Kovács István MSZÉSZ főtitkár KSH adatok alapján tartott összefoglalót a fővárosi szállodai helyzetről. A szállodai kapacitással kapcsolatban elmondta: idén augusztusig minimális mértékű, átlagosan 1,2%-os volt a növekedés 2011-hez képest, és ez főleg a négycsillagos hoteleknek köszönhető (ahol 7%-os volt a növekedés).

Az egy- és a kétcsillagos hotelek egyre inkább kiszorulnak a piacról, aminek okát a főtitkár abban látja, hogy nem lehet gazdaságosan működtetni ezeket.

A budapesti szállodák vendégéjszakái az év első nyolc hónapjában dinamikusan, összesen 12,5%-kal nőttek a tavalyi azonos időszakhoz képest, és ez a külföldi turistáknak köszönhető. „A növekedés mögött a Malév csődje állhat, hiszen a fapadosok térnyerésével megnőtt a szabadidős turisták száma” – mondta a főtitkár, aki a szobafoglaltsági adatokkal folytatta.

A KSH szerint idén, az első nyolc hónapban 58% felett volt országos szinten a szobafoglaltság (a 3, 4, 5, csillagos hotelekben), ami 2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Kovács István szerint miután az utóbbi időszakban a szabadidős szegmens nőtt elsősorban, így nőtt a kétágyas igénybevételű szobák részaránya. Az üzleti szegmens ellenben csökkent, az ötcsillagos budapesti szállodákban alig változott a szobák foglaltsága (68%).

A bruttó átlagárakról kiderült: 2012-ben az öt- és a háromcsillagos szállodáknak köszönhetően 3,6%-kal nőtt. Örvendetes a növekedés, de szerénynek mondható, mert messze elmarad az infláció (6,5%) mértékétől – hangsúlyozta Kovács István. A REVPAR-ral hasonló a helyzet: augusztus végéig átlagosan 6,7%-os a növekedés (10.113 Ft) az egy évvel korábban mért adatokhoz képest, a nyertesek a háromcsillagosok (15%-os növekedés).

A vendégkörről és a szegmensekről a főtitkár elmondta: 5-10%-kal csökkent az üzleti-egyéni szegmens, de igazi dráma a MICE-ban van, ahol 20-25%-os a visszaesés. A szabadidős egyéni, valamint a csoportos utazások viszont 10-30%-kal nőttek. Budapest bruttó szobaár bevétele 2012-ben eddig 45,5 milliárd forint, ami ugyan emelkedés az elmúlt évekhez képest, ám 2008-ban közel ugyanennyi volt forintban. Öt év alatt a szobaszám és infláció is jelentősen nőtt!

„Amikor a szakma azon gondolkozik, vajon hova tűnik a nyereség, az okokat és a válaszokat ezekben az adatokban kell keresni” – fogalmazott Kovács István.

A beszámolón elhangzott az is, hogy az európai városokhoz képest Budapest hátul kullog a szobafoglaltság és a REVPAR szempontjából. A fővárosban az átlagár 63,5 euró – mindössze két olyan város van az STR Global által vizsgált 31 között, ahol ennél alacsonyabbak az árak.

„Augusztusban ugyan kiemelkedő hónapot zártak a fővárosi hotelek a 82%-os foglaltsággal, de összességében nagyon gyengén szerepeltünk ebben a felmérésben” – konstatálta a főtitkár.

Az MSZÉSZ terveivel, javaslataival kapcsolatban Kovács István új turizmus stratégia kidolgozását és egy új szállodai fejlesztéspolitika szükségességét emelte ki, amitől a kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállítását remélnék. A szövetség szerint Budapest turizmusának kiemelt fejlesztésére külön stratégia kell, hiszen az országos szállodai kapacitás 35%-a itt van, és itt keletkezik a bevételek 50%-a.

„Ahhoz, hogy az ország turizmusa növekedési pályára álljon, nagy hangsúlyt kell fordítani a főváros turizmusának fejlesztésér” – mondta a főtitkár, aki szerint fontos lenne az önkormányzati adók felülvizsgálata és csökkentése, az IFA állami kiegészítése, az ÁFA csökkentése, hitelfeltételek javítása, és persze egy új légitársaság is.