A kártya birtokos nem csupán szállást vehetne ki, de az igénybe vehető szolgáltatások köre erősen az egészségmegőrzésre, a rekreációra korlátozódna. Az elképzelések szerint a rekreációs kártya névre szóló bankkártyaként működne. A kártyához kapcsolódó bankszámlára fizetne be önkéntes alapon a munkaadó a munkavállaló éves nettó jövedelmének 10 százalékáig. A befizetett összeg azonban munkavállalónként évente legfeljebb 300 ezer forint lehet. Az összeget 18 hónapon belül fel kellene használni. A kártyához kapcsolódó számlákat a Fidesz által tervezett Turizmus Bank vezetné. A Horváth Tihamér által hivatkozott vizsgálatok szerint a hasonló célt szolgáló üdülési csekket 70%-ban a közszféra alkalmazottai használják. Ezen az arányon kívánnak változtatni a rekreációs kártyával úgy, hogy a tervek szerint adó- és járulékmentes lenne, csupán 20 százalék áfa terhelné. A munkaadó a kártyára átutalt összeg 50 százalékát jóváírhatná adójából. Jóváírni azonban csak a nyereséges vállalkozásoknak lenne joga - tájékoztatott Horváth Tihamér.

A bankkártyás rendszer előnye, hogy a rövidebb lenne az átutalási idő. Ez ösztönzőleg hathat a szolgáltatókra. Az átutalás jutalékát 2,5 százalékban maximalizálnák.

Megkérdeztük Karácsony Mihályt, az Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnökét, mit gondol a rekreációs kártyáról, megszűnhet-e az üdülési csekk, amennyiben az új fajta üdülési támogatási rendszer elfogadásra kerül. Karácsony a szerinte rossz szándékú kérdés ellenére elmondta: nem hiszi, hogy a rekreációs kártya bevezetésével megszűnne az üdülési csekk, illetve az MNÜA. Az MNÜA folyamatosságát biztosítja, hogy 1992-es alapításában hat érdekképviseleti szervezet mellett a Magyar Köztársaság Kormánya is részt vett - érvel Karácsony. Az utóbbi években igen szélessé vált az üdülési csekk által igénybe vehető szolgáltatások köre. Több politikus - köztük Gyenesei István, turizmusért felelős, korábbi önkormányzati miniszter - felvetette az elmúlt másfél évben, az üdülési csekk megadóztatását megelőző viták során a szolgáltatások körének szűkítését, hogy az utalvány azt a célt szolgálja, amire létrehozták: a munkavállalók és családtagjaik illetve a szociálisan rászorulók üdülését. Karácsony Mihály szerint ez felesleges. Az üdülési csekkek 71%-át szálláshelyi szolgáltatások igénybevételére használják fel, második helyen, 10%-kal az utazás áll, majd ezt követi 8%-os részesedéssel a vendéglátás. Az üdülési csekk honlapján szereplő információk szerint 2010. első öt hónapjában 31,5 milliárd forint értékű üdülési csekk került 700 ezer felhasználóhoz. Ez 13 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatait.

A rekreációs kártya ötlete felmerült Matolcsy György, turizmusért is felelős nemzetgazdasági miniszter országgyűlési bizottsági meghallgatásán is. Horváth Tihamér tájékoztatása szerint a Fidesz összes döntéshozójához eljutott már a rekreációs kártyára vonatkozó tervezet. Lapzártánkkor azonban még nem láttak napvilágot a rekreációs kártyára illetve a turizmus bankra vonatkozó konkrét elképzelések.