Jaj az út melletti szállodai hirdetéseknek?

közúttól ötven, az autópályától száz méteres távolságban és csupán négy négyzetméteres méretben engedélyezné a reklámtáblákat az a törvénytervezet, ami most a parlament előtt hever. A közterületi reklámszakmával nem egyeztettek a javaslatról.

November 19-én terjesztette a parlament elé Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt a javaslatot, amely eltüntetné a köztéri reklámok mintegy tizedét. Az „egyes közlekedésű tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat nagy pofont jelent az ügynökségeknek és a közterületi médiacégeknek is, eszerint ugyanis tilos a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint nem lehet különbséget tenni a különböző útmenti hirdetések között abban a tekintetben, hogy melyek zavarják jobban vagy kevésbé a vezetők figyelmét. A legnagyobb probléma, hogy minden ilyen üzenet egyedi, kontextusból kiragadott, ami még jobban megtöri a vezetők koncentrációját. A közlekedőknek nagyjából 0,7 és 1 másodperc közötti időbe telik, mire egy-egy ilyen üzenetet az agyuk feldolgoz. Ezalatt az idő alatt könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, ami balesethez vezethet, ezért Dulin egyetért a törvénymódosítás szándékával.

Zsugorítás és távolodás

Ha a módosítás életbe lép, tilos lesz elhelyezni – a járda, a gyalogút, a kerékpárút, és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út tartozékán, közvilágítási, villany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.

Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik majd a négy négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett, cégjelzést és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a közvetlenül a közút mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást szolgálják – áll a rendelkezésben. Lehetnek tehát az utak mellett reklámtáblák, de csak a közúttól ötven, az autópályától pedig száz méterrel távolabb, méretük pedig nem haladhatja meg a négy négyzetmétert, ami viszont jóval kisebb a közterületi cégek által használt standard méreteknél.

A minisztérium törvénymódosító javaslatához 68 módosító indítványt nyújtottak bea pártok képviselői, és ezekről még nem döntött az illetékes bizottság, így még nem lehet tudni, hogy a törvénymódosítás milyen formában kerül végszavazásra.

Ha a törvénymódosítást eredeti formájában szavazná meg az országgyűlés, úgy a minisztérium kellemetlen helyzetbe hozna több közterületi céget, amelyek tábláinak nagy részét le kellene bontania vagy olyan távolságra és olyan méretben kellene elhelyeznie az úttesttől, ami kérdésessé teszi azt, érdemes-e egyáltalán a táblákat kihelyezniük. Ha ezt nem teszik meg, a közlekedési hatóság annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelynek területén a tilalmat megszegik, a reklámhordozó eltávolítására és ötszázezer forint összegű bírság fizetésére kötelezi, úgy hogy a bírság ráadásul ismételten kiszabható lenne.

A törvénymódosítás ugyanakkor nem csak közterületi médiacégeket érintene kellemetlenül, hanem olyan speciális helyzetben lévő hirdetőket is, mint például az útmenti vendéglátókat, szállodákat, amelyeknek ezek a hirdetések életfontosságúak.

Tisztulás vagy leértékelődés?

Információink szerint az ügy miatt múlt héten elnökségi ülést tartott a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ), azonban arról, hogy milyen álláspontra jutottak az érintett cégek vezetői, egyelőre nincsenek információink, mivel a szövetség elnöke, Somogyi Miklós többszöri megkeresésünk ellenére sem tudott részleteket mondani a döntéssel, állásfoglalással kapcsolatban.

A mostani törvénymódosítás ugyanakkor a szövetség által már korábban meghirdetett tisztulási folyamatnak egyfajta törvényi szabályozásaként is értékelhető lenne, mivel az MKMSZ ősszel tartott szakmai napján már beszélt arról Somogyi, hogy a közterületi média felértékelődéséhez szükség van arra, hogy lebontsák a rossz minőségű és / vagy tisztázatlan hátterű táblahelyeket. Úgy tudjuk, a szövetség közel 48 ezer felületet tart nyilván, és a minisztérium törvényjavaslata nagyjából 2-3 ezer felületet érinthet, ami újabb tíz százalékkal csökkentheti a közterületi felületek számát. Azzal kapcsolatban ugyanakkor nem áll rendelkezésre adat, hogy a törvénymódosítás által érintett felületek és a korábban említett rossz minőségű, illetve tisztázatlan jogi hátterű táblahelyek között mekkora az átfedés.

A Világgazdaság Online arról ír, hogy a minisztérium által beterjesztett törvénymódosítás negyedik paragrafusa szakmai becslések szerint 3000-5000 hirdetőfelület megszüntetését jelentené, amely érzékenyen érintheti mind a 23 céget, amely Magyarországon ma kültéri reklámokkal foglalkozik, főképp azok után, hogy a válság miatt már tavaly is harmadával esett a reklámköltés a közterületi reklámfelületeken. Az MRSZ adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd forintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre. Ez csaknem harminc százalékos csökkenés 2008-hoz képest, miközben a teljes reklámtorta húsz százalékkal zsugorodott.

A szakmát nem kérdezték

A Napi Gazdaság szerint további probléma lehet, hogy a módosítás által vélhetően csökken az áthelyezett felületek értéke, pedig a piacon ez a szegmens eddig – a csökkenés ellenére – jelentős volt: 2010-ben, októberig bezárólag 26,3 milliárd forint volt a köztéri reklámköltés a Kantar Media listaáras adatai szerint, ami a reklámtorta 5,3 százalékát jelenti. A tervezet ugyanakkor beavatkozna a cégek szerződéses viszonyaiba is, hiszen a reklámfelületek értékesítői általában többéves bérleti szerződést kötnek a terület tulajdonosával.

Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Világgazdaság Online megkeresésére elmondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, ám fontosnak tartják a tájékozódás szabadságát is, a köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálják. Mezriczky nehezményezte azt is, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel.

(Világgazdaság OnlineNapi GazdaságKreatív Online )


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.