Mielőtt folytatnám a témát, kénytelen vagyok visszakanyarodni Oroszországhoz. Ukrajna esetében a válság következményeivel mindenki számolt, mindeközben elkerülték a figyelmet az Oroszországban zajló folyamatok. Pedig izgalmas események zajlanak! Az előző cikkemben írtam arról, hogy az EU által kiszabott szankciók már éreztetik a hatásukat a gazdaságban, így a turizmusban is. A növekedés üteme mérséklődik, egyre komolyabb problémát okoznak a dömpingárak. A PriceWaterHouse szerint jelenleg az utak kétharmadát önköltségi ár alatt értékesítik.
Az elmúlt időszakban két fontos esemény is történt: az egyik, hogy az Európába irányuló forgalom harminc százalékkal esett vissza. Egyetlen olyan termék van, amelynél a számok továbbra is biztatóak, ez az egészségturizmus. A korábbi dinamikus növekedés itt is megtorpant, de a forgalom nem csökken, hanem stagnál. Azok a gyógyhelyek népszerűek, amelyek „all inclusive” csomagot ajánlanak. Ez itt nem az étkezésre, hanem a gyógyászati ellátásra vonatkozik, azaz az árban benne vannak az orvosi vizsgálatok és napi minimum három-négy kezelés. A két-három hetes tartózkodás alatt csak a fakultatív programokra akar az utas költeni. Arra viszont szívesen. A magasabb árfekvésű német, svájci, osztrák és francia gyógyhelyekre kisebb a kereslet, de töretlen az érdeklődés Cseh-, Magyarország és Bulgária iránt.
A másik jelentős esemény a Néva utazási iroda csődje, amelyet július 17-én jelentettek be. A Néva az egyik legrégebbi tisztán orosz tulajdonú tour-operátor, a piac egyik legjelentősebb szereplője volt. Kínálatában közel ötven ország szerepelt, évente 300 ezer főt utaztatott, negyven orosz városban 150 franchise-rendszerben működő ügynöke és 1500 viszonteladó partnere volt. Bukásában is nagyot „alkotott”: közel hat és fél ezer utasa maradt külföldön, 17-20 ezerre becsülik azok számát, akik befizettek a Néva útjára, de elutazni már nem tudtak. A Néva adóssága eléri a 9 millió eurót. Volt ugyan biztosítása, de tavaly felváltotta korábbi jó nevű biztosítóját egy, a piacon alig ismert cégre. Egy ekkora volumenű bukás a piac többi szereplőjét is megrengeti, mert számos cég vett helyet nyári programjaihoz a Néva charterein. Óriási bizalomvesztést okoz az ügyfelek körében is az utazási irodákkal kapcsolatban, így érzésem szerint még dinamikusabban növekszik majd az online piac, amire a magyar szolgáltatóknak is fel kell készülniük. Az orosz irodai csődökről szól írásunk a 22. oldalon.
A kialakult helyzet háttere összetett. Szerepet játszanak ebben a dömpingárak, a rubel-euró árfolyam változása, az orosz– ukrán konfliktus eszkalálódása. Ez utóbbi kapcsán az orosz állami alkalmazottak utasításba kapták, hogy idei nyaralásuk célpontja a Krím-félsziget legyen. Sokan döntöttek úgy, hogy a kialakult politikai helyzet miatt nem utaznak Európába, egyfajta hazafias tettként.
ARCCAL AZERBAJDZSÁN FELÉ
Mindamellett, hogy törekednünk kell a már meglévő pozícióink megtartására az ukrán és az orosz piacon, feltétlenül nyitnunk kell az új, jelentős potenciállal rendelkező piacok felé. Ezek egyike véleményem szerint Azerbajdzsán. A Kaukázustól délre fekvő terület gazdag történelmi múltra tekint vissza. A független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot 1918-ban kiáltották ki. Ez volt az első parlamentáris köztársaság a muszlim világban, de alig két évet létezett, 1920 áprilisában a Szovjetunió egyik tagállama lett. Újra függetlenné a Szovjetunió szétesését követően vált. A lakosság többsége iszlám vallású, de Azerbajdzsán az egyik legliberálisabb muzulmán többségű állam. A Magyarországgal mind területben, mind lélekszámban majdnem megegyező országban a FÁK (Független Államok Közössége) más tagállamaival összehasonlítva a gazdasági mutatók és az életszínvonal magasabb, míg a munkanélküliségi ráta és a bűnözés szintje lényegesen alacsonyabb.
DINAMIKUS GDP-NÖVEKEDÉS
Bakuban sétálva Dubaj juthat eszünkbe. A város hihetetlen ütemben fejlődik és terjeszkedik, lenyűgöző modern épületek, világmárkákkal zsúfolt üzletek, kávéházak, éttermek, ahol jól öltözött emberek társalognak azeri, orosz és angol nyelven. A modern épületek mellett Baku elbűvölően szép óvárosa varázslatos időutazásra csábít. A hivatalos nyelve az országnak az azeri, de szinte mindenki beszél oroszul, a fiatalok többsége gond nélkül szólal meg angolul. A kőolaj- és földgázkitermelés miatt szépszámú külföldi dolgozik az országban. A világon az egyik legdinamikusabban bővülő gazdaság az azeri. Az ország GDP-je 2013-ban 5,8%-kal nőtt. Az átlagkereset is 6,2%-kal emelkedett, a múlt évben 423 manat volt, ami nagyjából ugyanennyi eurónak felel meg. Az infláció 2,4%, ami lényegesen alacsonyabb az átlagbérek növekedési üteménél. Nő a lakossági megtakarítások mértéke is, 2013-ban 34%- kal bővült, így elérte a 6,8 milliárd manatot.
Dinamikus a működő tőke beáramlása, tavaly elérte a 3,78 milliárd manatot, ez 31,2%-kal magasabb a 2012-es adatnál. Az összes külföldi befektetés egyharmada Nagy-Britanniából érkezik, de a legnagyobb befektetők között ott van az Amerikai Egyesült Államok, Norvégia, Japán, Csehország, Törökország és Franciaország. A gazdasági növekedés motorja a jelentős kőolaj- és földgáztartalék, amelynek ipari méretű kitermelése a 2000-es években indult be.
A turizmus a gazdaság dinamikusan növekvő ágazata. Dzsafar Dzsafarov, az Azerbajdzsáni Turisztikai Főiskola rektora szerint 2003 és 2013 között az azeri turizmus mutatói három-ötszörösére nőttek. Az utazási irodák száma 74-ről 260-ra, a hotelek száma 96-ról 516-ra nőtt. Az utazási irodák több mint fele tour-operátori jogkörrel rendelkezik. A turizmusban 2003-ban 2678 fő dolgozott, 2013- ban már 9051 fő. Az elmúlt tíz évben a külföldi turisták száma megduplázódott, mára eléri a 2,3 millió főt, a turizmusból származó bevételek megháromszorozódtak, 2013-ban ez az összeg 1,479 milliárd dollár volt.
Jelenleg a 2008–2016 közötti időszakra kidolgozott turizmusfejlesztési stratégia megvalósítása zajlik. Ebben komoly állami beruházások is vannak, csak a shahdagi síközpont fejlesztésére 1,2 milliárd dollárt költött az állam. A hegyi sportok és a síelés szerelmeseinek javaslom, hogy barangoljanak egy kicsit a Shahdag Resort weboldalán (http://www.shahdagmountainresort.com). Kíváncsi vagyok, ha nem árulom el a helyszínt, rájönnek-e azonnal, hogy ez nem egy svájci elit üdülőhely. Azerbajdzsán mindemellett komoly összegeket fordít külföldi turisztikai kampányokra is.
IRÁNY EURÓPA!
A belföldi fejlesztések ellenére a kiutazóturizmus ugrásszerűen növekszik, a 2012- es adatok szerint 3,8 millió azeri turista utazott külföldre. Átlagos költésük 750 dollár. A legnépszerűbb úti célok között ott van Törökország, Dubaj, Oroszország, Ukrajna és Grúzia, de egyre népszerűbbek az olyan európai célpontok, mint Francia-, Görög-, Spanyol-, Olasz- és Csehország. Az elmúlt időszakban nyugodtan beilleszthetjük a felsorolásba Magyarországot is. Az utazások 75%-a július–augusztusban realizálódik. Ezen kívül kiemelt időszak a december 31.–január 4. közötti, a tavaszköszöntő ünnep március 20–26. között és a vallási ünnepek időszaka (ramadán, Kurban Bajram). Üzleti céllal leggyakrabban Törökországba, Németországba és Ukrajnába utaznak. Tanulni Nagy-Britanniába, Olaszországba, Svájcba és az Amerikai Egyesült Államokba. Kulturális körutazásra a legnépszerűbb desztinációk Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország.
Azerbajdzsán legnagyobb és legmodernebb légi kikötője a bakui Hejdar Alijev-repülőtér. Az idén áprilisban megnyílt új terminálnak köszönhetően már évi 9 millió utas kiszolgálására alkalmas. Az azeri légitársaságon kívül (AZAL) 32 másik légitársaság közlekedtet járatot különböző ázsiai és európai célpontokra. Desztinációs versenytársaink közül Bécsbe az Austrian Airlines heti négy járatot, Frankfurtba a Lufthansa heti öt járatot, Prágába az AZAL heti két járatot és Rigába az AirBaltic szintén heti két járatot üzemeltet.
MAGYARORSZÁG LEHETŐSÉGEI
A legfontosabb, hogy szeretnek minket. Mielőtt valaki sanda mosollyal magában ezt a baltásra fogná, szeretném megjegyezni, hogy ottlétemkor sokkal inkább közösnek vélt ősünket, Attilát emlegették mint az azeri– magyar megbonthatatlan barátság gyökerét.
A WizzAir heti két alkalommal repül a Baku– Budapest útvonalon, a téli menetrendben azonban már nem közlekedik. Tudomásom szerint folynak tárgyalások az AZAL-lal, hogy átvegye a Baku-Budapest útvonalat. Van konzulátusunk és egy nagyon aktív, nagyra becsült nagykövetünk. A kiadott vízumok száma 2011 és 2013 között megötszöröződött, idén május végéig már több mint duplájára nőtt a kiadott vízumok száma a tavalyi év azonos időszakához képest. A Külügyminisztérium Azerbajdzsánban is megkezdte a vízumkérelmezés kiszervezését. Ez lehetőséget ad arra, hogy még gyorsabban és még több vízumot lehessen kiadni.
A kereslet és a piac olyan, mint tíz évvel ezelőtt Oroszországban. Aki most hajlandó pénzt és energiát fektetni ebbe a piacba, jelentős sikereket érhet el. Legfontosabb termékeink Budapest, a Balaton és az egészségturizmus lehet. Míg az előbbi kettőt viszonylag jól ismerik, mert a szovjet időkben sok azeri utazott a Balatonra és Budapestre, az egészségturisztikai kínálatunkat precízen kell pozicionálni. Jók a lehetőségeink, mert a civilizációs betegségek járványszerűen terjednek, mozgásszervi megbetegedésre, cukorbetegségre és annak szövődményeire, felső légúti megbetegedésekre keresnek gyógyszolgáltatásokat. Népszerűek az orosz szanatóriumok, de ezek ára magas. Sokan járnak cseh és szlovén gyógyhelyekre, klinikai kezelésre Törökországba, Iránba, Svájcba és Németországba utaznak. A konkurencia jelen van, de Magyarországnak jók a piaci pozíciói. Ezt célzott és piacspecifikus marketingtevékenység hiányában nem tudjuk kellőképpen kiaknázni.