'

Częstochowa központjában, akár egy város a városban, áll a Jasná Góra (Fényeshegy), Lengyelország egyházi fővárosa, és egyben legjelentősebb Mária-kegyhelye. A nagy kiterjedésű vallási központ számtalan szállal kapcsolódik a magyar történelemhez. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok már 1382-ben kolostort emeltek a hegyen, és itt őrizték azt a hercegi adományt – egy Madonna képet – amely alig 50 év alatt számos csodás gyógyulást hozott az egyre nagyobb számban érkező zarándokoknak.

A Mária-ikonhoz fűződő legfontosabb csodatétel akkor történt, amikor a cseh huszita rablók 1430-ban kifosztották a kincstárat, és a szerzeteseket meggyilkolták. Menekülés közben azonban vágtató lovaik megtorpantak, nem vitték őket tovább. A rablók vezére tehetetlen dühében belevágta kését a képbe, felhasítva a Szűzanya arcát, amit még a későbbi restaurációk során sem tudtak helyrehozni. A kultikus festményre ma is rengetegen kíváncsiak. A Jasná Góra-i templom ébenfa oltárán őrzik egy másik ereklyével, II. János Pál pápa övével együtt, amelyen az 1981-ben ellene elkövetett merénylet során kiömlött vére ma is látható. A „lengyel Vatikánnak” is nevezett kegyhelyen biztosítanak magyar nyelvű idegenvezetést is, internetes honlapja magyarul is olvasható.

Szállodai csomagajánlat nem csak zarándokoknak

A Jasná Górát körülvevő 200 ezres lakosú Częstochowában alig érezteti pozitív gazdasági hatását a zarándokturizmus, az utóbbi években mégis egyre több lett a külföldiek igényeit is kiszolgáló létesítmény. A katowicei repülőtértől 20 kilométerre fekvő városba egyre többen érkeznek repülővel Európa különböző országaiból. 2002- ben még 200 ezer, 2004-ben már 600 ezer, idén pedig a várakozások szerint 900 ezer utast fogad a légikikötő. A helyi Mercure szálloda, a Patria csomagajánlatot is épített a Wizzair Budapest–Katowice járataira, amely a félpanziós ellátást, a kolostorlátogatást és a transzfert tartalmazza. Częstochowában érdemes ellátogatni a Gyufamúzeumba, illetve -gyárba is, ahol működés közben csodálhatók meg az óránként mintegy másfél millió gyufaszál előállítására képes, 1930-ból származó eredeti gépsorok.

Textilgyárból élménycentrum

Lengyelország második legnagyobb városa, Lódz, a 19. században élte virágkorát Kelet-Közép- Európa egyik legmeghatározóbb textilipari központjaként. A rend- szerváltás óta a termelés teljes leépülése után a város idegenforgalmi és kulturális centrumként keresi helyét. Egyik büszkesége, az egykori textilmágnás, Izrael Poznanski impozáns palotája ma helytörténeti múzeumként működik és rendezvényeknek ad otthont. Az épület emlékszobái Lódz legendás szülötte, a világhírű zongoraművész Arthur Rubinstein személyes tárgyait őrzik. A palota szomszédságában terül el az ország második legnagyobb ipari létesítményeként számon tartott Poznanski textilgyár. A jellegzetes lódzi vörös téglás ipari műemléképületeket eredeti homlokzatukkal megőrizve, de szerkezetileg korszerűsítve építik újjá francia beruházók 2006 márciusára mintegy 200 millió eurós ráfordítással. Elképzeléseik szerint a kulturális, szórakoztató- és bevásárlócentrumnak épülő Manufaktura lesz a városban az első olyan idegenforgalmi termék, amely egész napos programot biztosít a látogatók számára.

2007-re egy 200 szobás 3 vagy 4 csillagos szálloda kialakítását is tervezik a befektetők, amelynek üzemeltetésére a Radisson SAS szállodaláncot igyekeznek megnyerni. A város egykor jobb időket látott ipari műemlék épületei iránt elsősorban a nemzetközi filmipar érdeklődik. Lódz legkellemesebb látványosságát, a 4,5 kilométer hosszú sétálóutcát már a 19. században szórakozónegyed céljára tervezték. A szecessziós házakkal tarkított, pazarul felújított Piotrkowskán egymást érik a teraszos éttermek és a neves iparművészek keze nyomát dicsérő kávézók, amelyek között riksák szállítják a turistákat.

Vasból készül a tematikus út

A Lódzi régió dél-keleti szomszédja, Swietokrzyskie (magyarul Szent Kereszt) központjában, Kielcében ott jártunkkor avatták fel az első turisztikai információs irodát. Swietokrzyskie hazánknak köszönheti nevét, annak idején ugyanis István király fia, Szent Imre herceg adományozta a térségnek a Krisztus keresztfájának egy darabkájából készült Szent Keresztet. A legenda szerint a nyakában függő medált egy angyal kérte el annak fejében, hogy útbaigazítja az aranyszarvú szarvas utáni hajszában eltévedt herceget. A misztikus találkozás helyszínén a bencések Szent Kereszt néven templomot és kolostort emeltek, amelynek 1000 éves évfordulóját jövőre nagyszabású egyházi és világi rendezvényekkel ünnepli a régió. A szervezéshez és turisztikai promócióhoz 200 000 euróval járul hozzá az Európai Unió. A közeli Wachockban egy 13. századi cisztercita kolostor található, amelynek százszázalékosan eredeti formájában fennmaradt román stílusú terme európai hírű. A ma is rendházként működő épület gótikus termében étkezést is biztosítanak turistacsoportok számára.

A lengyel vasfeldolgozás bölcsőjeként is ismert Swietokrzyskie régió a nehézipar leépülése után Lódzhoz hasonlóan hasznosítani kívánja mintegy 20 000 technikai emlékét. Legtöbbjüket bemutatóhellyé, múzeummá alakítják át és tematikus turisztikai útvonalat állítanak össze belőlük, amelynek legfontosabb állomása a Starahowiczében található 1841-ből fennmaradt Nagykohó lehet. Az ország legrégibb vasüzemét uniós forrásokból újítják fel, és egy múzeumot is létrehoznak a területén, amelyben működés közben figyelhetők meg az ott gyártott múlt századi gépek.

Lengyelország legrégebbi városa

Swietokrzyskie egyik izgalmas turisztikai vonzereje a kurozweki palota, amelyet 1994-es megnyitása óta folyamatosan renoválnak, bővítenek gazdái. A 14. századi történelmi falak között esküvőket, konferenciákat, vállalati tréningeket szerveznek. A hamarosan szaunával és fitneszrészleggel bővülő kastélyszállóhoz hatalmas park, lovarda és bölényrezervátum is tartozik, éttermében az ízletes bölénysteaket is meg lehet kóstolni. A régióban járva mindenképpen érdemes útba ejteni Lengyelország legrégebbi és legszebb városkáját, Sandomierzt. Építészetileg homogén központjának kis, színes házai a 14. századból valók. Mivel az évi 90 000 látogatót fogadó Sandomierz egynapos kirándulóhelyként vált ismertté Lengyelország-szerte, szálláshely- kapacitása szűkös.

Kenyérrel dobtak vissza

A kelet-közép-európai államok uniós csatlakozása után a francia szélsőjobb a bevándorlásra kész vendégmunkások tömegével riogatta a polgárokat, akik ijedtükben a májusi népszavazáson nemmel szavaztak az Európai Unió alkotmányára. A franciák attól féltek, hogy az olcsó kelet-európai – főként lengyel – munkaerő elözönli a már most is 10 százalék feletti munkanélküliséggel küzdő Franciaországot, és a helyi dolgozókat kiszorítja állásaikból. Holott szakképzett mesteremberekből továbbra is nagy a hiány a francia munkaerőpiacon, vízvezeték- szerelőből akár 6000-rel több is elkelne. A régiónk imázsát negatívan érintő kampány után nem kellett sokat várni: a nyár elején a Lengyel Turisztikai Hivatal gyorsan, elegánsan és szellemesen riposztozott: a franciák körében fogalommá vált „lengyel vízvezeték-szerelőt” megszemélyesítették.

A marketingszervezet két héttel a népszavazás után hús-vér alakként teremtette meg a sokat emlegetett vendégmunkás figuráját. Plakátján izmos, szőke, szexi férfimodell pózol ezzel a szlogennel: „Én Lengyelországban maradok, gyertek minél többen.” Egy hónappal később, a „macsó melós” mellé a női „mumus” is csatlakozott, a lengyel ápolónő, aki hasonlóan csábosan a helyi gyógyfürdőkbe invitál. A marketingszervezet eredetileg csak a francia piacra szánta a kampányt, amelyet a nem várt sikerre való tekintettel Lengyelország összes más küldőországára, köztük Magyarországra is kiterjesztettek. A hirtelenjött, minimális beruházással készült akció eredményességét jelzi, hogy a lengyelországi vendégforgalomban már júliusban éreztette pozitív hatását.

Munkatársunk a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet és a Jó Napot, Krakkó! utazási iroda által szervezett úton járta végig a térség látnivalóit.

'