A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a szakma minden képviselőjét, szakmai és civil szervezetét meghívja: gondolkodjanak együtt, fogalmazzák meg a gyakorlati lépéseket közösen.

Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetek tevékenységéről hazánk turizmusában 

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, megerősítvén, hogy a szakmai tanácsadók szerepe kiemelten fontos egy-egy fejlesztés előkészítése és működtetése során egyaránt, az alábbi 8 pontban fogalmazta meg a TDM szervezetek szerepét és teendőit a hazai turizmus versenyképességének erősítésében. 

Kiindulás, alapelvek 

Versenyképességi ajánlásainkat az alábbi három fő motívummal kívánjuk megalapozni:

1. A TDM több mint pályázat: életképes turizmusirányítási konstrukció, még akkor is, ha a TDM szervezetek nem jöttek volna létre ekkora számban pályázati források nélkül.
2. A TDM több mint szervezetfejlesztés: a szervezet célja a minél magasabb vendég és vendégéjszaka szám elérése, továbbá az egyre magasabb fizetőképességgel rendelkező kereslet elérése.
3. A turizmus és így a TDM is gazdasági/üzleti tevékenység (és nem segélyszervezet) 

TDM fejlesztés indokoltsága: desztinációk közötti egyre kiélezettebb verseny 

Napjaink talán egyre meghatározóbb, és a mindennapokat egyre inkább átható trendje a desztinációk közötti egyre kiélezettebb verseny. Az utazók egyre tapasztaltabbak és műveltebbek, tehát egyre kevésbé az egyes szolgáltatásokat, hanem sokkal inkább a desztináció egésze által ígért élmények összességét keresik. 

Kínálati oldalon pedig egyre több versenyképes kínálattal rendelkező desztináció jelenik meg világszerte, melyek a komplexitás mellett egyedit és különlegeset is tudnak nyújtani. Emellett a desztinációk elérése egyre kevesebb akadályba ütközik a globalizáció, a határok jelentőségének csökkenése, valamint a közlekedési eszközök és infrastruktúra elérhetősége és az utazási idők csökkenése révén. 

TDM szervezetek szerepe és feladata

1. Gazdasági szerep erősítése

A TDM szervezetek sokrétű feladatainak elvégzését jelentősen akadályozza a napi túlélésért vívott harc, az elnyert támogatások lehívása, a korábban odaígért önkormányzati támogatások ’realizálása’, a tagdíjak beszedése, valamint az önálló gazdasági tevékenységek beindítása és pénzügyileg fenntarthatóvá tétele. A TDMSz-ek tehát nem hasonlíthatók egy garantált működési forrásokkal rendelkező marketing szervezethez, minden piaci, pályázati, és lobby lehetőséget latba kell vetnie a desztináció marketing tevékenységeire rendelkezésre álló forrásai maximalizálása érdekében. Ennek értelmében a TDMSz inkább hasonlít egy piaci szereplőhöz (vállalkozáshoz), melynek célja a profit maximalizálása helyett a marketingre fordítandó források maximalizálása.

2. Ahány hely, annyi szokás, azaz ahány desztináció, annyi szükséglet elv elismerése

Mesterségesek azon szakmai viták, amelyek a TDMSz-ek tevékenységi köreit hivatottak meghatározni, mivel ahány desztináció, annyi szükséglet, azaz ahány probléma, annyi megoldási javaslat. Egy néhány tízezres vendégéjszaka számmal rendelkező desztináció esetében nyilván fontosabb a termék- és vonzerőfejlesztés, míg egy többszázezres vendégéjszaka számmal és egyedi termékkínálattal rendelkező desztináció esetében a branding és az önálló arculat kialakítása lehet a meghatározóbb. A ’Meddig terjedjen a TDMSz-ek kompetenciája?’ kérdésre nem lehet egységes választ adni. Ahol nincs garantált program szervező, ott nyilván a TDMSz fog e deficit betöltésére törekedni. Ahol nincs kerékpárkölcsönző, ott nyithat egyet a TDMSz. Ahol nincs beutazásokat szervező iroda, ott a TDMSz fogja ezt az űrt betölteni, és ha kell – egy napon túli tartózkodás esetén – az utazásszervezői jogosultságot megszerezni. Ahol nincsenek színvonalas és igényes ajándéktárgyak, és senki nincs aki ezt vállalná, ott lehet, hogy a TDMSz veszi kézbe az ajándéktárgy ’üzletet’ is.

3. Turizmus helyi szereplőinek aktivizálása

A lényeg a turizmus helyi szereplőinek aktivizálása, hogy ők jobban magukénak érezzék a desztináció egészében zajló turisztikai folyamatokat, továbbá olyan szereplők is bekapcsolódjanak a közös munkába, akik korábban nem vagy alig vettek részt a helyi turizmus-közügyek alakításában. A szereplők aktivizálása leginkább konkrét projektek és megfelelő együttműködések révén érhető el.

4. Komplex mini marketing szervezetek megerősítése

A helyi TDMSz-ek mint komplex mini marketingszervezetek a marketing mix 4P-jének mindegyikét képviselik: a marketingkommunikáció mellett a desztináció szolgáltatásait értékesítik, közvetett és – saját termékeik révén – közvetlen hatást gyakorolnak a termékfejlesztésre, továbbá saját szolgáltatásaik kapcsán önálló árpolitikát is folytatnak. Az, hogy a fő hangsúlyok hol helyezkednek el, azt az adott desztináció szükségletei kell, hogy meghatározzák. Minél nagyobb – vendégéjszaka számban – egy desztináció, annál inkább a branding-márkázás, és a marketingkommunikáció kell, hogy a fő prioritásokat képezzék, hiszen a magas kereslet feltételezi a megfelelő számú és minőségű piaci szereplőt, akik az ’egyéb’ feladatokat elvégzik. Kisebb desztinációk esetén minden bizonnyal alaposabban kell ’bele nyúlni’ a termék- és vonzerőfejlesztés, a garantált programfejlesztés, stb. vonatkozásaiba.

5. Helyi TDMSz-ek szorosabb bevonása a már meglévő országos turisztikai marketing struktúrába

A helyi TDMSz-ek erősítik a már meglévő országos turisztikai marketing struktúrát, tehát az MT Zrt.-t és az RMI-ket azáltal, hogy egy-egy desztinációt képviselve valós helyi-térségi partnerként lépnek fel egy-egy marketingakció során. Számos jó példa van erre országszerte, ahol a regionális marketing tevékenységeket a helyi szervezetek erősítik pénzügyi (elsősorban pályázati) és szakmai vonatkozásokban egyaránt. A régió számára az MT Zrt. központi támogatása mellett egyre meghatározóbbá válik a helyi (és később majd térségi) szervezetekkel való együttműködés révén elnyerhető forrás kiegészítés. 

6. Átlátható rendszer kialakítása a helyi szinttől az országos szintig

A közeljövő izgalmas feladata és egyben kihívása a megkezdett alulról építkező helyi-térségi TDM rendszer regionális és országos szintekkel történő összetalálkoztatása. Ezen folyamatok informálisan már több vonatkozásban meg is előzték a jogszabályi-törvényi helyzetet, hiszen az együttműködések már számos helyen és vonatkozásban a jogi vonatkozásoktól függetlenül is jól működnek. Természetesen a szinergiák minél hatékonyabb kihasználása érdekében elkerülhetetlen a jogszabályi környezet fejlesztése, amely napjaink talán egyik legizgalmasabb turizmuspolitikai kihívása. A letisztult és átlátható turizmus marketing szervezeti rendszer minden turizmusban tevékenykedő szereplő hosszú távú érdeke. 

7. Turisztikai K+F+I erősítése

Mint minden területen, a turizmus területén is komoly relevanciája van a kutatás-fejlesztés és innováció szerepének, főleg a korunkra jellemző egyre gyorsabb és kiélezettebb versenyhelyzetre tekintettel. A K+F+I-től elvárt legfőbb hozadék a desztinációk vonatkozásában az egyre egyedibb és különlegesebb kínálat kialakítása, valamint az egyre figyelemfelkeltőbb és költséghatékonyabb marketingkommunikációs megoldások. Ehhez fel kell tárni a jó példákat, a releváns trendeket, valamint a korábban még kiaknázatlan vagy csak részben kiaknázott piaci réseket. A piaci visszajelzések elemzése, megfelelő kutatások végzése, valamint egyedi ötletek kifejlesztése és tesztelése tehát nélkülözhetetlen feladatok. A turisztikai K+F+I lehetőségek minél hatékonyabb realizálása érdekében javasoljuk, hogy forduljanak a TUTSZ szakértőihez bizalommal. 

8. Humán erőforrás fejlesztése

A pénzügyi problémák túlhangsúlyozása gyakran feledteti a humán tőke szerepét, amely elsősorban a versenyképes tudásban, a megfelelő tapasztalatok meglétében, a kezdeményezőképességben és –készségben, valamint a kapcsolatteremtésben ölt testet. Ezek mindegyike meghatározó szereppel bír egy komplex TDM szervezet hatékony működtetéséhez, illetve ezek megléte több vonatkozásban is felül tudja írni a pénzügyi nehézségeket, vagy kezelhetőbbé és kiszámíthatóbbá tudja tenni a szervezet előtt álló kihívásokat és feladatokat. Tehát a jól megválasztott munkatársak mellett a munkatársak készségeinek folyamatos fejlesztése is rendkívül fontos feladat.

A véleményeket a szakmai szövetség az [email protected]  címre várja!