Kalotaszeghez 42, mindmáig magyar lakosságú falu tartozik. A falvak a Körös és mellékfolyói, például a honfoglaló Kalota nemzetségről elnevezett Kalota mentén, különböző magasságban fekvő, romantikus szépségű völgyekben találhatók. Kalotaszegnek legalább három meghatározó kisrégiója van: a Felszeg falvai 6–800 méter magasan fekszenek, mint Kalotaszentkirály is. Az alszegiek 3–400 méteren terülnek el, míg a Nádas patak mentén a „cifra”, a díszítést és gyöngyözést túláradóan alkalmazó kalotaszegi településeket találjuk.
Az 1288-as pápai tizedjegyzékben már szereplő Kalotaszentkirály ma több részből áll össze. A Zentelke (Szenttelke) falurészbe a templomdomb alatti, a Kalota patakon átívelő hídon lehet átjutni. Ezen a dombon áll Ady emlékműve, körülbelül azon a helyen, ahol a nézelődő költőt versírásra ihlette a díszes népviseletbe öltözött helyiek vonulása.
Kalotaszentkirályra érkező csoportunk szerencsével járt. Az esős, szürke világ egy csapásra színesre fordult, mert szembetalálkoztunk egy igazi (nem turistalátványosságként szervezett), helyi lakodalmas menettel. Itt még minden nagy egyházi és családi ünnepen előkerül a sublótból az asszonyok szemkápráztatóan színes népviselete, amelyen helyenként a piros, varrottas hímzéstől, a színes gyöngyöktől nem is látni az anyag alapszínét. A díszítéseken virág virág hátán, mindenekelőtt a tulipán, amely hímezve, festve és faragva, bútorokon, kapukon és a házak homlokzatán meghatározó motívuma volt a helybéli népművészetnek. Talán felejtésül ragyogtak az élénk színek, mert a történelem elég könyörtelen volt ezen a vidéken. A tatárok többszöri betörése után, még a 19. és 20. században is többször porig égették, kirabolták a településeket.
Kalotaszentkirály Árpád-kori erődtemploma is megsínylette a pusztítást, jóformán csak a gótikus ajtókeret maradt meg ebből a korból. De a zsindelyes, fiatornyos, immár kálvinista templom ma is méltóságos, a szószék koronáján a Bánffy név olvasható, az 1880-ban készült faragott díszpad Jósika báró adománya.
Természetesen gyönyörű hímzésektől piroslik minden, és 1994-ben az Illyés Alapítvány jóvoltából az elpusztult helyén új, 220 kazettából álló virágos mennyezet is készült. A közeli magyarvalkói, eredetileg szintén román stílusú templom csak annyival járt jobban, hogy itt megmaradt az eredeti, 1767-ben készült festett kazettás mennyezet. A Valkai nemesi család (1370–1730) kőcímere ma is látható a sekrestyeajtó fölött. Ha óvatosan fellebbentjük a szószéket borító hímzést, szép reneszánsz kőfaragványokat találhatunk alatta. A templomkertben Vasvári Pál, az 1848–49-es szabadságharc hőse kopjafás emlékműve áll. Máshol nem állhat, mert az egykori végzetes csata völgyét, és Jósikafalvát ma a Bélesi (Belis) víztározó vize borítja. Víz, igaz, az őstenger vize amúgy is járt e vidéken: a magyarvalkói templomdombra felsétálva a földről is felkapkodhatók a szanaszét heverő kicsi, kerek mészkorongocskák. Ezek a hajdani primitív tengeri állatkák mészvázai, amelyet „Szent László pénzének” nevez a szájhagyomány. Az 1836 méteres Vigyázó (Vladeasa) csúcsa alatt elterülő vidék érintetlen szépségű, sok geológiai érdekessége között az alacsony „asztalhegyekre” érdemes felfigyelni, amelyeket a természetes erózió olyan szabályosan belépcsőzött, mint a sakkarai lépcsős piramist az építők.
Kalotaszentkirályra nemcsak a tűzijátékhoz hasonlóan színes népművészet megőrzött kincsei vonzzák a vendégeket. A szem után a szájnak is megadják a maga gyönyörűségét: a falusi vendéglátók ugyancsak ízes kulináris élvezetekben részesítik a turistákat, és az alapanyag garantáltan helybeli biotermék, legyen az szilva- vagy áfonyapálinka, esetleg erdélyi töltött káposzta.
Mindez nem volna elég, hogy az egyszerre 250 vendéget fogadni képes helyi vendéglátók megtalálják a maguk szerény számítását. A mérsékelt árak mellett az őszinte vendégszeretet, a rendezvények szervezése és az internet használata sokat segített. Kalotaszegen kialakítottak egy népies, pajtaszerű fogadóépületet, amely esőben, hóban egy-egy autóbusznyi vendég etetésére, folklórestek, termékbemutatók, konferenciák rendezésére alkalmas. A településen évtizedek óta népzene- és néptánctábort szerveznek. A vendégek elsősorban belföldről és Magyarországról érkeznek, de jöttek már Japánból és az Egyesült Államokból is. Érdemes a húsvéti és adventi ünnepek idejére időben szállást foglalni.
