A Szép-kártyát Magyarországon elsőként az OTP tette elérhetővé idén júliusban. Augusztusban ötszáz, novemberben már ezerhatszáz szálláshelyen használhatták fel juttatásaikat a pihenni vágyó ügyfelek – mondta el az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Róth Lajos szerint az OTP Szép-kártya létrehozása illeszkedik a cafeteriarendszerben zajló jelentős változások trendjébe, a jövőben egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus, kártyaalapú, ezen belül a béren kívüli juttatásokra. Éppen ezért évek óta kiemelt figyelmet szenteltek az ilyen irányú fejlesztéseknek, és az új terméktől, a multifunkcionális OTP Szép-kártyától a fejlődés diktálta követelmények kielégítését várják.
Jelentős felfutást várnak a Magyar Kereskedelmi Bank illetékesei is, akik szeptemberben mutatták be terméküket. Akkor Lehoczky László, a MKB Szép-kártyát kibocsátó MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. vezetője közölte, már csaknem négyszáz szerződött szolgáltató partner csatlakozott a szállodákból, panziókból, apartmanokból, kempingekből és magánszállásokból álló hálózathoz. Az MKB illetékesei száz-kétszázezer kártyabirtokosra számítanak a jövő évben, később milliós számú munkavállalói körben bíznak.
A harmadik, jelenleg ismert banki szereplő, a K&H Bank illetékesei jelezték, a pénzintézet Szép-kártyáját november közepétől lehet igényelni, ezután nyílik lehetőség a szerződések megkötésére. Bába Ágnestől, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, pénzintézetük rendelkezik az egyik legnagyobb POS-hálózattal Magyarországon, és jelentős részesedésük van mind a belföldi, mind a nemzetközi forgalom szempontjából fontos elfogadóhelyek piacán. Éppen ezért kiemelt szerepet szánnak a Szép-kártya kibocsátásával és elfogadásával kapcsolatos technológia fejlesztésének. Szolgáltatásaikat partnereik igényeihez igazítva munkáltatóknak és az elfogadóknak külön szolgáltatási csomagot kínálnak.
Adótörvényre várva és a hullámvasút-effektus
Jelenleg, november első hetében a Szépkártya úgynevezett „zsebeinek” pontos keretösszegeit még nem ismerjük, azokat a még el nem fogadott szja-törvénymódosítás fogja szabályozni. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenlegi elképzelései szerint a kártya mögött 2012-től három, egymástól elkülönülő számla áll majd: az első „zsebből” szálláshely-szolgáltatásért, a másodikból melegétkezésért, a harmadikból pedig egyéb, a turizmussal, egészségmegőrzéssel, szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos szolgáltatásért lehet majd fizetni. A tervezett multifunkciós Szép-kártyával elkölthető összeg 450 ezer forintra emelkedik: a szálláshely-szolgáltatásra maximum 225 ezer forint, melegétkezésre 150 ezer forint, szabadidős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint lesz az éves keretösszeg egy munkavállaló esetén.
Mit hoz a „Szép-jövő?”
A kibocsátással és felhasználással kapcsolatos feladatok ellátására kinevezett miniszteri biztos 2012-ben az üdülési csekk forgalmának ötven-hatvan százaléka elérésében, 2013-tól pedig a forgalom meghaladásában bízik. Az OTP szakértője ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: év végére a jelenlegi adatok megtöbbszöröződésére, 2012-ben mintegy félmillió felhasználóra, több százezer kártyára, több ezer elfogadóhelyre számítanak. 2012 első felében pedig már az üdülési csekk elfogadói hálózatával azonos nagyságú hálózatot szeretnének kiépíteni. A kártyaalapú cafeteriarendszerek területén szerzett többéves gyakorlatára alapozva az OTP piacvezető szeretne lenni a Szép-kártyák piacán.
Az MKB-nál szintén optimisták, a 2012-es induló év után jelentős felfutásra számítanak, piaci részesedésben húsz-harminc százalékos arányt céloznak meg, százkétszázezer kártyabirtokossal. Azt is valószínűsítik, hogy 2012 csak részben lesz „az üdülés éve”, a felhasználás az étkezés irányába tolódik el. Ezért az éttermek, melegkonyhás vendéglők, ideértve a munkahelyi étkezdék terminállal ellátását, lesz a legfontosabb feladat, és ha körükben sikerül széles elfogadói hálózatot kiépíteni, akkor a következő időszak stabil szolgáltatást fog eredményezni, jelentősen bővülő, milliós számú munkavállalóval.
A jutalék korrekt, az internet előretör
A szolgáltatók által fizetett jutalék mértéke jelentősen csökkent az üdülési csekkel kapcsolatos gyakorlathoz képest. A Szépkártya esetében a szolgáltató, a szálláshely fizet másfél százalék plusz áfát, a munkáltatókat, a munkavállalókat nem terhelik költségek – emelte ki kérdésünkre az OTP szakértője. Az üdülési csekkel kapcsolatban az MKB szakértői elmondták: a cégek és a szolgáltatók egyaránt öt-öt százalék díjat fizettek, most csak a szolgáltató fizet másfél százalékot, ám a kibocsátó ebből fizet még a POS-t bérbe adó banknak 0,3 százalék jutalékot.
A szolgáltatói hálózat kialakítása nem csupán a bank érdeke, hanem a szolgáltatóké is. A szolgáltatónak és a kártyakibocsátó intézménynek ezért kölcsönösen kell keresnie egymást, ennek során érdemes igénybe venni az internet által biztosított lehetőséget. Az MKB illetékesei megjegyezték, sok szolgáltató tévesen úgy gondolja, ha már szerződtek egy Szép-kártyás kibocsátóval, akkor mással felesleges. Ám a forgalom növelése érdekében az összes kibocsátóval célszerű szerződni.
Felhasználás, fizetés, ellenőrzés
Az OTP a Szép-kártya fizetési lehetőségei közé október közepétől beemelte a telefonon keresztül történő fizetést is, amelynek segítségével már az internetkapcsolattal nem rendelkező szálláshelyek is képesek lesznek elfogadóhellyé válni. Az MKB-nál a kártya POS-terminálos, internetes, telefonos engedélyezéssel is működik. Szintén bevezetés alatt áll a virtuális POS, azaz a webshoptípusú engedélyezés, utóbbinak olyan módosítását is tervezik, amikor a szolgáltató nem rendelkezik webáruházzal. Az interneten keresztül egyébként minden kártyabirtokos megtekintheti saját Szépkártyás számlájának állását, ellenőrizheti kártyás kifizetéseit.
MSZÉSZ: a keretösszeg fele szállásra menjen!
Ezt javasolja a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ). „A szövetség és a magyar szálloda- és vendéglátóipar nagy érdeklődéssel figyeli a Szép-kártya bevezetését, a felhasználásával kapcsolatos jogszabályok változásait, így az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága előtt bemutatott NGM-javaslatokat is – fogalmaz októberi közleményük. – Megértjük a szeptember közepén történt bejelentés üzenetét, nevezetesen, hogy a feltöltési limit 450 000 Ft-ra emelésével egyidejűen 150 000 Ft alszámla melegétkeztetésre, 75 000 Ft alszámla pedig egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételére jogosítja fel a felhasználót. Utalnánk azonban arra, hogy ezzel a rendelkezéssel a Szép-kártya eddigi, kizárólag kereskedelmi szálláshelyi igénybevételre jogosító felső, 300 000 Ft-os maximális keretértéke 225 000 Ft-ra, azaz sajnálatosan 25%-kal csökken” – írja szövetség.
Ennél azonban a belföldi turizmusnak és a szálláshelyiparnak súlyosabb következményekkel járhat, ha a felhasználás szerkezete az új intézkedés következtében alapjaiban változik meg, s ezzel a Szép-kártya bevezetésének eredeti kormányzati szándéka (is) sérül. A Szép-kártya bevezetésének eddigi tapasztalatai szerint ugyanis a kártyafeltöltések rendre alatta maradnak a lehetséges felső határnak (ismereteink szerint a 75-100 000 Ft-os feltöltések a jellemzőek), és félő, hogy pont a szálláshely-szolgáltatásra, azaz a belföldi turizmus ösztönzésére, a Szép-kártya bevezetésének egyik legfontosabb céljára marad a korábbiaknál lényegesen kevesebb forrás.
Az MSZÉSZ ezért javasolja, hogy a Szép-kártya bővítésének szándéka úgy változzon meg, hogy a jogalkotók elképzelése ne konkrét alszámla-forintkeretek megállapításával (azaz 225 000 Ft szálláshely- szolgáltatásra, 150 000 Ft melegérkezésre, 75 000 Ft egészségmegőrzésre) valósuljon meg, hanem úgy, hogy a mindenkor kártyára feltöltött keretösszeg fele (azaz 50%-a) legyen fordítható szálláshely- szolgáltatásra, egyharmada (azaz 33,33%) a melegétkeztetésre és egyhatoda (azaz 16,66%) pedig az egészségmegőrzésre – zárul a közlemény.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a Széchenyi-pihenőkártya kereteinek kialakításakor a minél szélesebb körű felhasználhatóságot, a piaci elterjedését és a teljes turisztikai szektor támogatását kell szem előtt tartani. A szaktárca az MSZÉSZ állásfoglalására reagálva azt írta: „A kártya zsebeinek keretösszegét az szja-törvény módosítása fogja szabályozni. Jelenleg zajlik az adótörvény vitája, így a juttatással kapcsolatban még nincs döntés.”
Üdülési csekk: megkezdődött a kivezetés
2011. október 1-jétől kikerült a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köréből az üdülési csekk – a 2011. július 14-én meghirdetett, 2011. évi XCVI. törvény értelmében. A hatályba lépett új törvényi szabályozás értelmében az ezután folyósított üdülési csekkek már nem tartoznak a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások közé. Az a munkáltató, aki eddig nem adta át munkavállalóinak a tervezett cafeteriaelemeket, hasonló formában gondoskodhat dolgozóiról, például a Széchenyi-pihenőkártya (Szép) segítségével.
