvonására gondolunk, hanem a szellőztetés és párátlanítás energiaköltséget csökkentő megoldásaira szeretnénk felhívni a figyelmet. A korszerű légtechnikai berendezések ugyanis nemcsak a folyamatos frisslevegő-ellátást, a létesítmények – különösen a fürdők – levegőjének megfelelő páratartalmát hivatottak biztosítani, de nagyban hozzájárulhatnak az energiára fordított kiadások mérsékléséhez is!
De kezdjük az elején: a létesítmények megfelelő szellőzésének biztosítása rendkívül fontos feladatot jelent, kiváltképp a korszerű épületek esetében. Az újépítésű ingatlanok ugyanis általában jól záródó ablakokkal rendelkeznek, amelyek a jó hőszigetelés mellett meggátolják az épület természetes szellőzését (azaz a nyílászárók résein keresztül a levegő be- és kiáramlását). Szellőzés nélkül, a használatból keletkező pára lecsapódik a hidegebb falfelületeken, ami penészedéshez vezet. A gyakran hallott panasszal, miszerint „hiába cseréltük ki az elavult ablakokat korszerűbbre, a penészedés csak fokozódott” ellentétben, éppen az új nyílászárók – az épületek hőszigetelése, ezáltal energiafogyasztása szempontjából egyébiránt igencsak kívánatos – szigetelése miatt jelenik meg az épületekben a penész. Ezt a problémát szellőztetéssel orvosolhatjuk.
Az elterjedt, falakba vagy ablakokba beépített ún. hygroérzékelésű szellőzőrács szabályozottan engedi be a külső levegőt: a levegő páratartalmát érzékelve, annak megfelelően kinyit vagy bezár, így szabályozva a beáramló szellőző levegő mennyiségét. Az elszívó ventillátorok pedig a szabadba nyomják az elhasznált levegőt.
Gondoljunk bele azonban abba, hogy a távozó 21-25°C-os, vagy még melegebb használt levegővel mennyi energia lép ki a rendszerünkből!
Ezen probléma feloldását szolgálja az úgynevezett REKUPERÁTOROS (HŐVISSZANYERŐ) SZELLŐZŐ BERENDEZÉS, amely az elszívott használt levegővel felmelegíti a beszívott hideg levegőt, így a szellőző levegő energiatartalma 90%-ban visszanyerhető! A korszerű szellőzőgépek ma már frekvenciaváltóval felszereltek, vagy több fokozattal ellátottak, energiafogyasztásuk alacsony, a hővisszanyerés révén pedig nemcsak a friss, a penészedést megelőző, illetve megszüntető levegőellátást biztosítják, de szerepet játszanak adott épület energiafelhasználásának csökkentésében is.
Egy korszerű, jól hőszigetelt ház légcseréjének energiaigénye ugyanis az éves fűtési energiaigény 30-40%-a. Tehát egy ilyen épületnél, rekuperátoros szellőzés alkalmazásával az éves energiaköltség 30-40%-a megtakarítható!
Természetesen a szellőző berendezés csak akkor tud jó hatásfokkal működni, ha műszaki paraméterei a létesítmény adottságaihoz, a használat jellegéhez igazodnak. Sajnos számos olyan rossz példával találkozunk, amikor a fürdőben nem uszodai légtechnikát alkalmaznak, a beépített egyszerűbb szellőző berendezések nem tudják kezelni a fürdő levegőjére jellemző igen magas páratartalmat. Ennek „köszönhetően” a vendégek fojtó levegőben kényszerülnek (valószínűleg azon látogatás alkalmával először és utoljára) fürdőzni.
MI JAVASOLHATÓ EZEKBEN AZ ESETEKBEN?
Egyszerű, és viszonylag alacsony költségigényű megoldást jelent például, ha az elszívó légcsatornába páraérzékelőket építünk be, ezáltal adott légtér páratartalmáról szabályozhatjuk a befújt légmennyiséget. Így – különösen a téli időszakban, amikor a külső levegő páratartalma alacsony – a befújt (felmelegített) frisslevegő-mennyiség akár a felére is csökkenthető. Ezzel a megoldással 5-10%-os energia (gáz- és elektromos áram) megtakarítás érhető el, mely megtakarításból – egy közepes méretű termálfürdő esetében – a páraérzékelők beépítésének, és az épületfelügyeleti rendszerbe való bekötésének nagyságrendileg fél millió Ft-os beruházási költsége 1 éven belül megtérül!
Az uszodák, fürdők megfelelő szellőzése, megfelelő légállapot biztosítása tehát nagy körültekintést igényel. Érdemes a meglévő szellőzőrendszert rendszeresen karbantartani, működését energetikai szakértővel felülvizsgáltatni. A mindenkori külső és belső hőmérséklethez és páratartalomhoz igazodó légmennyiség-szabályozással – természetesen a benntartózkodók frisslevegő-igényének figyelembevétele mellett – 30 40%-os energia-megtakarítás érhető el!
Természetesen, ezek a megoldások csak felvetések, a konkrét intézkedéseket mindig feladat-specifikusan, az adottságok felmérését és a lehetőségek meghatározását követően lehet meghozni, ugyanakkor célunk az volt, hogy cikkünk némi rálátást engedjen az esetlegesen felmerülő feladatokra és elérhető eredményekre, egy olyan területen, amelynek energia-megtakarítást biztosító jellege széles körben még nem annyira ismert, elterjedt.
A „Hogyan tovább”-hoz kövesse figyelemmel SPAgetti különszámunk következő megjelenését is! Ebben további tippeket kaphat az energiaköltségek csökkentéséhez.
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal, az [email protected] e-mail címre várjuk érdeklődő leveleit.
SPAgetti. Fürdők sikeréhségére.
'