2009 I. negyedévében 1,6 millió többnapos külföldi látogató és 6,3 millió egynapos, éjszakázás nélküli külföldi látogatott Magyarországra. Az előbbi lényegében megfelelt az előző évi forgalomnak. A külföldiek magyarországi fogyasztása 233 milliárd forint volt, 24%-kal több, mint egy évvel korábban.
A most nyilvánosságra került adatok első ránézésre ellentmondanak a két héttel ezelőtti szálláshelystatisztikáknak, amelyekből az derül ki, hogy 2009 első három hónapjában a külföldi vendégek száma 19, a vendégéjszakák száma 17%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A KSH azonban arra is rámutat, hogy a külföldiek az általuk eltöltött időnek csak 13–15%-át töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, jelentős részét rokonoknál, ismerősöknél, Magyarországon lévő saját ingatlanaikban, illetve a szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszálláshelyeken. A kétféle statisztikára talán magyarázatot nyújthat az a tény is, hogy 2009 január 1-je óta schengeni határainkon már nem vesznek nyilvántartásba minden egyes utast, hanem jelentős részben becslésre alapoznak.
A KSH Gyorstájékoztatója alapján a magyar lakosság az első negyedévben 3,6 millió alkalommal utazott külföldre, ami 97%-a a 2008 I. negyedévinek, és 170 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 63 milliárd forintot tett ki, ami 9 milliárd forinttal volt több a 2008 I. negyedévinél. Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az első negyedévben a forint gyengébbnek bizonyult, mint az utolsó négy év bármelyikének hasonló időszakában. A recesszió a szabadidős utazásoknál még nem, az üzleti utazásoknál – ahol 13%-os volt a visszaesés – már éreztette hatását.
A több napra érkező 1,6 millió utazó 82%-a turisztikai céllal érkezett, ebből 17% volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 7, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 8% körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek, azonban mindkét ország esetében csökkent a látogatószám 3, illetve 10%-kal 2008 azonos időszakához viszonyítva. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap volt.
A több napra érkező külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009 I. negyedévében Budapest (42%) és Nyugat-Dunántúl (31%) voltak. Budapest megtartotta vezető helyét és arányát, Nyugat-Dunántúl 2 százalékpontos növekedést mondhat magáénak az előző év azonos időszakához képest. A legalább 4 éjszakát eltöltő vendégek közel fele fordult meg Budapesten, 5 százalékponttal több, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb látogatószám-növekedés összességében az észak-alföldi régióban figyelhető meg, az érkezések részaránya 3 százalékponttal 8%-ra emelkedett.
2009 első három hónapjában – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 6%-kal emelkedett az egy napra hazánkba látogatók száma. Az egy napra látogatók 38%-a átutazó, és ez az előző év azonos időszakához mérten 2 százalékpontos csökkenést mutat. Kimagasló a napi vásárlók aránya (40%), mely jelentősen, 13 százalékponttal növekedett a 2008 I. negyedévében mért adatokhoz képest. Az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkenést mutat a turisztikai céllal érkezők aránya (14%).
A nem szomszédos európai országok állampolgárai jórészt átutaznak hazánkon: a Bulgáriából, Franciaországból és Hollandiából érkezők 100%-ban átutazók. A szomszédos országok közül a Romániából érkezők esetében a legmagasabb az átutazók aránya, 72%. Turisztikai céllal – az érkezések számát tekintve – a legtöbben 2 Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok 32%-a kiránduló volt, Csehország esetében ez az arány szintén igen magas, 27%.
A külföldi látogatók 2009 első három hónapjában 233 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 63%-a, 146 milliárd forint volt a turisztikai motivációval utazók költése, ami 23%-kal több, mint az előző évben. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 35%-a, 81 milliárd forint. Az egy napra látogatók kiadásainak közel fele a vásárlási céllal érkezőktől, 17%-a az átutazóktól származik. A több napra – turisztikai motivációval – érkezők 133 milliárd forint értékben költöttek termékekre és szolgáltatásokra. Kiadásaik nagy része, 65%-a a szabadidős utakhoz, 23%-a az üzleti utakhoz kötődött.
A fogyasztás szerkezete – az egy napra látogatóknál – egyes árucsoportok esetében változásokat mutat. Az egy napra látogatók élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították kiadásaik 72%-át, ami 9 százalékponttal magasabb, mint az előző év első negyedévében. Az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentős mértékben, 14 százalékponttal emelkedett. Az egynapos látogatók személyenként 15 ezer forintot költöttek el Magyarországon. A több napra látogatók kiadásaik – ez naponta és személyenként 17 ezer forintot jelentett – 44%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították, 8%-ban élelmiszerre, 13%-ban árucikkekre, 6%-ban egyéb szolgáltatásokra.
A turisztikai céllal érkezők közül a legtöbbet fogyasztók – a kiemelt országok szerint – az amerikaiak, 26 ezer forintos napi költéssel. Őket követik az angolok, valamint a franciák, 20 ezer forintos napi költéssel. I. negyedévben a forint 14%-kal volt gyengébb, mint 2008 I. negyedévében. Ez is hozzájárult az összes és az egy napra jutó fogyasztás értékének alakulásához, mint ahogyan az is, hogy Szlovákiában 2009. január 1. óta az euró a hivatalos fizetési eszköz. A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 3,6 millió alkalommal utaztak külföldre, 3%-kal kevesebb utazást tettek, mint 2008 ugyanezen időszakában. Ezen belül az egynapos utazások száma 7%- kal csökkent, míg a többnaposoké 6%-kal nőtt. Az egynapos utazások több mint felét vásárlási céllal tették, a turisztikai motivációjú utazások 28%- ot képviseltek, míg a többnapos utazások esetében 79%-ot.
Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 16, a többnaposokéban 18% volt3. A tartózkodási idő növekedett 2008 I. negyedévéhez képest, a többnapos utazásokon 10%-kal 13,6 millió napra, az összes utazás esetében 7%-kal 15,9 millió napra. A tartózkodási idő növekedése a munkavégzési céllal tett utazásoknál kiugróan magas, 19%-os volt. A többi motiváció esetében maximálisan 3–4%-os növekedés, illetve csökkenés volt3. A külföldre látogatók 170 milliárd forintot költöttek el külföldön. Kiadásaik 88%-a a többnapos, 12%-a az egynapos utazásaikon merült fel. A kiadások 58%-a, 99 milliárd forint a turisztikai motivációval utazókhoz, 28%-a, 47 milliárd forint a munkavégzési célú utakhoz kötődött3. Ez – folyó áron – 19, illetve 64%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. A turisztikai utakhoz kapcsolódó 19%-os kiadásnövekedés nem turisztikai célú vásárlásokat is tartalmazott. Részletes táblázatok itt.
