November 19-én terjesztette a parlament elé Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt a javaslatot, amely eltüntetné a köztéri reklámok mintegy tizedét. Az „egyes közlekedésű tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat nagy pofont jelent az ügynökségeknek és a közterületi médiacégeknek is, eszerint ugyanis tilos a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint nem lehet különbséget tenni a különböző útmenti hirdetések között abban a tekintetben, hogy melyek zavarják jobban vagy kevésbé a vezetők figyelmét. A legnagyobb probléma, hogy minden ilyen üzenet egyedi, kontextusból kiragadott, ami még jobban megtöri a vezetők koncentrációját. A közlekedőknek nagyjából 0,7 és 1 másodperc közötti időbe telik, mire egy-egy ilyen üzenetet az agyuk feldolgoz. Ezalatt az idő alatt könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, ami balesethez vezethet, ezért Dulin egyetért a törvénymódosítás szándékával.
Zsugorítás és távolodás
Ha a módosítás életbe lép, tilos lesz elhelyezni – a járda, a gyalogút, a kerékpárút, és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út tartozékán, közvilágítási, villany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.
Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik majd a négy négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett, cégjelzést és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a közvetlenül a közút mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást szolgálják – áll a rendelkezésben. Lehetnek tehát az utak mellett reklámtáblák, de csak a közúttól ötven, az autópályától pedig száz méterrel távolabb, méretük pedig nem haladhatja meg a négy négyzetmétert, ami viszont jóval kisebb a közterületi cégek által használt standard méreteknél.
A minisztérium törvénymódosító javaslatához 68 módosító indítványt nyújtottak bea pártok képviselői, és ezekről még nem döntött az illetékes bizottság, így még nem lehet tudni, hogy a törvénymódosítás milyen formában kerül végszavazásra.
Ha a törvénymódosítást eredeti formájában szavazná meg az országgyűlés, úgy a minisztérium kellemetlen helyzetbe hozna több közterületi céget, amelyek tábláinak nagy részét le kellene bontania vagy olyan távolságra és olyan méretben kellene elhelyeznie az úttesttől, ami kérdésessé teszi azt, érdemes-e egyáltalán a táblákat kihelyezniük. Ha ezt nem teszik meg, a közlekedési hatóság annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelynek területén a tilalmat megszegik, a reklámhordozó eltávolítására és ötszázezer forint összegű bírság fizetésére kötelezi, úgy hogy a bírság ráadásul ismételten kiszabható lenne.
A törvénymódosítás ugyanakkor nem csak közterületi médiacégeket érintene kellemetlenül, hanem olyan speciális helyzetben lévő hirdetőket is, mint például az útmenti vendéglátókat, szállodákat, amelyeknek ezek a hirdetések életfontosságúak.
Tisztulás vagy leértékelődés?
Információink szerint az ügy miatt múlt héten elnökségi ülést tartott a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ), azonban arról, hogy milyen álláspontra jutottak az érintett cégek vezetői, egyelőre nincsenek információink, mivel a szövetség elnöke, Somogyi Miklós többszöri megkeresésünk ellenére sem tudott részleteket mondani a döntéssel, állásfoglalással kapcsolatban.
A mostani törvénymódosítás ugyanakkor a szövetség által már korábban meghirdetett tisztulási folyamatnak egyfajta törvényi szabályozásaként is értékelhető lenne, mivel az MKMSZ ősszel tartott szakmai napján már beszélt arról Somogyi, hogy a közterületi média felértékelődéséhez szükség van arra, hogy lebontsák a rossz minőségű és / vagy tisztázatlan hátterű táblahelyeket. Úgy tudjuk, a szövetség közel 48 ezer felületet tart nyilván, és a minisztérium törvényjavaslata nagyjából 2-3 ezer felületet érinthet, ami újabb tíz százalékkal csökkentheti a közterületi felületek számát. Azzal kapcsolatban ugyanakkor nem áll rendelkezésre adat, hogy a törvénymódosítás által érintett felületek és a korábban említett rossz minőségű, illetve tisztázatlan jogi hátterű táblahelyek között mekkora az átfedés.
A Világgazdaság Online arról ír, hogy a minisztérium által beterjesztett törvénymódosítás negyedik paragrafusa szakmai becslések szerint 3000-5000 hirdetőfelület megszüntetését jelentené, amely érzékenyen érintheti mind a 23 céget, amely Magyarországon ma kültéri reklámokkal foglalkozik, főképp azok után, hogy a válság miatt már tavaly is harmadával esett a reklámköltés a közterületi reklámfelületeken. Az MRSZ adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd forintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre. Ez csaknem harminc százalékos csökkenés 2008-hoz képest, miközben a teljes reklámtorta húsz százalékkal zsugorodott.
A szakmát nem kérdezték
A Napi Gazdaság szerint további probléma lehet, hogy a módosítás által vélhetően csökken az áthelyezett felületek értéke, pedig a piacon ez a szegmens eddig – a csökkenés ellenére – jelentős volt: 2010-ben, októberig bezárólag 26,3 milliárd forint volt a köztéri reklámköltés a Kantar Media listaáras adatai szerint, ami a reklámtorta 5,3 százalékát jelenti. A tervezet ugyanakkor beavatkozna a cégek szerződéses viszonyaiba is, hiszen a reklámfelületek értékesítői általában többéves bérleti szerződést kötnek a terület tulajdonosával.
Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Világgazdaság Online megkeresésére elmondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, ám fontosnak tartják a tájékozódás szabadságát is, a köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálják. Mezriczky nehezményezte azt is, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel.
