Dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter:

„Az, hogy a turizmus összefügg a területfejlesztéssel, nem kérdés, és ha azt vesszük, hogy az idegenforgalmi fejlesztések döntő hányada valamilyen létesítmény megvalósítását jelenti, az építésügy sem lehet tőle idegen. Hazánkban azonban az építkezések még mindig egyfajta férfias megközelítés szerint, a »lebontom és újat építek-« elv alapján zajlanak. Én a zöldmezős beruházásokkal ellentétben sokkal inkább a »nőies megoldást « szorgalmazom majd: a megkopott szépség újraélesztését, vagyis a felújításokat.

A hatósági szabályozások mellett – amelyre már vannak elképzeléseim – még fontosabbnak tartom a szemléletformálást, hiszen a most emelt házak az elkövetkező 80-100 évre határozzák meg az ország arculatát és ezáltal turisztikai vonzerejét. A térségenként eltérő építészeti hagyományok megőrzése mellett az innovatív, modern elképzeléseknek is helyet kell kapniuk. Mindezekhez egyre több és szélesebb szakmai és társadalmi párbeszédre van szükség. Magyarország mindannyiunk lakása, amelyet közösen kell berendeznünk. Egyetértek a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában körvonalazott irányokkal, mivel azok a szemléletváltásra épülnek. Fontos például, hogy alkalmazkodjunk a trendekhez. Nem szabad ragaszkodni az olyan letűnő turisztikai termékekhez, mint a balatoni fizetővendéglátás, támogatni kell viszont az egyre nagyobb kereslettel számoló színvonalas szálláshelyek kialakítását, illetve a diszkont-légitársaságok járatainak is teret kínáló regionális repterek fejlesztését. Az utóbbi kapcsán lényegesnek tartom, hogy a közeljövőben koncentráltan, mindössze 2-3 légikikötőt fejlesszünk, de ott látványos áttörés valósuljon meg. Ez az elvem a turizmus minden területére érvényes. Feladatomnak tekintem oldani a beutazás Budapestközpontúságát, és pontot tenni a kongresszusi turizmus problémáira egy többezres befogadóképességű létesítmény megépítésével. Szemléletváltásra lesz szükség az országmarketing tartalmát illetően is, mivel nemcsak a turisztikai vonzerőkről, hanem az ország egészéről, egy modern, fejlődő, szociálisan érzékeny Magyarországról kell képet közvetíteni.

Tervezzük, hogy áttekintjük, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a kifizetések, mivel az előirányzott források és azok tényleges felhasználásának időbeli eltolódása meglehetősen hektikussá tette a rendszert. A turisztikai támogatási rendszer hangsúlya áttevődött az uniós forrásokra, ezért a szakma segítségével részletesen megvizsgáljuk, hogy a turizmusfejlesztés számára milyen »rejtett« lehetőségeket nyújtanak az EU fejlesztési alapjai. Szintén a szakmát hívom segítségül ahhoz, hogy jelöljük ki közösen a turizmus szerepvállalását, résztvevőinek érdekeit a 2007-től induló II. Nemzeti Fejlesztési Tervben. Az addig előttünk álló időszakra a budapesti és vidéki műemlék fürdők rekonstruálását, a megkezdett balatoni fejlesztések folytatását, illetve az uniós források bevonásával támogatott örökségturisztikai vonzerőfejlesztést tűztük ki célul.

A 2005-ös Turisztikai Célelőirányzat a költségvetési tárgyalások jelenlegi állása szerint 9,1 milliárd forint lesz – ebből 5 milliárd jut nemzeti marketingre –, amely más célelőirányzatokból átcsoportosított további 3 milliárd forinttal egészül ki. Az utóbbiból a Regionális Fejlesztési Tanácsok számára kétmilliárd forintot különítettünk el, amelynek felhasználásáról csak a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok közreműködésével dönthetnek. A Balatoni régió nevesítetten egymilliárd forintot kap, egyebek között a sármelléki repülőtér fejlesztésére. Ezenkívül pedig rendelkezésre áll még egy húszmilliárd forintos szabad felhasználású csomag, amelyhez a régiókon keresztül juthat az ágazat. Mint minden területen, a turizmust irányító szerveknél is várható átszervezés, mivel a kormányzat olcsóbb, de hatékonyabb államigazgatás megvalósítására törekszik.”

Bánki Erik, országgyűlési képviselő, a Parlament Idegenforgalmi Bizottságának tagja:

„A Fidesz Turisztikai Munkacsoportja pozitívumként értékeli, hogy a turizmus legfelsőbb irányítója egy az ágazatért aktívan tevékenykedő »kolléga «, egykori idegenforgalmi bizottsági tag lett. A turizmus területfejlesztéssel való párosítása is előnyös lehet, kérdés azonban, hogy az önkormányzati nyomás mekkora mozgásteret enged a szakma számára a szabad felhasználású területfejlesztési forrásokat illetően. Komolytalannak találjuk viszont a 2005–2006-os kormányprogramot, amely érdemben mindössze 3 és fél sorban ejt szót az ágazatot érintő intézkedésekről. Tudomásunk szerint vidéken csak néhány olyan műemlék fürdő maradt, amelyet a Fidesz által indított Széchenyi tervből nem újítottak fel. Mivel kimerültek a források, a Balatonnál – Siófoktól eltekintve – jelenleg nem zajlik számottevő és átütő termékfejlesztés, és félő, hogy a jövő évi költségvetésben elkülönített 1 milliárd forint sem sok mindenre lesz elég, hiszen a kormány korábban csak a sármelléki repülőtér korszerűsítésére ígért 650 millió forintot, amelyből végül egy fillért sem láttak a régióban. Amíg az uniós források lehívása ilyen nehézkes és bizonytalan sikerű, a világörökségi helyszínek és történelmi városok támogatását egyelőre csak komoly állami források mozgósításával tudjuk elképzelni.

Aggályainkat fokozza, hogy a turizmus irányításának sorozatos költözése a közelmúltban rendszerint lelassította az ügymenetet. A többszörösen túladóztatott ágazat számára nem hoz áttörést az október 12-ével megkezdődött adótörvények vitája sem, mivel az ígéretekkel ellentétben maradnak a versenytársainkénál kétszer magasabb áfa-terhek, nő az idegenforgalmi adó és a kisvállalkozások innovatív járuléka, 150 százalékkal emelkedik a szállodákat és éttermeket is sújtó építményadó, ugyanakkor a meleg étkeztetés adómentes értékhatára a vártnál kisebb mértékben növekszik. Az 5 milliárdos nemzeti marketingkeret a vegetálás időszakát vetíti előre, mivel az összegnek csaknem a felét az MT Rt. működési költsége viszi el. Elgondolkodtató pedig, hogy a marketingből most elvont forrásokat jövőre meg kell háromszorozni ahhoz, hogy elérjük a jelenlegi hatékonyságot.

A 2005-ös költségvetési tervezet alapján jövőre a Turisztikai Célelőirányzatból jóformán semmi sem jut fejlesztésekre, mivel a 2003-as és 2004-es évi elődöntési keretösszegek (legfeljebb 3,8 és 7 milliárd forint) együttesen csaknem elérik az előirányzott 12 milliárdos keretet. 2002- ben még 30 milliárd volt a TC. A Medgyessy-kormány programjában azt ígérte, reálértéken megőrzi ezt az összeget, ennek ellenére a turizmusra fordítható források mértéke évről évre – 2004-re már kevesebb, mint 12 milliárdra – csökkent. Medgyessy Péter 2005-re 18 milliárdot ígért, ami jócskán meghaladja a jelenlegi 12 milliárdos tervezetet.”